Még bíznak a kompromisszumos megoldásban, de adott esetben peres úttól sem riadnak vissza a Szeged-Újszeged nagyfeszültségű villamos vezeték nyomvonalán élők. Mint ismeretes, a Démász Zrt. 22-ről 120 kilovoltra tervezi emelni a 70-es években épített vezetékben a feszültséget. Sokak szerint ennek súlyos egészségkárosító kockázatai lehetnek, illetve az áramszolgáltató lépése drasztikusan csökkenti az érintett ingatlanok értékét. Hajász Bertalan ügyvéd, a lakosok által választott operatív bizottság tagja azt mondja: senkinek sincs joga akár egy ember életét is veszélyeztetni.
Mint arról a SZEGEDma.hu is beszámolt, a múlt héten a városüzemeltetési bizottság rendkívüli ülésen foglalkozott a vezeték ügyével, ám a végig rendkívül feszült hangulatú fórum végére sem sikerült megnyugtató megoldást találni a lakosok gondjaira. Különösképpen az újszegediek, a Töltés utcában lakók aggódnak, hiszen házaik, gyermekeik bölcsődéje fölött húzódik a magasfeszültségű vezeték, kertjeikben állnak annak tartóoszlopai. A bizottság kormánypárti tagjai leszavazták a legfontosabb javaslatot, mely a vezetékengedély felülvizsgálati kérelmére vonatkozott volna. Annyit mindenesetre sikerült elérni, hogy a Démász képviselője ígéretet tett: alternatív megoldás lehetőségére is tanulmányt készítenek. A testület ugyanakkor felkérte a polgármestert, hogy július 1-jei határidővel folytasson egyeztetéseket az áramszolgáltatóval.
Bár arról is döntés született, hogy az önkormányzat újabb szakértő(ke)t küld ki – ennek költségeit a Démász állja – a kérdés vizsgálatára, időközben a lakosok sem tétlenkednek: egyesületet kívánnak létrehozni érdekeik védelmére.
Egyesület a feszültségmentes környezetért
„A lakosság alapvetően két dologtól fél: egyrészt – s ez a döntő – a nagyfeszültségű vezeték mágneses terének egészségkárosító hatásától vagy annak veszélyétől, másrészt az ingatlanok értékcsökkenésétől. Mi azonban a magyar szokástól eltérően nem csak azt kívánjuk megmondani, hogy mit ne, hanem készen állunk más, lehetséges megoldások felvázolására is” – mondja Hajász Bertalan (képünkön), az érintett újszegedi városrész fideszes önkormányzati képviselője, Farkasné Pocsai Blanka szervezte áprilisi lakossági fórumon választott operatív bizottság egyik tagja. A hattagú grémium több tárgyalás után arra jutott, az eredményes fellépéshez megfelelő szervezeti keretek szükségesek, éppen ezért már meg is kezdték egy egyesület alapításának előkészítését – tájékoztat a Töltés utcában élő ügyvéd.
A tervek szerint az alapító okirat tervezetét egy újabb, nagyszabású lakossági fórumon fogadtatják majd el, s ott lehet majd csatlakozni az egyelőre „Az egészséges környezetért” vagy „A feszültségmentes környezetért” munkanevet viselő szerveződéshez. „Az egyesület feladata kétirányú lenne. Egyrészt képviselné a lakosságot a Démásszal és az önkormányzattal folytatandó tárgyalások során, másrészt el kell végeznie az előkészítő szakmai munkát, mely az egyeztetéseken vagy adott esetben a peres eljárásokon támogatást ad az érintett ingatlantulajdonosoknak. Itt elsősorban az orvos, az ingatlanforgalmi és a műszaki, villamoshálózat-építési szakértői vélemények beszerzésére gondolok” – így Hajász Bertalan.
Közömbös, hogy megalapozott-e a félelem
A városüzemeltetési bizottság rendkívüli ülésén a legtöbb hozzászóló úgy vélekedett, felesleges újabb szakértőt kiküldeni, az emberek félelmeit – legyenek azok bármennyire is megalapozottak – úgysem lehet eloszlatni egy-egy tanulmánnyal, jelentéssel. Hajász Bertalan ugyanakkor úgy véli: szakértőből sose lehet elég sok.
