Kilencven éve hunyt el Móra Ferenc, Szeged páratlan írója

Kilencven éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató, a Kincskereső kisködmön és az Aranykoporsó írója, a „tiszteletbeli makói”. A mai napig nemcsak Szeged, de Magyarország legnépszerűbb írói között szerepel.

Az író életpályája

Kiskunfélegyházán született Móra Ferenc 1879. július 19-én. Apja örökös pénzgondokkal küzdő szegény szűcsmester, anyja kenyérsütő asszony volt. A szülők a nagy szegénység ellenére is mindent megtettek azért, hogy fiaik, Ferenc és a bátyja, István tanult emberek legyenek.

Móra Ferenc a kiskunfélegyházi gimnáziumban tanult, és már 16 éves korában verse jelent meg a Félegyházi Hírlapban. A pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos volt, de tanulmányait három év múlva félbehagyta. Rövid ideig Felsőlövőn tanított,

Volt városházi tudósító, majd Csipke aláírással a lap Máról holnapra című tárca-, glossza- és karcolatsorozatának írt, hamarosan Tömörkény mellett a lap vezető publicistájaként jegyezték. 

Móra 1913-ban a Szegedi Napló főszerkesztője lett, költőként, ifjúsági íróként és politikai újságíróként is országos hírnévre tett szert. 1915-ben a Petőfi Társaság tagjává választották, majd két évvel később 

Később a Magyar Hírlap közölte írásait, útirajzait, ásatásairól szóló színes, már-már novellisztikus tudósításait. A líra és a publicisztika mellett a húszas évek elejétől a regény műfajában is kiteljesedett. 

Szerencsés kutatónak is mondhatta magát: 1907 és 1914 között a Torontál megyei Csókán európai hírű kőkori telepet tárt fel, s Szeged környékén szinte minden korból értékes leletekkel gyarapította a hazai régészetet.

Súlyosra fordult az állapota

1930-tól betegeskedni kezdett Móra Ferenc, 1933-ban hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, hamarosan meg is műtötték Pesten, de már nem lehetett rajta segíteni. Hazatért Szegedre, s cikksorozatot kezdett írni - haldoklásának történetét. A Délmagyarország 1934. február 7-i számában írták meg, hogy súlyosra fordult az író állapota, amely a következőképpen volt olvasható:

Az utolsó nap 

- volt olvasható a Délmagyarországban. A szegedi író február 9-én hunyt el.

- írta a Délmagyarország mély gyásszal halálának megtörténtekor.

Ahogy megfogalmazta a sajtó 1934-ben: alig élt magyar író, aki annyira a Közönség elé tárta volna csodálatosan változatos és gazdag életének minden mozzanatát, mint Móra Ferenc.

Móra végig megmaradt Szegeden: 1922-ben a Napló helyébe lépő Szeged-nek, majd a Szeged-et követő Délmagyarországnak lett állandó főmunkatársa és tárcaírója.