Szeged

Kiskundorozsmán emlékeztek meg az elesett hősökről

Kiskundorozsmán emlékeztek meg az elesett hősökről

A magyar katonák a mínusz 30-40 Celsius-fokban, hosszú időn keresztül sikeresen teljesítették feladatukat, nem adták fel állásaikat.

Márton Andrea
2024. február 29., csütörtök
Fotó: Kerekes Balázs
Kiskundorozsmán emlékeztek meg az elesett hősökről

Nyolcvanegy évvel ezelőtt történt a doni áttörés, a második világháború magyar szempontból egyik legtragikusabb eseménye, amely csaknem százezer magyar katona és munkaszolgálatos életét követelte. A DON-81 Csongrád-Csanád vármegyei emlékmenet első állomásán, Kiskundorozsmán emlékezett meg Mihálffy Béla országgyűlési képviselő, Rusza Roland önkormányzati képviselő, Fülöp László kormánypárti polgármesterjelölt, Haág Zalán és Német Ferenc önkormányzati képviselők is.

Fotó: Kerekes Balázs. A DON-81 Csongrád-Csanád vármegyei emlékmenet első állomása Kiskundorozsma

 

 

A Don-kanyarban szenvedte el a magyar hadsereg az egyik legnagyobb emberveszteségét, ezt tartják a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozatának. A második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadseregnek a saját csapataik felszerelésében is voltak hiányosságaik, de a németek által ígért nehézfelszerelés és utánpótlás sem érkezett meg, vagyis cserben hagyták, majd utóvédként használták fel a magyar egységeket. 

A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 Celsius-fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8–12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget. 

A doni veszteségekről nincsenek pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy hetvenszázalékosak voltak, az áldozatok számát egyes források mintegy 93 500-ra, más források 120–148 ezerre teszik. A sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma nem ismert. A hadsereg már a nyári csaták során is súlyos veszteségeket szenvedett, akadozott az ellátás, betegségek tizedelték a katonákat, de a legyengült, megfogyatkozott alakulatok erőn felüli helytállást tanúsítottak. A magyar katonák a mínusz 30-40 Celsius-fokban, hosszú időn keresztül sikeresen teljesítették feladatukat, nem adták fel állásaikat. Kitartottak, egy részük át is tört az ellenséges vonalakon, és hazajutott. 

A túlélők emelt fővel térhettek volna haza, ehhez képest szégyen, megaláztatás, állami kiközösítés várta őket, így a doni tragédia sokáig csak családi összejöveteleken lehetett téma vagy még ott sem. A harctéren elesett vagy megfagyott emberekre pedig csak szeretteik emlékeztek, özvegyeik, akik egyedül nevelték fel gyerekeiket. A doni hősökről a rendszerváltás után kezdtek el újra méltón megemlékezni az állami intézmények részéről. Január 12-e a 2. magyar hadsereg pusztulásának emléknapja lett.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.