Írjon nekünk

ARC

Aki a pofonokra, rúgásokra és az őrizőkre is figyel

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Heti hat nap a kamarák élén, és egy kis sport

Fotók: Gémes Sándor

Kick-box és a vagyonvédelem nem áll olyan messze egymástól, sőt. Ha azt vesszük, hogy egy-egy futballmeccsen egy tucatnyi biztonsági őrnek kell megfékezni az összeugrott szurkolói csoportokat, nem árt, ha van néhány fekete öves mester a csapatban. Van egy szegedi ember, aki a sportágban és a vagyonvédelemben is a legmagasabb szinten dolgozik, hogy e két terület minél hatékonyabban működjön az országban. Németh Ferenccel beszélgettünk a bokszról, biztonságról és aktualitásaikról.

– A Magyar Kick-box Szakszövetség versenyigazgatójaként, és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnökeként dolgozik. A sporttal kezdődött minden?

– Lényegében igen. Jómagam 1983-ban katonaként találkoztam a kick-boxszal. Majd hazatértem Szegedre, ahol Fekete Péter indította el e sportágat, és én is csatlakoztam a „táborához”. Mára Szeged az öt vidéki fellegvár egyike (Debrecen, Pécs, Békéscsaba és Szombathely városaiban áll a többi „ringbástya”).

– Népszerű Magyarországon a kick-box?

– Erre bátran felelek igennel. A sportág magyarországi fejlesztésében nagyon szép eredményeket értünk már el. Lefektettünk egy tizenkét éves sportfejlesztési koncepciót, aminek az első harmadán már túl vagyunk, és büszkén mondhatom, hogy ez az elmúlt négy év igen termékeny volt, akár az infrastrukturális, akár a humán területet vesszük górcső alá. E tervben szerepelt többek között az is, hogy Magyarországra hozzunk egy vébét, és ez sikerült is: 2005-ben éppen Szegeden rendezhettünk világbajnokságot. A koncepcióban szerepelt továbbá az egyetemekkel való együttműködés, ami ismét Szegedet tekintve igen jól halad, hiszen sikerült elindítanunk az egyetemi sportközpontban a küzdősport-központ létrehozását. Azonkívül a thai-box szövetséggel fuzionáltunk, és a legfontosabb, hogy AGFIS taggá váltunk, ami az olimpiai sportággá vedlésnek a legfontosabb fázisa.

– Akkor, ha jól értem, az ötkarikás játékok előszobájában vannak?

– Talán az ajtó előtt. Olimpiai sportágak tűnnek el a süllyesztőben, de a kick-box talpon van és fejlődik. Ez annak is köszönhető, hogy mivel viszonylag fiatal sportág vagyunk, soha nem állt mögöttünk jelentős állami támogatás, meg kellett tanulnunk saját erőből talpon maradni. De visszatérve a kérdésre, szerintem minden sportágnak az a célja, hogy olimpiai kvótát szerezzen. Mi ezen az úton haladunk. Nagyon jó a referenciánk. A mai medializált világban a nézettség döntő fontosságú lehet, és ebben a küzdősportok előkelő helyen állnak. Elég csak a K1-es viadalokra gondolni. Ki kell jelentenünk, hogy az olimpiai felvételnél a marketing szempontok döntenek. Mennyire átlátható, mi a cél-, a fogyasztóközönség, milyen összetételű stb. Egészen extrém dolgokon is törjük a fejünket.

– Mint például?

– Például, hogy lehet-e küzdősportokat áttenni téli olimpiára, hiszen annak sokkal rosszabb a nézettsége, mint a nyárinak. A küzdősportok pedig sokat lendíthetnének rajta, és legalább mi is kvótát szerezhetnénk. Erről már készültek tanulmányok. Ez a kérdés 2016-2020-ra talán eldőlhet.

Létezik-e politikai alvilág?

– Térjünk át a másik szakterületére, a vagyonvédelemre.

– Másfél éve vagyok Pesten a kamara országos elnöke. Előtte néhány évig a megyei kamara elnökeként dolgoztam. Az országban 3700 vagyonvédelmi vállalkozást jegyeznek, hozzávetőlegesen százezer ember az, aki e területen dolgozik. Ezek a cégek megyénként tömörülnek, és a megyei területek választanak kamarát. Ezek közül választanak területi elnököket, ők pedig az országos elnökséget.

– A mai lehallgatásos, utcai zavargásos időkben nagyon gyakran kerül szóba a szakma. Többek, talán összeesküvés elméletek nyomán politikai alvilágról beszélnek, azaz bizonyos illegális cselekedetek mögött politikai szándékot vélnek felfedezni.

– Azt, hogy van-e politikai alvilág, bűnözés nem tudom, bűnözői alvilág azonban biztos, hogy van. A legutóbbi adatgyűjtési üggyel kapcsolatban, ami a sajtó nyilvánossága elé került, bár érkeznek magyarázatok jobbról, balról, de a valós tény soha nem fog kiderülni. Az ügy maga Csányi Sándor zsarolásával indult, ahol a gyanú szerint Gubuznai Zoltán és társai megzsarolták elektronikus levélben a milliárdost. Aztán ennek volt egy második fordulója, amikor a házkutatások alkalmával a nemzeti nyomozóiroda talált olyan dokumentumokat, hogy a Gubuznaiék kapcsolatban álltak Kapolyi Lászlóval, az MSZDP milliárdos elnökével. Az érintett biztonsági cég, az UD Zrt. úgy került a nyilvánosság elé, hogy felderítette azt, hogy kik zsarolják a Csányit. Gubuznai egyébként a rendszerváltás előtti titkosszolgálat embere volt. De rengetegen dolgoztak akkoriban a különböző titkosszolgálatoknál. És voltak rendes emberek is, akik ma jó szakemberként tevékenykednek tovább. És voltak gazemberek is, aki a mai napig is felhasználják ott szerzett tapasztalataikat erkölcstelen módon, akár politikai indíttatásból. Őket néha lecsukják, néha nem. Az igazság ritkán derül ki…

– Vannak egyébként pártpolitikai oldalhoz kötődő biztonsági cégek?

