Régen sem volt egyszerű a szegedi bíróknak

Új könyvet jelentetett meg a Szegedi Ítélőtábla, azt átlapozva jutottunk erre a következtetésre.. Még az is kiderült, hogy mi az, amiben egyedi a szegedi egyetem jogi kara.

- A szegedi jogi kar az egyetlen olyan fakultás az országban, amelynek épületében korábban ítélőtábla volt. 1951-ben – miután megszűnt az ítélőtábla – költözött ide az egyetemi kar – árulta el Balogh Elemér, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja egy mai könyvbemutatón. Az általa vezetett tanszék egyik oktatója, Antal Tamás írta azt a kötetet, amely a Szegedi Királyi Ítélőtábla 1921 és 1938 közötti történetét dolgozza fel. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke hozzátette, ez a kötet akkor is a polcokon marad, ha már az itt ülők is a múlt részeivé válnak. - Élmény forgatni és olvasni a kötetet – fogalmazott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Nem akart mindent elmondani a könyvről, de kedvcsinálóként néhány érdekességre felhívta a figyelmet. Megtudhattuk, az I. világháború után felmentették a románok az összes(!) magyar anyanyelvű bírót, így rengeteg ember inkább elmenekült, mert megélhetését elvesztette. Volt, aki Szegedre jött, de nem lett könnyebb a helyzete sokkal: a korona hiperinflációja, majd a gazdasági válság idején nem bizonyult egyszerű feladatnak a megélhetés. Kifejtette, habár ma könnyű azt gondolni, hogy régen könnyebb volt, ez nem teljesen igaz. Meggyőződése, csak akkor tudunk megfelelni napjaink kihívásainak, ha ismerjük a múltat. Ezt támogatja is az OBH, a 2014 és 2016 között hozzájuk beadott 38 pályázatból 24 kiadvány született, s rengeteg rendezvényt tartottak. Készülnek más évfordulókra is: 2019-ben ünneplik azt, hogy 150 éve hivatalosan is elfogadták: a bírói hatalom független.