„Az értékcsökkenés szempontjából valóban nincs szükség további vizsgálódásra, hiszen a pécsi ítélőtábla korábban jogerős döntésben rögzítette egy helyi transzformátorállomás kapcsán, hogy amíg a köztudatban a nagyfeszültségű berendezésekkel kapcsolatban félelem él, addig közömbös, hogy ez alapos vagy alaptalan, a közelükben lévő ingatlanok forgalmi értéke ugyanis mindenképpen csökken. A károsultnak tehát nem kell igazolnia, hogy megalapozott-e a félelem. Ez a csongrádi megyeszékhelyen is mindenképpen peres eljárások alapja lehet, ha odáig jutunk, hogy erre kerül a sor” – így az ügyvéd.
WHO: potenciálisan rákkeltő!
Az egészségkárosító hatás, illetve annak veszélye már összetettebb kérdés. A bizottság másik tagja, Szente Magdolna, a szegedi egyetem élettani tanszékének professzora komoly kutatómunkát végzett és végez ezen a területen. Ezek eredménye egyértelmű: bár jelenleg senki sem jelentheti ki biztosan, hogy a magasfeszültség rákot okoz, ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben és 2007-ben is potenciális rákkeltőnek minősítette azt. A WHO vizsgálatokkal támasztotta alá, hogy a gyermekkori leukémia kialakulását bizonyítottan, sok más idegrendszeri vagy daganatos betegség kockázatát nagy valószínűséggel növeli a nagyfeszültségű vezeték elektromágneses sugárzása.
Hajász Bertalan sorolja a kutatási eredményeket: 0,2 mikrotesla mágnesesindukció-értéknél kétszeres, 0,3-nél 3,2-szeres a gyermekkori leukémia valószínűsége. Ami megdöbbentő: Magyarországon jelenleg 100 mikrotesla az elfogadott határérték, miközben ennek töredéke már bizonyítottan rákkeltő. Sok nyugat-európai ország épp a WHO-tanulmány hatására fontolgatja a határérték 1 mikroteslára csökkentését, bár az energetikai lobbi erősen ellenáll…
Nehéz megmondani, a szegedi-újszegedi távvezeték vonalán mekkora lenne az érték – ez attól függ, mekkora teljesítmény megy rajta keresztül, mekkora a felvevőhelyek száma és kapacitása -, ám elgondolkodtató, hogy az áprilisi lakossági fórumon a Démász által a budapesti műszaki egyetemről meghívott tanársegéd is több mint 3 mikroteslás mérésekről beszélt, azaz a WHO-határ akár tízszereséről.
Jogszerűség kontra emberiesség
„Értelmezésünk szerint éppen ezért a Démász döntéshozói körében vagy a bíróságon az lesz az eldöntendő kérdés, hogy lehet-e ebben az esetben kizárólag a jogszerűség talaján állni, azaz figyelmen kívül lehet-e hagyni, hogy az engedélyezett határérték nem felel meg a legújabb orvosi kutatási eredményeknek. Szabad-e tehát akár egy gyermeket vagy felnőttet is kitenni a megbetegedés veszélyének? Mi nem vitatjuk, hogy a Démásznak a 70-es évek óta engedélye van a 120 kilovoltra, azt azonban megjegyeznénk, hogy azóta sokat változtak a tudományos eredmények, illetve a vezeték építésének idejében – az adott politikai rendszer keretei között – a lakosok nemigen élhettek érdekérvényesítési, jogorvoslati lehetőséggel” – vázolja Hajász Bertalan.
A városüzemeltetési bizottság rendkívüli ülésén többen elmondták, annak tudatában építkeztek a Töltés utcába vagy vásároltak ott ingatlant, hogy a vezeték egyfajta tartalékot képez áramkimaradás esetére, illetve a későbbiekben el is bontják azt. Az ügyvéd is sokaktól hallotta, hogy ilyen szóbeli tájékoztatást kaptak az áramszolgáltatótól, de – mint mondja – örömmel látna írásos dokumentumot is ennek bizonyítására, hiszen az már egyértelműen alátámasztaná a rosszhiszeműséget.
