Bár a hétvége némi enyhülést hozott, továbbra is tarthatatlan a jelenlegi strandhelyzet Szegeden. Erre Oláh János képviselő is felhívta a közgyűlés figyelmét. A helyzet megoldására tett javaslatát azonban kurtán-furcsán azon válaszával söpörte le a jegyző, hogy a Tisza vízminősége nem megfelelő! Ennek azonban ellentmond az ÁNTSZ véleménye. A kérdés, úgy tűnik, ennek ellenére lekerült a napirendről, az előterjesztéssel nem foglalkoznak a torony alatt!
Az alábbiakban közöljük a fideszes képviselő szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelét, mely a szegedi Partfürdő szabadstrand jellegű hasznosítását veti fel rövid távon belül, kis költséggel megvalósítható megoldásaként.
“Mint arról több sajtóorgánum is beszámolt, Csongrád megyében a Tisza partján lévő ‘szabad strandokon‘ a jelenlegi körülmények között egyedül Szegeden nem szabad fürödni. Az ÁNTSZ szerint nem a víz minőségével van baj – az köszöni, jól van -, csupán a rendészeti előírásoknak nem felelnek meg a szóba jöhető helyek. A Sárgán azért nem lehet strand, mert hajóútban helyezkedik el (ezen nem lehet változtatni), a Fokán azért nem, mert az új híd építését követően még mindig lehetnek veszélyes dolgok a vízben (ezt egy medervizsgálattal tisztázni lehetne), a Laposon pedig azért nem, mert közvetlen a régi híd lábánál van (a víz sodrása kiszámíthatatlan veszélyt jelent). Ezenfelül a kulturált fürdőzéshez szükség van egy minimális infrastruktúrára (tusolók, öltözők, illemhelyek) és némi tereprendezésre. Nyitott kérdés továbbá, hogy ezek kiépítését, fenntartását ki vállalná magára.
Arra való tekintettel, hogy a Ligetfürdő átépítése és a Partfürdő bezárása miatt felére csökkent a szegedi fürdőkapacitás, továbbá figyelembe véve a szegedi polgárok többségének anyagi lehetőségeit, megkerülhetetlenné vált egy szegedi ‘szabad strand‘ ismételt megnyitása.
Kétségtelen, hogy hosszú forró nyárra számíthatunk. A szegediek nagyobbik része nem engedheti meg magának a fürdők mostani árainak megfizetését sem. Véleményem szerint azonban a városnak van egy kézenfekvő lehetősége a probléma orvoslására. A jobb időket látott Partfürdő valaha klasszikus strandfürdőként működött, volt időszak, mikor naponta tízezernél többen keresték fel, mert a medencéken kívül a Tiszában is lehetett a bójákkal kijelölt helyen fürdőzni. Ráadásul a Partfürdő árnyas fái tökéletes védelmet jelenthetnek a hőség és az UV-sugárzás ellen.
Kérdem én, miért nem látjuk a fától az erdőt, miért nem használjuk arra ezt a területet, amire szántuk: strandolásra, hűsölésre, pihenésre, kikapcsolódásra. A szükséges infrastruktúra adott, építeni, beruházni sem kell nagyon a parti homokrézsű kiépítésén és az engedélyeztetés költségein felül. Nyissuk meg hát a Partfürdőt a közönség előtt, ha már fürdőnek nem alkalmas, vízforgatók hiányában legalább a tiszai ‘plázst‘ adjuk vissza a közösből magunknak, szegedieknek. Ne a kifogásokat keressük, hanem a lábunk előtt heverő megoldást! Kezdjünk bele a medervizsgálatba, az engedélyezési eljárásba, és tapsoljuk meg Botka polgármester urat, mikor kivételesen nem öltöny-nyakkendőben, hanem „egy szál” fecskében vágja át a nemzetiszín szalagot a szabad strandfürdő megnyitásakor!
Az Ifjúsági Ház Kht. pedig mint a terület újdonsült kezelője (ahogy ezt már a Szegedi Ifjúsági Napok során is bizonyította) bizonyára jó gazda módjára jó programokat is biztosít a felüdüléshez Szeged apraja-nagyja örömére és megelégedésére.”
