A Holdra és a Marsra készülnek a magyar űrkutatók

bhe_urkutatas_blogstar

A magyarországi BHE Kft. műholdfedélzeti kommunikációs eszközt fejleszt egy magyar-orosz közös porjekt keretein belül, erről pedig sajtótájékoztatón számoltak be, ahol a Blogstar újságírója is jelen volt.

A kapcsolat olyan szoros, hogy Moszkvában és Budapesten egyszerre rendeztek sajtótájékoztatót a legújabb eseményekkel kapcsolatban. Azt ugye nagyjából mindenki tudja, hogy az oroszok erősek ebben a kérdésben – ma már ott tartunk, hogy az amerikaiakat is ők viszik fel az űrbe… –, na de mi magyarok…?

S láss csodát! A legújabb kutatásokat a magyar technológia nélkül nem is tudnák megvalósítani, ráadásul most egy olyan projekt indul, amely az űridőjárást vizsgálja. Ez persze önmagában nem sokat érne, mert a begyűjtött adatokat el is kell küldeni a Földre és itt kerül képbe a BHE Kft., amely már több mint 25 éve dolgozik ebben az iparágban és a világon egyedülálló kommunikációs eszközöket tervez és készít.

“A most induló kutatásban a műholdfedélzeti kommunikáció megvalósítását kaptuk feladatul” – mondta Solymosi János, a cég űrtechnológiai igazgatója. “Ha nem sikerül a Földre juttatnunk az adatokat, akkor a műhold nem lenne más, mint egy darab vas. Az általunk tervezett és készített eszköznek az lesz az egyik feladata, hogy a misszió ideje alatt, mintegy 450 terrabájtnyi adatot küldjön a Földre. Az általunk készített gép úgy 40-50 kilogrammos lesz, de egy több tonnás hírközlési műhold ilyen irányú teljesítményének felel majd meg. A bolygóközi távközlésben sok eredményünk és nagy tapasztalatunk van már”.

Ezt azért kevesen gondoltuk volna… Sőt kiderült, hogy az orosz fél, a Mars-kutatásban is szívesen társulna a magyar tudósokkal. Mindezt egy újpesti irodaházban hallgattuk végig, majd kiderült, hogy a BHE központjában nem a levegőbe beszélnek. A cégnek száznál is több munkatársa van és az irodák alatti szinteken elképesztő munka folyik. Bemutatták, hogy készül egy eszköz, amely a műhold alkatrésze lesz, s annak ellenére, hogy mindössze egy közepes cipősdoboz méretű, az ára megegyezik nagyjából három luxusautó árával.

Ettől persze nem kell megrettenni, mert arra is fény derült, hogy az űrkutatás jelentős, nagyjából húszszoros haszonnal kecsegtető vállalkozás. Ráadásul, ugye, a BHE a tervezéstől, a tesztelésen át, a gyártásig mindent meg tud oldani – a cég székhelyén olyan műhely van, ahol emberi kéz érintése nélkül legyártják az eszközöket, de tudnak űrkörülményeket is teremteni és természetesen tesztelni mindent, amit terveztek és gyártottak.

„Tudásalapú társadalmat építünk, amelyben a legfontosabb érték az innováció” – mondta Solymosi János. Hogy a magyar tudás népszerű a világban azt eddig is tudtuk, de ezt csütörtökön Moszkvából is megerősítették. Lev Zelenyi, az Orosz Tudományos Akadémia alelnöke és egyben az Orosz Űrkutatási Intézet igazgatója, az orosz fővárosból videókapcsolatban bejelentkezve felelevenítette a két ország közös kutatói történelmét.

„Régi együttműködés a miénk – mondta a miniszteri rangban lévő tudós. – Mindannyian emlékszünk még Farkas Bertalan űrutazására, vagy a Vega projekt sikereire. Nagy dolog, hogy a két ország továbbra is együtt tud működni. Mi építjük a műholdakat, amelyek működésében óriási szerepe van a magyar szakembereknek. Újabb nagy programokra készülünk, amelyben szeretnénk, ha kapcsolatban lennénk, így nem hagynánk ki a partnerünket a Hold-, a Mars- és a Vénusz-kutatásokból. Szeretnénk, ha a magyar eszközök eljutnának ezekre a bolygókra is. A magyar kollégákkal nagyszerűen tudunk együtt dolgozni, hiszen régi a kapcsolatunk és tudom, hogy az új projektben is nagyszerű fejlesztéseik lesznek”.

Oké, de miből? A Blogstar pár órával később meg is kérdezte Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert ekképpen:

BS: Ma délelőtt egy magyar-orosz űrkutatási projekt bemutatásakor kapcsolták a moszkvai intézetet, ahol az orosz akadémia alelnöke is nyilatkozott arról, hogy rendkívül jól haladnak a magyar-orosz űrkutatási együttműködések – kifejezetten meg is említette az orosz szakember, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin februári találkozóján is téma volt, és azóta ez felerősödött -, és egy világsiker része a magyar űrkutató-társadalom. A kormányzati támogatásban ez mennyire fog megnyilvánulni a jövőben, mennyire figyelnek oda, hogy a tudósok elismert teljesítménye kormányzati támogatást is kapjon?

Lázár János: Kifejezetten erre van mandátuma Pálinkás elnök úrnak is, aki az innovációs hivatalt vezeti, az Akadémiával is hasonló tárgyalásokban vagyunk, és a felsőoktatási államtitkárság is mandátumot kapott minden ilyen projektnek a támogatására. Az a célunk, hogy ebben a szegmensben eredményeket tudjunk elérni, nagyon jó magyar hagyományok vannak erre, amit szeretnénk folytatni, tehát támogatásra számíthatnak. Ha van jó program és van jó projekt, ahhoz van kötve minden, teljesítményalapú a finanszírozásunk.

BS: És ez miniszteri szinten a fejlesztési minisztériumot vagy a külügyminisztériumot érinti?

L.J.: Több minisztériumot is érint, a magyar-orosz közös együttműködésben nyilván a külgazdasági minisztériumot érinti, de egyébként ez fölsőoktatási kérdés, kutatás-fejlesztési kérdés, innovációs kérdés és természetesen gazdasági kérdés is”.

Ennyit tudunk. Több, mint a semmi, de kevésnek tűnik. A tudósok teszik a dolgukat, a vállalkozó legyártja a világminőségű terméket. A kormányzat meg – reméljük – villámgyorsan fizet. Mielőtt ezt is elbukjuk és másik uniós ország égisze (és zászlaja) alatt valósul majd meg. Mert a sikernek és a világhírnévnek ára van. Amit ki kell fizetni.

Forrás: tech.blogstar.hu

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.