Szeptemberre biztossá válhat a festő kiléte

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Művészettörténeti szenzáció Szegeden

Fotó: Gémes Sándor

Amint arról a SZEGEDma.hu már beszámolt, szerdán a budapesti Szépművészeti Múzeum restaurátor-műhelyéből Szegedre érkezett az Angyali üdvözlet című kép, melyet valószínűleg Giorgio Vasari, Michelangelo tanítványa alkotott. A 16. században készült alkotás újjászületésének részleteiről Kovács Zsuzsa (képünkön), a Móra Ferenc Múzeum munkatársa, a munkálatokban részt vevő restaurátor beszélt ma délelőtt.

A festményen – ami Enyedi Lukács hagyatékából 1925-ben került a szegedi múzeumhoz – az angyali üdvözletnek az a pillanata látható, amikor Isten hírnöke, Gábriel arkangyal a szűziesség jelképével, a liliomággal megjelenik. A művészettörténetben ez Máriának a szeplőtelen fogantatását jelenti. A kép eredete még nem tisztázott. De a szakemberek eddigi véleménye szerint majdnem biztos, hogy az alkotó a firenzei iskola művésze, és több jel is arra utal, hogy ez a személy Giorgio Vasari lehet.

Remekmű a raktárban

Amint azt Papp Katalin művészettörténész a portálunknak elmondta, a remekmű – ami a múzeum raktárából került elő nyolcvan év pihenés után – nagy érdeklődést keltett a nemzetközi művészettörténész kollégák körében is. Ilyen remekművet nem minden nap talál az ember. A szakember szerint vitathatatlan, hogy a festmény a 16. század közepéről vagy második feléből való, s a firenzeiek köréből származik. Azért nem volt ismert, mert feltehetően egy magánkápolnát díszített a táblakép, és egyéni megrendelésre készült. A kápolna felszámolása után kerülhetett a műkereskedelembe, majd később Enyedi Lukács gyűjteményébe, aki műkincseinek egy részét a szegedi múzeumra hagyta.

Festékanalízis és infrakép

„A rétegvizsgálatok a táblaképen különböző festményanyagokat mutattak ki” – mesélt a SZEGEDma.hu-nak a kép restaurátora, Kovács Zsuzsa. „Az analízis szerint az egész felületet bevonták ólomfehérrel; ennek a műveletnek főleg a szigetelés volt a célja. A Mária-köpeny pedig azurit festékből kapott formát, ami tipikus reneszánsz anyag; féldrágakő-zúzalékból. A festékanyagok összetevőit nagyon alapos és érzékeny fizikai vizsgálatokkal mutatták ki. Az eredményeket összevetik majd a szóba jöhető festők által használt anyagokkal, keverési arányokkal, hogy ráleljenek az alkotóra. A vizsgálatokat egyébként Tóth Mária, az MTA Geokémiai Kutatóintézet munkatársa végezte. Az azonosításban az infravizsgálat is segíthet majd, ami az alárajzolást mutatja ki. E mű érdekessége többek között, hogy nem grafikai skiccet, hanem nagyvonalú aláfestést találtunk rajta. Bízom benne, hogy hamarosan kétségek nélkül megnevezhetjük majd a festmény alkotóját” – fejezte ki reményét Kovács Zsuzsa.

Erre a feladatra egyébként a múzeum Monica Biettit, a firenzei Medici-kápolnák igazgatóját kérték fel, aki elvállalta, hogy megállapítja a kép szerzőjének kilétét. Ez várhatóan augusztusra megtörténik, és a szeptemberi katalógusban már látható lesz az alkotás; címmel és szerzővel.

A képet egyébként először a Múzeumok Éjszakáján láthatja a közönség most szombaton, majd az ősszel nyíló szegedi Biblia-kiállítás egyik igen jeles alkotása lesz.

Előző sztori

Nagyfeszültség: a lét a tét

Következő sztori

Hétvégi programajánló