Írjon nekünk

Kultúra

Szabadtéri: világok találkozása a Dóm téren

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

Már csak két éjnek kell eltelnie, hogy eljöjjön Szegeden a szabadtéri “Szentiván éj”. Körülbelül két órányi zene 14 perc prózával – ezt ígérték az alkotók a tegnapi közönségtalálkozón, melyet már megszokott módon Herczeg Tamás Reök-igazgató vezetett a Reök átriumában.

Nem Shakespeare hazájában jutott eszébe neves művészeknek, hogy a nagy drámaíró Szentivánéji álomjából musicalt írjanak: három olyan hazai kiválóság, mint a rendező Kerényi Miklós Gábor (alsó képünkön középen), a zeneszerző Szakcsi Lakatos Béla (alsó képünkön balra) és a szövegíró Müller Péter Sziámi (alsó képünkön jobbra) munkája nyomán a szabadtéri színpad hamarosan készen áll az ősbemutatóra.

A figyelmes olvasó már több helyen találkozhatott azzal, hogy mint ahogyan akkoriban Shakespeare is társulata számára egy jellemző arcra és karakterre írta a szerepeket, úgy ez a darab a Budapesti Operettszínház színészeire íródott. Mint a közönségtalálkozón megtudtuk, a három alkotót elkísérte a munka mindenhova: Müller Péter Sziámi például arról beszélt, hogy római útján is felhívták, hogy mi lenne, ha egy rész másként szólna a darabban…

Súgjon a zene és a történet

„Engem színházilag és gondolkozásilag is izgat valami újnak a létrehozása, az, ha bizonyos dolgokat újra tudunk fogalmazni” – mondta Kerényi Miklós Gábor.

„Amikor nem magamnak alkotok, szeretek úgy szöveget írni, hogy megvan a zene, és tudom, hogy miről fog szólni a dal. Ilyenkor súgjon a zene és a történet, és ettől olyan izgalmas a dolog” – osztotta meg a közönséggel a műhelytitkot Müller Péter Sziámi, aki immár a tizedik musicaljében működik közre. A szövegíró szerint a Szentivánéji álom musicalként született abban az értelemben, hogy a legősibb magja a zene volt. „A költészet zene, zenei alapú, a Szentivánéji álom pedig Shakespeare egyetlen olyan darabja, amely elsősorban költői anyag, egy hatalmas sodrású vers. Nem a történetet nézik az emberek, hanem inkább a zenéjére hangolódnak rá. Úgy érzem, a mai ember zenei nyelvén a shakespeare-i hagyomány újraértelmeződött, és nekem csak meg kellett hallanom benne a szöveget. Én nem írtam tehát, meghallottam” – mondja a dalok szövegírója.

Világok találkozása

A darab műfaja: világmusical. „Azon igyekeztünk, hogy ez az ember zenéje legyen. Az ember zenéje nagyon fontos a huszonegyedik században, a globális világban is. Ebben a darabban az emberek népzenéje, a világ népeinek a népzenéje szól: spanyol, török, román, indiai, cigány népzenék, és mellettük ott van a popzene, a dzsessz és a klasszikus zene Monteverditől Kurtág Györgyig – ezen az úton próbáltam a zenét megszerezni” – árulta el Szakcsi Lakatos Béla, és hozzátette: a darabban élete egyik legjobb munkáját látja.

A zenei „crossover”, a zenék egymásra hatása mellett Müller Péter Sziámi a világmusical egy másik értelmezését is hangsúlyozta: „Én amikor először kimondtam ezt a műfajt, akkor azt éreztem, hogy a Szentivánéji álom azért óriási, mert világok találkozása: a magas színházi zenétől, az operától az operettig, a mesteremberek vonulata kapcsán a népzene és a vulgárisabb, humorosabb megszólalástól a tündérvilágon keresztül megnyilvánuló szférák zenéjéig.” Keró hozzátette: a Szentivánéji álom világszínház, olyan típusú darab, amiben a világnak rengeteg lenyomata benne van és sejthető belőle.

Szeretni kell

„Ehhez a mesteremberek hétköznapiságától a tündérek különlegességéig terjedő gazdag rétegződéshez olyan alkotótársak kellettek, akikkel két lábbal tudunk a földön járni, de valamennyire merünk álmodozni is” – vallja a rendező, aki azt is elmondta: hisz abban, hogy a musicaltől vezet út majd a nézők számára egy mű elolvasásig vagy egy másik előadás befogadásáig, egy valódi színházi örömig.

„Az embernek szeretnie kell azokat a darabokat, amiket rendez” – Kerényi Miklós Gábor ebben látja eddigi rendezései sikerét. „Ezek a darabok emberekről, világokról szólnak, és bennem megjelennek azok a szélsőséges pillanatok, azok a szélsőséges érzelmek, amiket ezen darabok szereplői éreznek” – mondta a rendező, aki a darabokban azt keresi, hogy mi az, amivel most, 2008-ban megragadja egy történet: „A hagyományt nagyon fontosnak tartjuk, de mindig a jelen pillanatnak a megélése, a jelen pillanat érzelmei azok, amik megmozgatják a darabot” – vallja Kerényi Miklós Gábor.

Hírzóna

Sztárparádéval zárja az évet a Szegedi Nemzeti Színház

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az óévet nagyszabású zenés szilveszteri gálával búcsúztathatják.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőre emlékeznek a vásárhelyi Emlékpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Erdélyi Márta Sesztina Jenő-díjas versmondó ad estet.

Tovább olvasom

Hírzóna

Megkezdődött a XX. Hódmezővásárhelyi Festőszimpózium

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Hét festő, tíz nap és számos közös program.

Tovább olvasom

Aktuál