Arról viszont már rendelkezésre áll írásos bizonyíték, hogy a Démász 2007 októberében egy a szakértői telekbejárások céljáról érdeklődő lakót úgy tájékoztatott: a közeljövőben nem tervez a villamos hálózaton beruházást, sem elbontást, de amennyiben munkát kíván végezni rajta, előtte megfelelően tájékoztatja a lakosságot. Kérdés persze, ki mit ért a közeljövő vagy a beruházás fogalma alatt…
Földbe vele?!
„Tanulságos az is, hogy a 120 kilovoltos vezeték biztonsági övezete 13 méter, s Kazincbarcika, Miskolc vagy Pécs építési szabályzatával szemben Szegeden nem tiltják, hogy bárki is ezen belülre építkezzen. Esetünkben 2-3-4 méterre is állnak házak a vezetéktől. Ezt mindenképpen hibának tartom a jogszabályalkotók részéről, hiszen ilyen hálózat a mai előírások értelmében már nem is épülhetne meg szabad légvezetékként, csak földkábelbe helyezéssel” – teszi hozzá.
A probléma ráadásul több ezer embert érinthet, hiszen a kutatások szerint az indukció 30-40 méteres körzeten belül érvényesítheti negatív hatását, így a szomszédos ingatlanok és azok lakói veszélyeztetettnek számítanak.
A rendkívüli bizottsági ülésen a Démászt képviselő kommunikációs igazgató azt állította, a földkábel esetében nagyon mágneses indukcióval kell számolni, tehát ennek veszélyére is tekintettel kell lenni. Hajász Bertalan szerint ez az érvelés csúsztatáson vagy tévedésen alapul, hiszen bár a földkábel közelebb van az emberekhez, de egyrészt szigetelt csőbe helyezik el, nem véletlenül 1,5 méter a biztonsági övezete, másrészt fizikai tény, hogy a mágneses indukció mértéke annál nagyobb, minél távolabb vannak egymástól a vezetők. A kábelben pedig néhány centiméterre futnak egymástól, így jóval kisebb mágneses tér képződik. „Nem lehet véletlen, hogy a legtöbb helyen csak ezt a megoldást engedélyezik, nem gondolnám hát, hogy korszerűtlenebb vagy veszélyesebb lenne” – érvel az ügyvéd.
Az önkormányzatnak is lenne eszköze
További kérdés, a szerveződő egyesület milyen támogatást várhat az önkormányzattól, mely egy évvel ezelőtt eladta Démász-részvényeit, így nehezen szólhat bele a francia tulajdonú zrt. döntéseibe. A városüzemeltetési bizottság ülésén is elhangzott, az önkormányzatnak sem hatósági, engedélyezési, sem részvényesi jogköre nincs. Ez azonban – véli az ügyvéd – egyáltalában nem menti fel a városvezetést. Különösen annak fényében igaz ez, hogy a vezeték vonala, a tervezett feszültségemelés három-négy nevelési-közoktatási intézményt, így a Töltés utcai önkormányzati bölcsődét vagy akár a Fő fasori iskolát is érinti, veszélyeztetheti.
„Ez a vezeték teljes hosszában még nem készült el, vannak hiányzó oszlopok, további vezetékszakaszt is el kell helyezni – már földkábelben -, illetve új transzformátorállomást is tervez létesíteni a Démász. Az új beruházás engedélyköteles, az építési engedélyezés folyamatában az önkormányzatnak mint tulajdonosnak hozzá kell járulnia a létesítéshez. Megteheti hát, hogy politikai-szakmai befolyását latba vetve hozzájárulását bizonyos feltételekhez köti” – mutat rá a lehetőségekre, azaz kötelességekre Hajász Bertalan.
Ha nem születik minden fél számára megnyugtató megoldás, az ügyvéd polgári engedetlenséget, lakossági szolidaritási akciót, illetőleg pereket sem tart kizártnak, ám bízik benne, hogy a döntéshozó vezetők megértik a lakosok aggodalmának jogosságát, a veszély kockázatát, s belátják, hogy a liberalizált piacon a – Szegeden ugyan még monopolhelyzetben lévő – szolgáltató érdeke a fogyasztók bizalmának elnyerése, fenntartása.
Az ügy részleteiről, alakulásáról a SZEGEDma.hu a továbbiakban is beszámol majd.