– Most nem az a kérdés, hogy egy cég jobb oldalhoz, vagy balhoz kötődik-e. Inkább, hogy szakszerűen, jól végzi a munkáját, vagy nem? Az In-Kal Security is végezhet adatgyűjtéseket, ha betartja a szabályokat és az UD Zrt. is, és az, hogy a megbízást ki adja, ebből a szempontból nem számít. Csak is az számít, hogy mindenkor betartsák az ide vonatkozó törvényeket.

Szektorban maradt balhé

– És a szélsőséges csoportok, az utcai zavargások? Sajnos ez a probléma is nagyon aktuális.

– Mi kamaraként készítünk ebben a kérdésben is különböző tanulmányokat, felméréseket. Azt például, hogy szélsőséges csoportok meg fognak jelenni a vagyonvédelmi piacon, több mint egy évvel ezelőtt jeleztük az igazságügy minisztériumnak. Azt is, hogy a stadionokban megjelenő erőszakkal kell kezdeni valamit, mert át fog tolódni más területekre. A futballpályákon már kezdjük kiszorítani az erőszakot. Egyre nagyobb a rend. Például nemrég a Kispest-Vác meccsen a szektoron belül maradt a balhé.
Egyébként a szélsőséges és a bűnözői csoportok a stadionokat tekintik gyakorlóterepnek. Tréningeznek. Gyakorolják a csoportban való mozgást, verekedést. Előbb gyönge szurkolókkal próbálkoznak, aztán a civil rendfenntartókkal, később pedig mennek neki a rendőröknek. (Valódi edzésmódszertan: a fokozatosság elve.) Ha nem hagyjuk őket, hogy ezek a rendbontók ebben a közegben szocializálódjanak, fejlődjenek, akkor sikerülhet a közélet területéről is hatékonyan visszaszorítani őket.

– Nekem eddig úgy tűnt, hogy a tömeg spontán mozgásáról van szó.

– Ez nem így van, nagyon szervezetten dolgoznak. Leosztják a szerepeket. Megvan, hogy kik az irányítók, a figyelő emberek; néhányuk mobiltelefonos kapcsolattal, a balhétól távolabb végeznek felderítést, érkezik-e rendőri csapaterő, és merről, melyik a legjobb menekülési útvonal stb. Van, aki szándékosan vállalja az áldozati szerepet. Kap néhány pofont, és ő jelenik meg a tévében vérző fejjel. Vannak a hangadók, akik rigmusokat vezényelnek. Ilyen kisebb, húsz-, harmincfős csoportokból állnak a rendbontók, és bizony ezek együttműködnek.

Ha romlik a közbiztonság-érzet

– Előbb említette, hogy a vagyonvédelmi piacon is megjelennek szélsőséges csoportok. A kormány a Magyar Gárdát említi, mint potenciális veszélyt.

– Igen, a Magyar Gárda ügy szintén nagyon aktuális. Én onnan közelíteném meg az egész helyzetet, hogy létezik a társadalomban egy objektív és szubjektív közbiztonság-érzet. Vannak az országnak olyan területei, ahol nincsenek annyira jelen a rendőrök, mint a nagyvárosokban. A társadalom egy önszerveződő közeg, és ha ezeken a területeken megnövekszik a félelem a bűnözés okán, bizony felmerül az igény polgári védelemre. Mert romlik a közbiztonság-érzet. Erre jött létre a polgárőrség, de van, ahol ez sem működik. Így született meg a Magyar Gárda. A politika, hiába kommunikálja azt, hogy nincsen bűnözés. Ettől még a szerencsétlen embernek elviszik az uborkáját a földjéről. Bemásznak a kertbe, lakásba. Mit tehet, ha a rendőrség nem tud segíteni? Megpróbál önmaga szervezni védelmet. A Magyar Gárda ennek az attitűdnek a terméke, amely megjegyzem, még nem tett semmi törvénybe ütközőt. Hallottunk viszont már olyan polgárőrről, aki molotov koktéllal dobált. De mégis a gárdát emelik ki, politikai okok, démonizálás miatt. Nem bántom, nem is védem egyik szervezetet sem. Ezek alulról jövő kezdeményezések, amit a politika automatikusan támad, ha a célja úgy kívánja.

– A kamarák is alulról szerveződő, civil, szakmai szervezetek.

– Így igaz. És a célunk, hogy védelembe vegyük a saját szakembereinket, dolgozóinkat. Mikor jött az első világégés, rögtön szétzavarták a szakmai szerveződéseket. A diktatúra időszakában sem engedték szabadon működni őket. Én bízom benne, hogy nem folytatódik ez a trend. Nem fogják korlátozni a szakmai önszerveződéseket. A mindenkori kormányzó elitnek ugyanis komoly problémát jelent, ha folyton egyeztetnie kell a szakmai szervezetekkel. Azt hiszem, ezt tapasztalhattuk.

ARC

Lélegzetelállító felvételeken tárulnak elénk Szeged éjszakai fényei

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

Kaszás Imre amatőr fotós kiváló felvételeinek köszönhetően most elénk tárul a kivilágított Szeged.

Tovább olvasom

ARC

Bátyi Zoltán: Az élet sokkal izgalmasabb történeteket tud írni, mint én

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

Jogász és újságíró végzettsége is van, több mint 7000 cikk, tizenöt saját könyv köthető a nevéhez

Tovább olvasom

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

Aktuál