Protestáns Napok: felkészülés a reformáció ünnepére

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Fotók: Gémes Sándor


Országszerte a Protestáns Napok istentiszteleti alkalmaival készülnek a protestáns egyházak október 31-ére, a reformáció ünnepére. Szegeden is hétfő óta együtt vehetnek részt az igehirdetéseken a református, az evangélikus, a baptista, a metodista, valamint a pünkösdi evangéliumi közösség hívei.

1517. október 31. – ezt a napot tekintik a reformáció kezdetének, mikor Luther Márton ágoston rendi szerzetes, a wittenbergi egyetem teológiaprofesszora 95 tételt fogalmazott meg az akkori katolikus egyház visszásságái ellen, és ezeket elküldte a mainzi érseknek. A hagyomány szerint ezeket a tételeket ki is szegezte a wittenbergi vártemplom kapujára (hogy ez valóban megtörtént volna, történelmileg vitatott). Luther sok más mellett főként a búcsúcédulák árusítását ostorozta, hiszen az akkori egyház azt hirdette, hogy a búcsúcédulák megvásárlásával bűnbocsánatot nyerhetnek a hívek. A lutheri tanokat általában négy latin kifejezéssel foglalják össze: sola gratia – egyedül Isten kegyelme által menekülhet meg az ember, sola fide – egyedül hit által igazulhatunk meg, sola scriptura – egyedül a Szentírás a keresztyén hit alapja, solus Christus – egyedül Jézus Krisztus által van megigazulás és megváltás. A reformáció számos vívmányt hozott, így például az anyanyelvű igehirdetést vagy a lutheri bibliafordítást. Mivel az egyház nem fogadta el Luther tételeit, megszületett az evangélikus egyház, majd a későbbiekben a többi protestáns felekezet is a reformáció talajából nőtt ki.

Az evangélikusság a lutheri reformációhoz köti magát, a lutheri felismerés összefoglalható úgy, hogy az Istenbe vetett reménység a fundamentuma keresztyén létünknek – mondta el a reformációról Cserháti Sándor szegedi evangélikus lelkész.

Kereskényi Sándor, a Honvéd Téri Református Egyházközség vezető lelkésze úgy fogalmazott: a reformáció ünnepén a tiszta igehirdetéshez, a Bibliához való visszatérésre, mint a “re-form” szó is mutatja: visszaformálódásra, visszaigazodásra emlékeznek a protestánsok. A reformátusok még egy különleges eseménnyel is gazdagítják a pénteki emlékünnepet: a Honvéd téri református templom bejáratánál felavatják Abádi Benedek, az első szegedi református prédikátor szobrát.

Default thumbnail
Előző sztori

Hátország: a volános fiatalok futballhétvégéje

Következő sztori

Kövér: Bűnszövetkezetben tették tönkre az országot

Legutóbbi hasonló cikkek