A toborozási bónuszt a hiányszakmáknál vezetik be

Egyre több vállalat úgynevezett toborzási bónusszal próbál munkaerőt szerezni, a MÁV-nál 35 ezer forint jár annak a dolgozónak, aki új munkavállalót szervez be a vasúttársasághoz. A munkavállalói ajánlást a hiányszakmáknál vezetik be.

Akár 35 ezer forintos bónuszra is szert tehet az a munkavállaló, aki az elkövetkező időszakban munkaerőt toboroz a MÁV-hoz. A munkaerő-utánpótlás biztosítására a társaság humán menedzsmentje egy 50 pontos akciótervet dolgozott ki, amelynek egyik eleme az idén nyáron elindított munkavállaló ajánlási program. Fontos alappillérnek számít még a munkakörökről szóló bemutató filmek készítése, a toborozás, a munkaerő képzése és fejlesztése is. A dolgozók megtartására elsősorban a vállalati brand építésével, a bérrendezéssel, valamint egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, munkakörülményeket javító intézkedésekkel törekszenek. A munkavállaló ajánlást a hiányszakmáknál vezették be. Elsősorban felsővezeték-szerelő, forgalmi szolgálattevő, kocsirendező, pályamunkás, TEB-műszerész, technikus, váltókezelő munkakörbe várják Szegeden a jelentkezőket. A MÁV kommunikációs igazgatósa portálunknak azt a tájékoztatást adta: a program „ajánlási bónuszként” működik, a vasutasokra jellemző összetartás hagyományát is felhasználva. Az ajánlónak ki kell töltenie egy nagyon rövid, 1 oldalas dokumentumot, névvel, szolgálati hely megjelölésével, azzal hogy melyik munkakör, illetve munkavégzési hely betöltésére ajánlja az új kollégát. Az ajánláshoz a jelölt önéletrajzát is csatolni kell. A 35 ezer forintos kifizetés azonban csak akkor jár, ha az ajánlott jelentkezőt felvették, lejár a próbaideje és a munkakörhöz kapcsolódó követelményeket teljesíti. A MÁV egyenlőre nem közölt arra vonatkozó adatokat, hogy hány munkaerőhöz jutottak a toborozási bónusz bevezetésével, az első értékelhető adatokat néhány hónap múlva várják. Az

origo

értesülései szerint a magánszektorban már régóta gyakorlat a munkaerő-toborzásáért a dolgozóknak járó bónusz. Az eljárás nem ütközik a jogszabályokba még abban az esetben sem, ha máshonnan csábítják át az adott vállalathoz a munkavállalókat. „A bónuszok bevezetése minden esetben vállalkozóként és gazdálkodóként eltérő lehet, erre vonatkozóan konkrét példákat nem tudunk mondani. Azt látjuk, hogy a HR területen egy teljesen más hozzáállásra van szükség. A mai fiatalok máshogy gondolkodnak, és mások az elvárásaik, hiszen ők egy más generációt képviselnek” – mondta a SZEGEDma hírportálnak

Horváth Gábor,

a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) képzési igazgatója, aki megjegyezte, bármelyik szakma hiánypótlónak számíthat, hiszen alapvetően jó szakemberekből van hiány megyeszerte. A CSMKIK mellett működik a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, amelynek feladata minden évben javaslatokat tenni a kormány felé arra vonatkozóan, milyen szakképesítéseket nevezhetnek hiányszakmáknak Csongrád megyében. Jelenleg 20 szakképesítés tartozik ide többek között a gyakorló ápoló, a kőműves, a pék, a női szabó, a gépgyártástechnológiai technikus, az ipari gépész, a hegesztő, a mechatronikus-karbantartó. A CSMKIK négy éve szervez önálló pályaorientációs programot nyolcadik osztályosoknak, idén október 4-én tartják meg a Szent-Györgyi Albert Agórában, mint mindig, most is a hiány szakképesítések kerülnek fókuszba. „A cél interaktív módon bemutatni a fiataloknak a különféle szakmákat. Jó alkalom arra, hogy kipróbálják magukat több területen. Akár egy adott terméket is elkészíthetnek, amit később hazatudnak vinni. Megtapasztalhatják mi érdekli őket” – fogalmazta meg a kamara önálló pályaorientációs programjának lényegét Horváth Gábor. A kormányhivatallal és több olyan szervezettel működnek együtt, akik elhivatottak a fiatalok érdeklődésének felkeltésében. A képzési igazgató kifejtette: nyolcadik osztályban nem biztos, hogy értik a megfelelő pályaválasztás súlyát, sőt az sem biztos, hogy elegendő információval rendelkeznek. A kamara feladatának tartja segíteni a fiatalokat a továbbtanulásról szóló döntés meghozatalában. Magyarországon is bevezették a duális képzési rendszert a német modell alapján, célja a gyakorlatorientált képzések bevezetése. A szakmát tanuló fiatalok már a gyakorlati képzőhelyen megszerezhetik a tapasztalati tudást, amit a későbbiekben hasznosíthatnak. Csongrád megyében nagyjából 3000 fiatal van ilyen szervezeteknél, a lehetőség mindkét felet segítheti a tudatos munkaerő utánpótlásában.