Fürdőfejlesztés: veszélyben a Liget?

A tervezett újszegedi Ligetfürdő-beruházás súlyos aggályokat vet fel a Védegylet szegedi csoportjának tagjai szerint. A luxusszolgáltatásokat nyújtó magánfürdőből kiszorulhatnak a szegediek, ráadásul amennyiben az átalakítás kapcsán a Liget egészét vagy egy nagyobb karéját ténylegesen kivonják a helyi védettségi rendelet hatálya alól, akár Szeged tüdejét is megcsonkíthatják. Mit számítana ehhez képest, hogy a városban megépül Európa leghosszabb vízi csúszdája?!

A Védegylet szegedi csoportjának koordinátora azt mondja, komoly problémák vannak a demokráciával Magyarországon, Szegeden. A hatalom ugyanis arra törekszik, hogy a jogszabályok adta kereteken belül vagy azok határait feszegetve kiszorítsa a civil társadalmat a döntéshozatali folyamatokból, a fejlesztési elképzelések átgondolásába nem vonják be azokat, akik jogos felvetéseikkel lassíthatják, netán akadályozhatják a munkagépek motorjának felbőgését.

Szentistványi István (középső és alsó képünkön az újszegedi Ligetben)

és a szegedi csoport tagjai a néhány héttel ezelőtt

Solymos László

várospolitikai alpolgármester és

Hülvely István

Hunguest-vezérigazgató részvételével megtartott lakossági fórumon is hangoztatták kétségeiket az újszegedi fürdőberuházással kapcsolatban, ám azóta sem kaptak megnyugtató választ kérdéseikre.

Fürdő-PR, alpolgármesteri cinizmus

„A Védegylet szempontjából három különösen aggályos része van a történetnek” – mondta el a SZEGEDma.hu-nak Szentistványi István, hozzátéve: a folyamat elejétől, tavaly nyártól kezdve igyekeznek minden lehetséges módon részt venni a tervezésben, de ez nagyon nehéz úgy, ha tudatosan visszatartják előlük az információkat. A civilszervezet szegedi tagjai munka mellett, a szabadidejükben, nonprofit alapon végzik tevékenységüket, ezért is tartja különösen cinikusnak az alpolgármester kijelentését, miszerint ha a Védegylet nem tudott arról, hogy mikor szólhat hozzá a rendezési tervhez, jobban teszi, ha felülvizsgálja működését... „Környezet- és természetvédelmi szempontból elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a helyi védettség alatt álló Liget egészét vagy bármely részét bármilyen formában is érintse a beruházás. Az európai uniós pénzek bevonásával történő fejlesztést csak úgy támogatnánk, ha az a helyi lakosokat is kedvezően érinti, nem pedig kiszorítja az eddigi fürdőlátogatók nagy részét. Harmadrészt a beruházással kapcsolatos 'demokráciafolyamtokban' is látunk kivetnivalót, nehezményezzük a nyilvánosság kizárását s azt, hogy az embereket csak PR-anyagokon keresztül tájékoztatták, s nem szóltak a lehetséges negatív következményekről” – fejtette ki a koordinátor.

Darabokra szaggatott Liget?

A civilszervezet tagjai Szeged tüdejét, a Ligetet féltik. Bár Hülvely István a fórumon határozottan cáfolta, hogy a Hunguest-beruházás érintené a zöldterületet, kiderült: a katolikus templom mögé a város és az egyház megegyezése alapján azért áttelepítenék a Fürdő utcai plébániát, mivel annak területére szükség van az Aqualand-projekt megvalósításához. Minthogy a Liget teljessége, minden egyes fája védett, a civilek azt sem fogadják el, ha – mint a városházán elhangzott – ez néhány fa életébe kerül, ám Szentistványi István szerint ennél jóval komolyabb a veszély: a Liget egy nagyobb karéjét vagy egészét kivehetik a helyi védettség alól (

felső képünkön jól látható a szóban forgó, a templom környékén fekvő terület

). „Az érintett területre vonatkozó építési és szabályozási tervet az április 11-i közgyűlés határozattal módosította, egyben utasította a városüzemeltetési és a fejlesztési irodát, hogy készítse el és terjessze elő a helyi védettségi rendelet módosítását. Mindez a természeti környezetre és az épített örökségre egyaránt vonatkozik. Elfogadhatatlan, hogy akár a Liget egy részét is kivonják a védettség alól, beépítéseket végezzenek vagy fákat vágjanak ki - például a fürdő felőli szélső fasort útszélesítés céljából feláldozzák” – így Szentistványi István. A koordinátor elmondta: már jelezte a fejlesztési irodán, hogy a Védegylet véleményezni kívánja a készülő tervezetet, de egyéb jogi lépések megtételétől sem riad vissza, ha arra kerül sor. Félelmeiket arra is alapozzák, hogy Szeged főépítész asszonya február 29-én az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel tartott egyeztetésen úgy foglalt állást, hogy a védelem felülvizsgálható, megfelelő szakmai alátámasztás után módosítható.

