Bulvár

Megasztár: a világot jelentő flaszter a Széchenyi téren

Megasztár: a világot jelentő flaszter a Széchenyi téren

2008. július 10., csütörtök
Megasztár: a világot jelentő flaszter a Széchenyi téren

Fotók: Gémes Sándor

Tömött sorokban vártak csütörtökön Szegeden - mindenféle emberek - a megmérettetésre. A tét a Megasztárba jutás esélye volt, nekünk meg olyan érzésünk támadt, a többség csak nem kívánt kimaradni a felhajtásból, mert az már milyen, hogy ő vagy a porontya meg sem próbálja a lehetetlent.

A nézők és jelentkezők gyűrűjébe szorult bizottságot nem irigyeltük, bár nem is sajnáltuk. Hogy mit is hallhattak, nem mindig volt levehető. Az előadók - kevés kivételtől eltekintve - nem erőltették meg hangszálaikat, a hangosítás az elvárható alatti volt, ami néha - tegyük hozzá - nem is volt baj, így a produkciók egy része a fellépésre készülők és drukkereik izgatott háttérzajába veszett. A magukat megmutatni vágyók tűzkeresztségén átesők három altípusát különböztethettük meg. Az egyik azt sem tudta, hol keresse a szituációból kivezető utat, addig bolyongott, míg végül a tömegvonzásnak engedve elvegyült abban a katyvaszban, melyből az imént még kitörni akart. A másik, ahogy túl volt az egészen, félrevonult, mint a nagyok, és láthatóan értékelni próbálta a történteket. A harmadik örült, hogy letudta, teljesítette küldetését, és örömmel fogadta a kedves vagy a felmenők gratulációit.

A Széchenyi tér világot jelentő flaszterén még miniszínpad sem volt, de ez láthatólag senkit nem zavart. Azok, akik már megvoltak a bemutatkozással, egy sorszámot szorongatva várták, hogyan lesz tovább, míg a többiek egyre türelmetlenebbül tülekedtek a mikrofon irányába. "Menjél már előre, látod, hogy aki már regisztrálva van, az már sorra is kerül!" - noszogatta a reménybeli sztárjelöltet az anyuka mobilon. Házi menedzsmentből nem volt hiány. Mások

Somát

keresték, s hogy nem találták, dalra fakadtak volna, de erre - soron kívül - nem volt lehetőség. A több mint száz fellépésre váró döntő többsége a szebbik nem képviselőiből verbuválódott, az általános iskola padját nemrég még koptató generációtól a rock and roll soha meg nem vénülő tagjaiig.

Sánta Dávid

fiatal kora ellenére rekedtesre, rockosra vette a fazont. Meg is dicsérték érte. "Szerintem jól sikerült!" -tartott kérésünkre önértékelést. Tőle tudtuk meg, három-négy nap, és felszáll a füst, telefonon hívják majd, így közlik, kell-e még a műsornak. Rákérdeztünk: kapott-e arról bármilyen tájékoztatást, mi várja a döntőbe jutás esetén? "Én is hallottam a mendemondákat a Nagy Testvérről, de nem kérdezem, mi van ezzel, így nem is kötötték az orromra!" - summázta értesüléseit az egyébként zenekarban is éneklő reménybeli sztár. A megjelentek középkorosztályát képviselő szentesi, de Szegeden élő

Dudás Varga Krisztina

láthatón nem bánta szereplését. "Tisztában vagyok vele, hogy jó a hangom, de eddig nem volt merszem, lehetőségem megmutatni magam!" - foglalta össze a jelentkezése miértjét.

Amatőrök adtak itt randevút egymásnak. Jól elszórakoztatták egymást és az alkalmi közönséget. A történtek pikantériáját az adta, hogy Szeged főterén az adott időben egy másik hasonló rendezvény is zajlott, azzal a különbséggel, hogy ott a fogyatékosokat szórakoztatták - "Ki mit tud?" jelleggel - hasonlóan amatőr, de lelkes formációk és szólisták, akik nemes gesztusukat követően akár át is mehettek a másik rendezvényre... Ki tudja, talán így is tettek, s jó lélekkel felvértezett hangjuk közelebb kerül egyszer mindenkihez.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.