Schlanger András: Jó előadást akartunk, ahol nem nyom a szék

Csak kétféle színházi előadás van, ahol nyom, és ahol nem nyom a szék - vallja Schlanger András, a Szegedi Nemzeti Színház legújabb daljátékának rendezője. Egy olyan mesében, ahol szerelem van a lányok és izgalmas kalandok a fiúk kedvéért, garantáltan nem lesz fészkelődés a nézőtéren.

"Ha felnőtt közönségnek csinálunk darabot, róluk feltételezzük, hogy értik a kulturális hivatkozásokat. Ismerik Shakespearet, Moliéret, már látták darabjaikat; a fikciókat, a bonyolult áthallásokat és utalásokat viszont a kicsik nem érti. Ők belehelyezkednek a történetbe, főleg a kicsi gyerekek, akik nem tesznek különbséget aközött, hogy filmet vagy színházi előadást néznek-e" - világított rá a rendezést érintő alapvető különbségre Schlanger András. Gyermekdarab esetében a legnagyobb kihívás, hogy a rendező, a díszlettervező, valamint a zeneszerző is képes legyen a kicsik nyelvén megszólalni úgy, hogy ne egy butuska darab köszönjön vissza a színpadon. Ugyanakkor közismerten a gyerekeknél keresve sem találni őszintébb kritikusokat: ha nem tetszik nekik, amit látnak, azonnal elkezdenek fészkelődni. "A színház egyszerre bonyolult és egyszerű. Történeteket mesélünk el embereknek, de amíg azok lekötik őket, nem nyomja őket a szék. Mindegy, hogy ezt a látvánnyal, a zenével, a sorsokkal vagy a konfliktusokkal sikerül elérni amíg elég erős a történet." Az alkotók egyik legfőbb célja az volt, hogy a gyerekeket kísérő felnőttek se unatkozzanak az Árgyélus királyfi alatt, - maradva az előző példánál - ők se mocorogjanak unalmukban a nézőtéren. A szereposztás már önmagában is parádés: a címszerepen

Szélpál Szilveszter

és

Szondi Péter

osztoznak, míg egyéb főbb szerepekben

Gyüdi Esztert

(Tündér Ilona),

Altorjay Tamást

(Szaváriusz, Pomedória királya),

Vajda Júliát

(Mortadella, Zordánia uralkodója) láthatja a közönség. A januári közönségtalálkozón a rendező már bemutatta a daljáték színpadképét, mellyel tulajdonképpen három helyszínt elevenítenek meg. "Árgyélus királyfi Pomedóriából, vagyis a fény és az erkölcs világából indul, végül a sötétség, a gazság, Zordániá birodalmába jut. A két világ tükörképe egymásnak, úgy képzeljük el, mintha az aranyozott kastély egy sötét tóban tükröződne, a két birodalom között pedig egy varázserdő helyezkedik el. A fény-árnyék, isten-ördög, mennyország-pokol, jóság-rosszaság mind kiegészítik egymást, ettől lesz kerek egész a világ" - vázolta fel a jin-jang elven működő világokat. Minden mesének van tanulsága, így az Árgyélus királyfinak is. A rendező szerint ez a taníttatás egy egyszerű képlettel írható le: ha van elég tisztesség és bátorság, akkor van rá esély, hogy a főhős elnyerje méltó jutalmát. Az Árgyélus királyfi című daljátékot február 26-tól tekinthetik meg a nagyszínházban. A bemutatót követő napon, vagyis február 27-én a Korábban Érkeztem Alapítvánnyal kapcsolatban álló családok kedvezményesen tekinthetik meg az előadást, ráadásul jelmezversennyel várják a kicsiket. Erről részletesebben

.