Közélet

Nagyfeszültség: a lét a tét

Nagyfeszültség: a lét a tét

2008. június 19., csütörtök
Nagyfeszültség: a lét a tét

Fotók: Gémes Sándor

Még bíznak a kompromisszumos megoldásban, de

adott esetben peres úttól sem riadnak vissza a Szeged-Újszeged nagyfeszültségű villamos vezeték nyomvonalán élők. Mint ismeretes, a Démász Zrt. 22-ről 120 kilovoltra tervezi emelni a 70-es években épített vezetékben a feszültséget. Sokak szerint ennek súlyos egészségkárosító kockázatai lehetnek, illetve az áramszolgáltató lépése drasztikusan csökkenti az érintett ingatlanok értékét. Hajász Bertalan ügyvéd, a lakosok által választott operatív bizottság tagja azt mondja: senkinek sincs joga akár egy ember életét is veszélyeztetni.

Mint arról a SZEGEDma.hu is beszámolt, a múlt héten

a városüzemeltetési bizottság rendkívüli ülésen foglalkozott a vezeték ügyével,

ám a végig rendkívül feszült hangulatú fórum végére sem sikerült megnyugtató megoldást találni

a lakosok gondjaira

. Különösképpen az újszegediek, a Töltés utcában lakók aggódnak, hiszen házaik, gyermekeik bölcsődéje fölött húzódik a magasfeszültségű vezeték, kertjeikben állnak annak tartóoszlopai. A bizottság kormánypárti tagjai leszavazták a legfontosabb javaslatot, mely a vezetékengedély felülvizsgálati kérelmére vonatkozott volna. Annyit mindenesetre sikerült elérni, hogy a Démász képviselője ígéretet tett: alternatív megoldás lehetőségére is tanulmányt készítenek. A testület ugyanakkor felkérte a polgármestert, hogy július 1-jei határidővel folytasson egyeztetéseket az áramszolgáltatóval. Bár arról is döntés született, hogy az önkormányzat újabb szakértő(ke)t küld ki - ennek költségeit a Démász állja - a kérdés vizsgálatára, időközben a lakosok sem tétlenkednek: egyesületet kívánnak létrehozni érdekeik védelmére.

Egyesület a feszültségmentes környezetért

„A lakosság alapvetően két dologtól fél: egyrészt - s ez a döntő - a nagyfeszültségű vezeték mágneses terének egészségkárosító hatásától vagy annak veszélyétől, másrészt az ingatlanok értékcsökkenésétől. Mi azonban a magyar szokástól eltérően nem csak azt kívánjuk megmondani, hogy mit ne, hanem készen állunk más, lehetséges megoldások felvázolására is" - mondja

Hajász Bertalan

(képünkön)

, az érintett újszegedi városrész fideszes önkormányzati képviselője,

Farkasné Pocsai Blanka

szervezte áprilisi lakossági fórumon választott operatív bizottság egyik tagja. A hattagú grémium több tárgyalás után arra jutott, az eredményes fellépéshez megfelelő szervezeti keretek szükségesek, éppen ezért már meg is kezdték egy egyesület alapításának előkészítését - tájékoztat a Töltés utcában élő ügyvéd. A tervek szerint az alapító okirat tervezetét egy újabb, nagyszabású lakossági fórumon fogadtatják majd el, s ott lehet majd csatlakozni az egyelőre „Az egészséges környezetért" vagy „A feszültségmentes környezetért" munkanevet viselő szerveződéshez. „Az egyesület feladata kétirányú lenne. Egyrészt képviselné a lakosságot a Démásszal és az önkormányzattal folytatandó tárgyalások során, másrészt el kell végeznie az előkészítő szakmai munkát, mely az egyeztetéseken vagy adott esetben a peres eljárásokon támogatást ad az érintett ingatlantulajdonosoknak. Itt elsősorban az orvos, az ingatlanforgalmi és a műszaki, villamoshálózat-építési szakértői vélemények beszerzésére gondolok" - így Hajász Bertalan.

