Írjon nekünk

Vélemény

Horthy Miklós és a magyar múltpolitikák

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Horthy Miklós (valamint a Horthy-korszak és a Horthy-rendszer) megismerése és értékelése égetően időszerű. A tudati-ideológiai állapotokat és helyzetet minősíti azonban, hogy bizony még Nagy Imréről is elkelne egy hasonló konferencia, dacára annak, hogy a rendszerváltás és október 23. nemzeti ünnepé nyilvánításának jóvoltából Nagy Imréről sokkalta többet tudhatunk már.

Politika és társadalom a Horthy-korszakban címmel – végre-valahára – tudományos konferenciát rendeztek Horthy Miklósról és a nevével fémjelzett időszakról Szegeden. Minden ilyen tudományos konferencia üdvözlendő, mert a magyar politikai életet mélyen áthatja a közel- s régmúlt valamilyen szemlélete, felfogása vagy értelmezése. Múltunk az egyes politikai táborok identitásképző eleme is, és a múltról való megemlékezéseket (szoborállítás, utcák átkeresztelése, ünnepek stb.) magában foglaló szimbolikus politika szerves része a napi politizálásnak is. A múlt és a múltfelfogások táborképző erejével egyenes arányban áll a múlttal való ideológiai visszaélés: ha az egyik táborban sikerrel démonizálnak ellentáborban fontos személyeket vagy eseményeket a múltból, akkor az ellentábor politikai reprezentánsait is sikerrel lehet lejáratni a démonizált eseményekkel és személyekkel. Témánkat illetően éppenséggel nemrég jelent meg a Népszabadságban Debreczeni Józsefnek az Orbán Viktort Horthy Miklóssal párhuzamba állító cikke. A Népszabadság túlnyomóan baloldali vagy balliberális olvasói számára, akik a táborképző logika folytán gyűlölik Horthyt, a cikkből valószínűleg csak annyi marad meg, hogy Orbán egyenlő Horthyval, és Orbán a Horthy-rendszert akarja visszaállítani…

A politikai zavart mi sem jelzi jobban, mint hogy a Magyar Nemzetben Körmendy Zsuzsa úgy szedte darabokra Debreczeni próbálkozását, hogy megjegyezte, a jobboldalon az átalakuló Horthy-kép miatt tulajdonképpen már nem is számít skandalumnak a Horthy-Orbán párhuzam.

Horthy Miklós (valamint a Horthy-korszak és a Horthy-rendszer) megismerése és értékelése égetően időszerű. A tudati-ideológiai állapotokat és helyzetet minősíti azonban, hogy bizony még Nagy Imréről is elkelne egy hasonló konferencia, dacára annak, hogy a rendszerváltás és október 23. nemzeti ünnepé nyilvánításának jóvoltából Nagy Imréről sokkalta többet tudhatunk már.

Mert az ördög, a politikai démon, a részletekben rejlik. Az egykori Csongrád Megyei Napilapban megjelent egyik cikkemben arról írtam, hogy budapesti elitértelmiségiek egy része számára akut problémává vált Nagy Imre – szerintem tendenciózus értelmezések miatt – vélt antiszemitizmusa, ami a múltpolitika új frontját nyitja meg. És magam szinte már „vártam”, hogy a tudományos kutatásokban felvetődik a baloldalon igen nagy tiszteletnek örvendő Bibó István „antiszemita korszaka” is, minthogy Bibó a harmincas években (a Horthy-korszakban!) bizony nem értett egyet azzal, hogy nem szabad antiszemitának lenni, hanem expressis verbis úgy gondolta, hogy antiszemitának kell lenni!! Az antiszemitizmus kérdését egyáltalán nem akarom túldimenzionálni, de Nagy Imre vagy Bibó István „antiszemitizmusa” bizonyítják, hogy konkrét történelmi ismeretekkel és fogalmakkal még igen-igen hadilábon állunk, és kísért a politikai démon, hogy mai értelmezéseket vetítsünk vissza a múltba. Horthy Miklóst illetően én például nem értek egyet azokkal a Horthy-párti elemzésekkel, amelyek szerint Horthy nem volt antiszemita, minthogy dokumentumok bizonyítják, hogy ő maga expressis verbis annak tartotta magát.

Politikailag a legfontosabb feladatok egyikének Horthy Miklós személyének és politikai szerepének, valamint az ún. Horthy-rendszernek a differenciált kezelését tekintem. Horthy nem volt demokrata, de még polgári konzervatív sem, mely ténynek a polgári és demokratikus jobboldalon álló tisztelői számára kell mérvadónak lennie. És ahogy a Horthy-rendszer nem volt fasiszta diktatúra, mint hiszik sokan a baloldalon, úgy nem volt korszerű polgári rendszer vagy – pláne – demokrácia sem, mint hiszik sokan a jobboldalon. Helyszűke miatt azzal a provokatív felvetéssel zárom cikkemet, hogy 1918-ban aktivizálódott egy olyan fiatal jobboldali garnitúra (Milotay István, Gömbös Gyula, Friedrich István), akik annak a dualizmuskori társadalmi rendszernek a radikális átalakítása miatt támogatták (átmenetileg) a jobboldalon gyűlölt Károlyi Mihályt, mely rendszernek az 1920 után stabilizált változata vált ismertté Horthy-rendszer néven…

Politika

Örülhet a szegedi jobboldal, pedig Botka László nyerte a választást

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Mert a neheze már megvan és most jött el az ő idejük. El is mondjuk, hogy miért.

Tovább olvasom

Vélemény

Lábbal tiporták Botka emberei a szólás- és véleményszabadságot szombaton

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Botkáék szerint ilyen a szabadság városa.

Tovább olvasom

Vélemény

Öt ok, amiért szerintünk nem jó vezető Botka László!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/lofflertibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Nem volt könnyű, de megpróbáltuk 5 pontba sűríteni, szerintünk miért nem jó vezetője Szegednek Botka László.

Tovább olvasom

Aktuál