Az Ökofaluban az EU-ról

Zöldebb színben szeretne tündökölni idén a SZIN, amit sok más mellett a hulladék mennyiségét csökkenteni hivatott, visszaváltható „re:poharak", komposztálható étkészlet, vagy az Ökofalu program is jelez. Ez utóbbinál a környezetvédelem és ökotudatosság elméleti háttéret is bemutató szegedi Europe Direct iroda standjához látogattunk el.

Az Ökofalu standjai (melyekből képeink kis ízelítőt kínálnak) számos érdekességet tartogatnak az érdeklődőknek, mint a sörös dobozokból épített napkollektor („sörkollektor"), vagy éppen a „napszakács". A SZIN-en minden évben más-más témában rendezik meg a civil strandot, idén az ökotudatos életszemléletet karolta fel a rendezvény, az ezzel kapcsolatos programok kialakítása volt a pályázati feltétel.

Hogy hova dobjuk a PET-palackot...

„Mivel a Europe Direct Szeged irodának - amelyet a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Európa-tanulmányok Központja működtet - nagyon széles spektrumú tevékenységi köre van, úgy gondoltuk, hogy jól be tudunk kapcsolódni az Ökofalu projektbe, hiszen az éghajlatváltozás, vagy a környezetszennyezés nagyon fontos kérdések mostanában az Európai Unió számára is" - mondta

Majsa Dóra (alsó képünkön)

, a Europe Direct Szeged információs munkatársa, aki hozzátette: a fesztivál keretein belül is lehet a fiatalokat tájékoztatni kerekasztal-beszélgetésekkel, vagy más őket aktivizáló programokkal gondolkodásra, és adott esetben cselekvésre késztetni. Így talán eszükbe jut, hogy ne dobják el az utcán a csikket, vagy jó helyre, és megfelelően összenyomja dobják ki a PET-palackot - véli Majsa Dóra. Az iroda munkatársai kérdőívekkel és tesztekkel is készültek, az érdeklődők hallhattak például az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós és nemzeti szintű kezdeményezésekről is. A Europe Direct irodának az a fő feladata, hogy az Európai Unióról tájékoztassa az állampolgárokat. „Hoztunk például egy ökobingó nevezetű játékot, amelyben a a résztvevők párban állva találhatják ki az EU környezetpolitikájának alapelveit" - tudtuk meg Majsa Dórától. Sor kerül majd egy hulladékszobor-versenyre is, bár a SZIN takarítószemélyzete dicséretesen aktív. „Tavaly még láttunk eldobott palackokat és sörös dobozokat, de idén már nem, úgyhogy jelenleg nem tudjuk, hogy ezt a programunkat hogyan fogjuk kivitelezni, valószínűleg a műanyagos szemétgyűjtő tartalma szolgál majd alapanyagként" - mondta mosolyogva az információs munkatárs, aki azt is elárulta, hogy a kirakott kiadványaik kapcsán is szoktak beszélgetni a fiatalok életét érintő környezetvédelmi kérdésekről.

Működik?

Kérdésemre, hogy vajon működik-e a „bulizzunk ökotudatosan" módszer, Majsa Dóra bizakodó választ adott: „Szerintem van foganatja ennek a programnak, míg tavaly egy koncerten bokáig gázoltunk a műanyag és sörös flakonokban, illetve poharakban, idén egyet sem láttam. Ebben bizonyára közrejátszik a fesztivál 're:pohár' akciója is, és szerintem érzik a fiatalok, hogy nem illik szemetelni, érzik azt a társadalmi pressziót és tudatos gondolkodást, ami a program mögött áll, látják mindenhol kiírva a tájékoztatókat, és vagy nem mernek szemetelni, vagy - remény szerint - továbbgondolták és megértették az ökotudatosság lényegét" - vélekedett Majsa Dóra.

„Öko-EU"

A 2004-es EU-csatlakozásunk a környezetvédelem terén is többletkötelezettségekkel jár számunkra. Az unió alapító szerződései még nem foglalkoztak a környezetvédelem témájával, sőt a célkitűzések között sem szerepeltek. Csak a hetvenes évektől figyeltek fel erre az EU politikusai - magyarázta Majsa Dóra. 1972-ben kidolgoztak egy komoly cselekvési tervet, azóta a hasonló, környezetvédelemmel foglalkozó dokumentumok száma körülbelül negyvenre nőtt. Így például csatlakoztunk a kiotói egyezményhez, amely 2012-ig rótt ránk feladatokat. Az EU környezetpoltikájában a szubszidiaritás elvét alkalmazza, vagyis meghatároz bizonyos cselekvési irányokat, amiket kötelezően követni kell a tagállamoknak, viszont ezek megvalósítását rájuk bízza. Bár a környezetvédelem globális probléma, az Unió is azt a hitvallást gyakorolja, hogy a regionális szinttől kezdve kell kezeli a kérdést. A Life+ 2007-2013-as program alapján az EU-s költségvetésből különítenek el pénzügyi eszközöket a környezetvédelmi projektek finanszírozásra. Ennek most három főbb része van: a természet és biodiverzitás nevezetű program, a környezetvédelmi politika és irányítás program, illetve az információs kommunikáció - tájékoztatott Majsa Dóra.