A természetvédelemben nincs kompromisszum

Az Alkotmánybíróság azonban – kontrázott Szentistványi István – korábban kimondta, hogy az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy a jogszabályokkal biztosított természetvédelmi szintet nem szabad csökkenteni, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni való célhoz képest azonban ekkor sem lehet aránytalan. „A Liget esetében egyik körülmény sem áll fenn, semmiféle alapjog vagy alkotmányos érték érvényesüléséhez sem kell lecsippenteni a zöldövezetből. Minden eszközzel megpróbáljuk megakadályozni, hogy a pillanatnyi beruházások üzleti háttere diktálja a helyi védettségi rendelet változtatgatását” – ígéri. Szentistványi István a SZEGEDma.hu kérdésére azt is elmondta, ahogy néhány éve kiharcolták, hogy a városi sportcsarnok parkolója se terpeszkedhessen a Ligetbe, most a plébánia áttelepítése ügyében sem kötnek kompromisszumot, mert bármiféle átminősítés precedensértékű lenne: „A város nem teheti meg, hogy olyan alkukat köt, melyek következtében jogsértő módon kell eljárni, s csorbulnak a természeti értékek és a lakók érdekei. A Ligetnek meg kell maradnia egységes helyi védett területként, a város tüdejét nem kezdhetik el kényük-kedvük szerint darabolgatni.” Hozzátette továbbá: lehet, hogy a Hunguest valóban nem teszi be a lábát a Ligetbe, ám ha az új wellness- és élményfürdő bejárata körül a fejlesztés kapcsán kialakuló közlekedési változások érintik a területet, vagy éppen a templom, a plébánia autóval történő megközelítését a város a Ligeten keresztül akarja megvalósítani, az igenis az önkormányzat és a beruházó közös felelőssége. Természetesen az ellenzék támogatására is szükség van, ha jogsértések gyanúja merül fel – véli a Védegylet képviselője –, de önmagában egy-egy sajtótájékoztató nem elégséges: csak a minél szélesebb civil, társadalmi összefogás vezethet eredményre, mint az a Zengő vagy a Tubes esetében is megmutatkozott.

Fürdőváros, de kié?

További probléma, hogy szerződésben nem garantálták a majdani – mondjuk ki – magánfürdőben a helyi lakosoknak szóló kedvezményeket, csupán azt, hogy a SZUE-medencét öt évig még kedvezményesen használhatja a városi lakosság gyógyúszás, iskolai testnevelés, úszásoktatás céljából. Bár szóbeli ígéretek elhangozottak, ezekre nyilvánvalóan nehéz lesz építeni a későbbikben. A statisztikák szerint eddig több mint ötven százalék volt a diákok és a nyugdíjasok aránya a fürdőhasználók között, s éppen ők, a kisebb jövedelemmel bírók szorulhatnak ki, ha a profitra, a luxusszolgáltatásokra, az idegenforgalomra építő szálloda veszi át az eddig önkormányzati fürdő üzemeltetését. „Fürdőváros lesz Szeged, de kinek a fürdővárosa? – teszi fel a kérdést a koordinátor. Mint mondja, tősgyökeres szegediként nem tudják elfogadni, hogy a város megszabadul a fürdőtől, vagy ha már megteszi, arra sem törekszik, hogy kőkemény alkuban érvényesítse lakosainak hosszú távú érdekeit – miközben megszűnik a partfürdő is, s túlzsúfolt a versenyuszoda... A városvezetés ahelyett, hogy minél szélesebb rétegek számára biztosítana lehetőségeket, a paragrafusok mögé bújva ledobja magáról a fürdőzési szolgáltatás nyújtásának kötelességét. Talán nem véletlenül mondta az alpolgármester egy korábbi fórumon – idézi Szentistványi István –, hogy akinek nem tetszik a majdani árfekvés, elmehet Dorozsmára vagy Sziksósfürdőre... A Védegylet szegedi csoportja felháborítónak tartja, hogy a civileket gyakorlatilag kihagyták az iszonyatosan gyors tervezési és előkészítési folyamatokból. Ez ellenkezik a demokratikus normákkal, ráadásul mikor súlyos uniós milliárdok is forognak a történetben, szigorú szabályoknak kellene megfelelni, s indokolt lenne (lett volna) a nyilvánosság részletes tájékoztatása, a lakossággal és a helyi szervezetekkel való egyeztetés. „Az elkapkodott döntés évtizedekre meghatározhatja Szeged tömegsportját, fürdőéletét s a Ligeten keresztül egészséges természeti környezetét!” – figyelmeztet a városvédő. Az ügy további részleteit a következőkben is megtalálhatják majd a SZEGEDma.hu-n.