Írjon nekünk

ARC

Dobi János: a Ságvári felkészült az átalakuló képzésre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor





Hétfőn megkezdődik a 2008/2009-es tanév, mely új feladatokat, új kihívásokat hoz a közoktatási intézmények számára. A SZEGEDma.hu ebből az alkalomból az egyik legpatinásabb szegedi középiskola vezetőjét kereste föl. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatójával egyebek mellett az átalakuló tanárképzésről, az oktatási tárca által tervezett komplex természettudományos tárgy bevezetésének veszélyeiről, illetve az iskolaépület sok helyütt kritikus állapotáról beszélgettünk, de interjúnkból az is kiderül, miként vélekedik Dobi János a műszaki-természettudományos képzés, illetve a pedagógusi pálya jelenlegi hazai helyzetéről.

– Milyen várakozásokkal tekint a Ságvári-gimnázium a szeptember 1-jén kezdődő új tanév elé?

– A közoktatásban az új tanév mindig változásokat, új feladatokat hoz, s egyben a régiek folytatását is kívánja. Komoly kihívások elé nézünk a következő hónapokban, ugyanakkor rengeteg szép eredményből tudunk táplálkozni, erőt meríteni. Most érkeztek meg a felsőoktatásba felvételizett diákjaink eredményeiről szóló összesítések, s örömmel mondhatom, minden osztályunkban jócskán 90 százalék fölött van a felvettek aránya. Büszkék vagyunk diákunkra, Danner Gáborra, aki előbb a közép-európai, majd a nemzetközi informatikai diákolimpián szerzett bronzérmet, illetve Barok István tanár úrra, aki a nemzeti ünnepünkön a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta meg az önkormányzati miniszter előterjesztésére.

– Kihívásokat említett, mi lesz a 2008/2009-as tanév legnagyobb feladata az iskola számára?

– Az egyik legkomolyabb szakmai kihívást a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése, szemmel követése jelenti. A nyolcadikosok számára könnyebbséget jelent az új középiskolai felvételi rendszer, hiszen egy kompetenciadolgozat megírását követően az iskolák legfeljebb egy szóbeli elbeszélgetést tarthatnak, így viszont nem lesz annyi lehetőségünk megismerni a gyerekeket. Igyekszünk természetesen felkészülni erre a helyzetre. Érvényes beadott pályázatunk van a tehetséggondozó középiskolai cím elnyerésére is, ha ez sikerül, akkor októbertől előkészítő foglalkozássorozatot kell indítanunk azon általános iskolák 7-8. osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulói számára, melyekkel együttműködési megállapodást kötünk.

Másfél milliárd kellene az épület rendbetételére

– Gondolom, ez infrastrukturális téren is átalakításokat kell hogy jelentsen, ami bizonyára nehézséget okoz, különösen annak tükrében, hogy pár nappal ezelőtt azt olvashattuk a helyi napilapban: az iskolaépület bizonyos részei életveszélyes állapotban vannak, de nincs pénz felújításra…

– Az iskolaépület annak idején nem közoktatási célokra létesült, ráadásul több épülettartományból áll, s rengeteg a különbség a szintek között, így a törvényileg előírt akadálymentesítés komoly építészeti és technikai feladatot ró ránk. Valóban, lesújtó az épület állapota is, egy részén több mint negyven éve nem volt felújítás. A tető és a nyílászárók állapota kritikus, balesetveszélyes.

– Mit tud tenni a gimnázium ebben a helyzetben? Pályázik, szülői segítséget kér, vagy a fenntartóhoz fordul, vállalva a bürokrácia útvesztőit?

– Nézze, fordulunk mi a fenntartóhoz, ám ez az út valóban hosszú, s ráadásul kevés eredménnyel kecsegtet, hiszen a mi fenntartónk nem az önkormányzat, hanem egy felsőoktatási intézmény, amely a csekély saját bevételrendszerével pontosan olyan szegény, mint a templom egere. Annyit sikerült elérnünk, hogy az egyetem támogatásával őszig a legéletveszélyesebb tetőrészt ki tudjuk javítani. Számításaink szerint a teljes felújítás – mely egyebek mellett az akadálymentesítést, a fűtéskorszerűsítést, a nyílászárók cseréjét, a padlózat, illetve a csőrendszer felújítását foglalja magában – 1,2-1,5 milliárd forintba kerülne. Ekkora nagyságrendű összegnél sajnos nem kérhetjük a szülők segítségét sem. Egyedül a világításunk korszerű, azt hét éve újítottuk fel az EU-szabványoknak megfelelően…

Mi lesz veled, tanárképzés?

