Itt a határozat: a Lófara kegyeleti emlékhely!

A 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete a hatályos törvény értelmében kegyeleti emlékhely - mondta ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. A testület egyhangúdöntéssel nyilvánította ki: ellenzi a szobor áthelyezését. Minderről tájékoztatják Botka Lászlót, Szeged polgármesterét. Időközben a szobor készítője, Gách István Amerikában élő leszármazottai is nyilatkoztak arról, hogy az eredeti helyén szeretnék megtartani az emlékművet. A szerzői jogvédelem 2032-ig illeti meg az örökösöket...

A Szeged közvéleményét hónapok óta foglalkoztató, a SZEGEDma.hu által folyamatosan és részletesen tálalt Lófara-ügy újabb fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület. A civil szervezet elnöke

, v. Szilágyi Árpád

bejelentette: a szerdai napon a budai Várban kézhez kapta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozatát a szegedi huszárszobor ügyében. A testület 2009. évi 47. számú határozatában

(mely alul, a galériában kinagyíthatva tekinthető meg)

úgy fogalmaz: „A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangúan ellenzi a szegedi 3. Honvéd Huszárezred emlékművének áthelyezését a jelenlegi helyéről, valamint megbízza a titkárságot, hogy az állásfoglalásáról tájékoztassa a szegedi polgármestert." A döntés indokai között a következőket említik: az 1999. évi, a temetőkrőlés a temetkezésről szóló törvény definiálja a kegyeleti emlékhely fogalmát- ennek megfelelően

a 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete

kegyeleti emlékhely! A bizottság tagja,

Holló József

altábornagy korábban már megküldte véleményét

Botka Lászlónak

, melyben kifejti: „... az emlékműveknek, így jelen esetben a lovas szobornak is, lehetőség szerint az eredeti helyükön kell maradniuk, mert csak ez által töltheti be kegyeleti funkcióját. Az ügy rendezésénél tekintettel kell lenni arra az igen fontos körülményre is, hogy a szobor környezete méltó maradjon a létesítés szándékának, a háborúkban elesett magyar huszárok emlékéhez". A testület másik tagja,

Katona Tamás

szakvéleménye pedig így hangzik: „A kegyelet ugyanis erősen kötődik mind a helyhez, mind a szoborhoz. Ráadásul a szobor virágokkal és kerítéssel is körül van véve. Bizony, a virágágy piros virágai azt a sok kiontott vért jelképezik, amelyet a hármas honvédhuszárok veszítettek, áldoztak az első világháborúban. A költséges áthelyezési terv sem a 'kegyeleti kertet', sem a kerítést nem akarja megőrizni." A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében

Radnainé Fogarasi Katalin

főtitkár mindezek tükrében kéri Botka Lászlót, fontolja meg, szabad-e egy ilyen, Szeged városhoz méltó kegyeleti emlékhelyet esetleg nem megfelelő környezetbe áthelyezni.

Kiss István

okleveles építészmérnök, a városvédő egyesület szakmai tanácsadója arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy az 1962-ben elhunyt művész

, Gách István

örököseit 70 évig, azaz 2032-ig megilleti a szerzői jogok védelme. Erre a város eddig nem volt tekintettel, hiszen sem az önkormányzat, sem a tervezők nem keresték föl a szerzői jogok örököseit a tervezési folyamat során. Az egyesület megkeresésére Gách István az Amerikai Egyesült Államokban élő unokája és az ő édesanyja írásban és szóban is úgy nyilatkoztak: határozottan ellenzik a szobor elmozdítását

(az erről szóló dokumentum szintén kinagyítható a galériában).

A négygenerációs művészcsalád tehát egyértelműen kiáll az alapítója alkotásának helyben tartásáért! Ha a város ezt nem veszi figyelembe, a városvédők bírósághoz fordulnak - fűzte hozzá v. Szilágyi Árpád.

Ifj. Szilágyi Árpád,

az egyesület alapítója megemlítette: dokumentálni tudják, hogy a művész eredeti terveiben a szobor melletti kert is szerepelt, a szerzői jogvédelem így az egész kegyeleti emlékhelyre vonatkozik. Az ügy további fejleményeiről természetesen folyamatosan beszámolunk a SZEGEDma.hu-n!