A könyveket ünnepeljük

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Fotók: Gémes Sándor

Zuhogó esőben zajlott le a 79. Ünnepi Könyvhét megnyitója. 81 éve, hogy Supka Géza író a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete elé terjesztette azon ötletét, hogy ünnepi könyvnapokat kellene tartani.

Azóta eddig egy kivételével minden esztendőben országosan megtartották a könyvünnepet. Szeged az elsők között csatlakozott a rendezvénysorozathoz, ezért idén már 79. alkalommal nyithatják meg az Ünnepi Könyvhetet – fogalmazott köszöntőjében Solymos László, Szeged város alpolgármestere. Országosan mintegy háromszáz könyv jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre, Szeged körülbelül harminc kötettel készül erre az alkalomra. A megjelenő könyvek közül kiemelendő a Szegedtől Szegedig Antológia 2008 kiadványt, mely szegedi írók, költők, esszéisták műveit tartalmazza, az idei évben a reneszánsz és az újjászületés jegyében. Két új fejezet gazdagítja a mostani kötetet: egy „In memoriam” rész, amely az elmúlt egy-két évben elhunyt szegedi írók, költők műveivel foglalkozik, valamint egy „Startkő” című fejezet, amely az elmúlt időszakban elismerést nyert szegedi középiskolások műveit tartalmazza.

Az Ünnepi Könyvhét arról szól, hogy a könyvkiadók, könyterjesztők, írók, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézmények és az önkormányzat összefognak, és bemutatják a kínálatot. Az esemény célja, hogy közelebb hozza a könyvet, a könyv életét a lakossághoz.
Idén első alkalommal a Somogyi-könyvtár a rendezvény főszervezője. 14 helyszínen mintegy 80 program várja a szegedieket a következő tíz napban. A könyvhét fő helyszíne – csakúgy mint az elmúlt években – a Dugonics tér lesz, ahol 19, a most megjelent műveket is kínáló sátorban és pavilonban várják a kiadók, terjesztők az érdeklődőket.

Szörényi László, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára megnyitó beszédében az évfordulók találkozásáról is beszélt: napra pontosan 535 éve jelent meg az első magyar nyomtatott könyv: Hess András budai nyomdájának első kiadványa, a Chronica Hungarorum, 1473. június 5-én. Az évforduló csodálatos módon vág egybe a reneszánsz év kiindulópontjával, vagyis Mátyás trónralépésének 550. évfordulójával – hangsúlyozta a professzor. Vitéz János halála után azonban elsorvadt az egyetem Pozsonyban, és Hess is eltűnt: művelt emberekre számított, akiknek egyetemi tankönyvre, kézikönyvre lesz szükségük.
A Hess-féle nyomda évfordulója dicső időpont, de egyben figyelmeztető is – mutatott rá Szörényi László: ha könyv és közönsége nem találja meg egymást, ha nincs olyan művelt réteg, amelyik hajlandó áldozni a könyvekre, és hajlandó megfogadni azok tanulságait, akkor túlsúlyra juthat egy olyan gondolkodás, amely fölöslegesnek tartja az olvasást és az írást, amely lenézi a műveltséget és megveti a bölcsész tudást.
A megnyitón Balla Viktória, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója Balassi Bálint egyik versével, a Pavane Táncegyüttes pedig reneszánsz táncokkal idézte fel az újjászületés korát.

Előző sztori

A Somogyi-könyvtár júniusi rendezvényei

Következő sztori

Menjünk a moziba be