Az új tanév a legtöbb esetben törvényi változásokkal jár együtt, az idei nyáron azonban nem történtek olyan drasztikus beavatkozások a közoktatás rendszerébe, mint tavaly. Szakszervezeti vezetők és ellenzéki politikusok ugyanakkor az elmúlt napokban arról beszéltek, a kötelező óraszám 2007-es emelése még az idén is éreztetni fogja hatását, azaz létszámleépítésekhez vezet. Mennyiben érinti ez a Ságvárit?

– Nekünk nem jelentett komolyabb problémát a kötelező óraszám emelése, hiszen elég rugalmas a pedagógiai programunk, s bőven van feladat, ám természetesen a túlórák számát csökkentenünk kellett több kolléga esetében. Az igazi veszélyforrás számunkra az iskola speciális feladatából, a tanárképzés gyakorlati biztosításából fakad. Mivel kollégáink kétharmada szakvezető tanár, a mostani akkreditációs folyamatban bennünket is komolyan gondolkodásra, tervezésre késztet, milyen új feladatokat ró ránk a kétlépcsős, új típusú egyetemi tanárképzés, illetve lesz-e elegendő hallgató, aki a mesterképzésben tanári szakot választ…

– Komoly vitákat váltott ki a nyáron az oktatási tárcának a komplex természettudományos tárgy bevezetésével kapcsolatos terve is. Ebben a kérdésben mi a Ságvári álláspontja?

– A tanárképzés átalakulása mellett ez a másik olyan változás, ami komolyan érint bennünket. Induljunk el onnan, hogy nem lehetett nem észrevenni a természettudományos tárgyak óraszámának csökkenését az elmúlt négy-öt-tíz-húsz év alatt. Már nincs is hová tovább redukálni, hiszen ha a heti másfél-két órából még lecsippentenénk, akkor a tudományos ismeretterjesztés alsó szintjére süllyednénk le… Iskolánkban hagyományosan súlya van a természettudományos képzésnek, diákjaink közül sokan választanak természettudományos, műszaki pályát. Akik ilyen szándékkal bírnak, egyszerűen nem tanulhatnak a középiskolában komplex természettudományt, ez számukra elfogadhatatlan! Természetesen ahol más a képzési szándék, ott meg lehet próbálni, de úgy látom, ennek egyelőre nincsenek meg a kicsiszolt feltételei. A tanárképzésben, a tankönyvekben, a módszertanban kellene először ezeket kimunkálni és kipróbálni, utána az iskolák felé felkínálni a lehetőséget a szükséges szakmai támasszal együtt.

Nem sorvasztható tovább a természettudományos-műszaki képzés

– Elvileg van próbaidő, hiszen a minisztérium 2013-ra tervezi az új rendszer bevezetését…

– Ez rendben is volna, s azt is elfogadom, hogy egy szűk szakmai műhelyben zajlik a próba, aztán majd az vonja le a tapasztalatokat, de könyörgöm, ne azt, hogy ez a komplex tárgy nagyszerű, mindenütt be kell vezetni! Ha ez előre borítékolt, akkor álljanak ki, s mondják el, mik az előnyei és a hátrányai. Meg vagyok ugyanakkor győződve róla, hogy a műszaki-természettudományos képzést nem lehet tovább sorvasztani!