Közömbös, hogy megalapozott-e a félelem

A városüzemeltetési bizottság rendkívüli ülésén a legtöbb hozzászóló úgy vélekedett, felesleges újabb szakértőt kiküldeni, az emberek félelmeit - legyenek azok bármennyire is megalapozottak - úgysem lehet eloszlatni egy-egy tanulmánnyal, jelentéssel. Hajász Bertalan ugyanakkor úgy véli: szakértőből sose lehet elég sok. „Az értékcsökkenés szempontjából valóban nincs szükség további vizsgálódásra, hiszen a pécsi ítélőtábla korábban jogerős döntésben rögzítette egy helyi transzformátorállomás kapcsán, hogy amíg a köztudatban a nagyfeszültségű berendezésekkel kapcsolatban félelem él, addig közömbös, hogy ez alapos vagy alaptalan, a közelükben lévő ingatlanok forgalmi értéke ugyanis mindenképpen csökken. A károsultnak tehát nem kell igazolnia, hogy megalapozott-e a félelem. Ez a csongrádi megyeszékhelyen is mindenképpen peres eljárások alapja lehet, ha odáig jutunk, hogy erre kerül a sor" - így az ügyvéd.

WHO: potenciálisan rákkeltő!

Az egészségkárosító hatás, illetve annak veszélye már összetettebb kérdés. A bizottság másik tagja,

Szente Magdolna

, a szegedi egyetem élettani tanszékének professzora komoly kutatómunkát végzett és végez ezen a területen. Ezek eredménye egyértelmű: bár jelenleg senki sem jelentheti ki biztosan, hogy a magasfeszültség rákot okoz, ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben és 2007-ben is potenciális rákkeltőnek minősítette azt. A WHO vizsgálatokkal támasztotta alá, hogy a gyermekkori leukémia kialakulását bizonyítottan, sok más idegrendszeri vagy daganatos betegség kockázatát nagy valószínűséggel növeli a nagyfeszültségű vezeték elektromágneses sugárzása. Hajász Bertalan sorolja a kutatási eredményeket: 0,2 mikrotesla mágnesesindukció-értéknél kétszeres, 0,3-nél 3,2-szeres a gyermekkori leukémia valószínűsége. Ami megdöbbentő: Magyarországon jelenleg 100 mikrotesla az elfogadott határérték, miközben ennek töredéke már bizonyítottan rákkeltő. Sok nyugat-európai ország épp a WHO-tanulmány hatására fontolgatja a határérték 1 mikroteslára csökkentését, bár az energetikai lobbi erősen ellenáll... Nehéz megmondani, a szegedi-újszegedi távvezeték vonalán mekkora lenne az érték - ez attól függ, mekkora teljesítmény megy rajta keresztül, mekkora a felvevőhelyek száma és kapacitása -, ám elgondolkodtató, hogy az áprilisi lakossági fórumon a Démász által a budapesti műszaki egyetemről meghívott tanársegéd is több mint 3 mikroteslás mérésekről beszélt, azaz a WHO-határ akár tízszereséről.

Jogszerűség kontra emberiesség

„Értelmezésünk szerint éppen ezért a Démász döntéshozói körében vagy a bíróságon az lesz az eldöntendő kérdés, hogy lehet-e ebben az esetben kizárólag a jogszerűség talaján állni, azaz figyelmen kívül lehet-e hagyni, hogy az engedélyezett határérték nem felel meg a legújabb orvosi kutatási eredményeknek. Szabad-e tehát akár egy gyermeket vagy felnőttet is kitenni a megbetegedés veszélyének? Mi nem vitatjuk, hogy a Démásznak a 70-es évek óta engedélye van a 120 kilovoltra, azt azonban megjegyeznénk, hogy azóta sokat változtak a tudományos eredmények, illetve a vezeték építésének idejében - az adott politikai rendszer keretei között - a lakosok nemigen élhettek érdekérvényesítési, jogorvoslati lehetőséggel" - vázolja Hajász Bertalan. A városüzemeltetési bizottság rendkívüli ülésén többen elmondták, annak tudatában építkeztek a Töltés utcába vagy vásároltak ott ingatlant, hogy a vezeték egyfajta tartalékot képez áramkimaradás esetére, illetve a későbbiekben el is bontják azt. Az ügyvéd is sokaktól hallotta, hogy ilyen szóbeli tájékoztatást kaptak az áramszolgáltatótól, de - mint mondja - örömmel látna írásos dokumentumot is ennek bizonyítására, hiszen az már egyértelműen alátámasztaná a rosszhiszeműséget. Arról viszont már rendelkezésre áll írásos bizonyíték, hogy a Démász 2007 októberében egy a szakértői telekbejárások céljáról érdeklődő lakót úgy tájékoztatott: a közeljövőben nem tervez a villamos hálózaton beruházást, sem elbontást, de amennyiben munkát kíván végezni rajta, előtte megfelelően tájékoztatja a lakosságot. Kérdés persze, ki mit ért a közeljövő vagy a beruházás fogalma alatt...