– Józan ésszel nemigen érthető a magyar oktatáspolitika: miközben a felsőoktatásban a műszaki-természettudományos képzés fejlesztésének szükségességét tűzik ki célul, illetve egyre több hallgatót vesznek fel ezekre a területekre, a közoktatás mintha éppen az ellenkező irányba haladna…

– A rendszer sokkal lustább, tehetetlenebb, így több év telik el addig, míg az effajta – üdvözlendő – politikai szándék lecsurog a közoktatásba. Az igazi bajt abban látom, hogy a tanulók továbbra sem eléggé motiváltak, hogy ezeket a pályákat válasszák. Még mindig a gazdaság, a jog, a kommunikáció az igazán népszerű, nem a műszaki pályák, melyekhez komoly informatikai-matematikai-fizikai felkészültség kell. Sajnos az óraszámok redukálásával és az érettségi átalakításával a középiskolai természettudományos képzést a tudományos ismeretterjesztés szintjére süllyesztettük, pedig mérnöki pályát vagy matematika, fizika szakot pedig még a természettudományos tárgyakból tett középszintű érettségivel sem lehet, érdemes elkezdeni, nemhogy a tervezett komplex tárggyal a műszaki egyetemre felkészülni! Fennáll tehát a veszély, hogy a műszaki felsőoktatásnak nem lesz meg az utánpótlása.

Szintén izgalmas kérdés, mi lesz a tanári szakok sorsa a felsőoktatásban. Mivel az állam a mesterképzésekben csak a hallgatók 30 százalékának tanulmányait finanszírozza, jövő nyárra tisztában lesz vele a társadalom, hogy a legtöbb család számára komoly anyagi áldozatvállalás szükséges a klasszikus egyetemi végzettség biztosításához. Az is ki fog derülni, hogy bizony nagyon is megéri majd középiskolában megalapozni a tanulmányokat, emelt szinten készülni, mert csak így lesznek jók a diákok esélyei a felsőoktatásban. S az is eldől, hogy mivel nehéz lesz bejutni a magasabb jövedelmekkel kecsegtető képzések államilag finanszírozott helyeire, a költségtérítéses mesterképzések pedig igencsak drágának bizonyulnak majd, döntenek-e a hallgatók a tanári szakok mellett…

Továbbra sem elég markáns a közalkalmazotti bértábla

– Ön szerint elegendő motivációt jelenthet ez figyelembe véve, hogy milyen ma Magyarországon a pedagógusi pálya presztízse – gondoljunk akár a rossz fizetési feltételekre, akár az elharapózó iskolai erőszakra?

– Nem, természetesen nem elégséges ez a motiváció, mint ahogy nem szerencsés az a kormányzati szándék sem, mely a pályakezdők bérének emelésében megnyilvánul: a közalkalmazotti bértábla továbbra sem elég markáns, köszönőviszonyban sincs egy versenyszférában elhelyezkedő fiatal diplomás jövedelmével. Persze hozzá kell tenni: a közalkalmazotti jogviszony egyfajta védettséget, létbiztonságot jelent, de úgy látom, a fizetési feltételek továbbra is inkább elriasztják a fiatalokat, így hát nagyon nagy szükség lenne a komoly változtatásra.

– Igazgató úr, tavaly nyáron szegedi közoktatási intézmények megszüntetését, összevonását a csökkenő gyermeklétszámmal indokolta az önkormányzat, s szakmai anyagok azt vetítették előre, hogy a negatív irányú demográfiai hullám hamarosan még inkább eléri a középiskolákat is. Érezhető ebből már valami a Ságváriban?

– Rövid távon biztosan nem lesz gondunk, hiszen a 150-160 meghirdetett helyünkre mindig 380-400 diák jelentkezik. Így történt ez az idén is. Örömmel mondhatom, szeptembertől öt új osztályt indítunk nyolc különböző orientációjú csoportból. A leghagyományosabb a speciális matematikai és fizikai képzést kapó csoportokból összeálló osztály, a második teljes nyelvi irányultságú, melynek kétharmada angolból, egyharmada németből kap emelt szintű képzést, a harmadik osztályunk természettudományos (fizikai, kémiai, biológiai) orientáltságú, a negyedik a humán specializáció, az ötödik pedig a kéttannyelvű francia és informatikai irányultságú csoportból áll össze.

ARC

Bátyi Zoltán: Az élet sokkal izgalmasabb történeteket tud írni, mint én

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Jogász és újságíró végzettsége is van, több mint 7000 cikk, tizenöt saját könyv köthető a nevéhez

Tovább olvasom

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

ARC

Oklevelet kapott Szeged legnagyobb vasútbarátja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára szerint már születésekor eldőlt, hogy a vasútnak szenteli életét.

Tovább olvasom

Aktuál