Földbe vele?!

„Tanulságos az is, hogy a 120 kilovoltos vezeték biztonsági övezete 13 méter, s Kazincbarcika, Miskolc vagy Pécs építési szabályzatával szemben Szegeden nem tiltják, hogy bárki is ezen belülre építkezzen. Esetünkben 2-3-4 méterre is állnak házak a vezetéktől. Ezt mindenképpen hibának tartom a jogszabályalkotók részéről, hiszen ilyen hálózat a mai előírások értelmében már nem is épülhetne meg szabad légvezetékként, csak földkábelbe helyezéssel" - teszi hozzá. A probléma ráadásul több ezer embert érinthet, hiszen a kutatások szerint az indukció 30-40 méteres körzeten belül érvényesítheti negatív hatását, így a szomszédos ingatlanok és azok lakói veszélyeztetettnek számítanak. A rendkívüli bizottsági ülésen a Démászt képviselő kommunikációs igazgató azt állította, a földkábel esetében nagyon mágneses indukcióval kell számolni, tehát ennek veszélyére is tekintettel kell lenni. Hajász Bertalan szerint ez az érvelés csúsztatáson vagy tévedésen alapul, hiszen bár a földkábel közelebb van az emberekhez, de egyrészt szigetelt csőbe helyezik el, nem véletlenül 1,5 méter a biztonsági övezete, másrészt fizikai tény, hogy a mágneses indukció mértéke annál nagyobb, minél távolabb vannak egymástól a vezetők. A kábelben pedig néhány centiméterre futnak egymástól, így jóval kisebb mágneses tér képződik. „Nem lehet véletlen, hogy a legtöbb helyen csak ezt a megoldást engedélyezik, nem gondolnám hát, hogy korszerűtlenebb vagy veszélyesebb lenne" - érvel az ügyvéd.

Az önkormányzatnak is lenne eszköze

További kérdés, a szerveződő egyesület milyen támogatást várhat az önkormányzattól, mely egy évvel ezelőtt eladta Démász-részvényeit, így nehezen szólhat bele a francia tulajdonú zrt. döntéseibe. A városüzemeltetési bizottság ülésén is elhangzott, az önkormányzatnak sem hatósági, engedélyezési, sem részvényesi jogköre nincs. Ez azonban - véli az ügyvéd - egyáltalában nem menti fel a városvezetést. Különösen annak fényében igaz ez, hogy a vezeték vonala, a tervezett feszültségemelés három-négy nevelési-közoktatási intézményt, így a Töltés utcai önkormányzati bölcsődét vagy akár a Fő fasori iskolát is érinti, veszélyeztetheti. „Ez a vezeték teljes hosszában még nem készült el, vannak hiányzó oszlopok, további vezetékszakaszt is el kell helyezni - már földkábelben -, illetve új transzformátorállomást is tervez létesíteni a Démász. Az új beruházás engedélyköteles, az építési engedélyezés folyamatában az önkormányzatnak mint tulajdonosnak hozzá kell járulnia a létesítéshez. Megteheti hát, hogy politikai-szakmai befolyását latba vetve hozzájárulását bizonyos feltételekhez köti" - mutat rá a lehetőségekre, azaz kötelességekre Hajász Bertalan. Ha nem születik minden fél számára megnyugtató megoldás, az ügyvéd polgári engedetlenséget, lakossági szolidaritási akciót, illetőleg pereket sem tart kizártnak, ám bízik benne, hogy a döntéshozó vezetők megértik a lakosok aggodalmának jogosságát, a veszély kockázatát, s belátják, hogy a liberalizált piacon a - Szegeden ugyan még monopolhelyzetben lévő - szolgáltató érdeke a fogyasztók bizalmának elnyerése, fenntartása. Az ügy részleteiről, alakulásáról a SZEGEDma.hu a továbbiakban is beszámol majd.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.