Kettős Móra-évforduló a Somogyi-könyvtárban
Móra Ferenc születésének 135. és halálának 80. évfordulóján őszig tartó rendezvénysorozattal emlékezik egykori igazgatójára a Somogyi-könyvtár. Májusban kiállítás idézi föl a sokoldalú író, könyvtáros és muzeológus alakját. A szegedi Móra-emlékhelyeket interaktív sétán járhatják körbe az irodalomkedvelők. A Szeged Napja és Múzeumok éjszakája könyvtári rendezvényei, valamint az Egy város – egy könyv programjai ugyancsak Móra Ferenc alakját és életművét állítják a figyelem központjába.
Móra Ferenc
keze nyomát őrzi a Somogyi-könyvtár féltett kincseként őrzött „Fekete címtár” jó néhány selymes tapintású, csontszínű lapja. Különös pillanat lehetett, amikor a Kultúrpalota igazgatója a „Kincskereső kis ködmön” (sic!) szerzőjeként nevét és a mű címét kanyarította tollával a papírra. Korabeli fényképek, meghívók, kéziratok, s természetesen az író művei mellett ezt a lapot is megtekinthetik a Móra-emlékév kapcsán májusban megnyíló Somogyi-könyvtári kiállítás látogatói.
„Drága ház ez nekem...”
„Hazánk legkomolyabb könyvtárnoka” – így jellemezte a fiatal Móra Ferencet a tréfás szavú
Tömörkény
, aki a Kultúrpalota igazgatójaként 1904. június 1-jétől mint „napidíjas szakdíjnokot” alkalmazta Mórát a múzeum természetrajzi gyűjteményének rendezéséhez. Így lett a Szegedi Napló ifjú újságírójából a Közművelődési Palota tisztviselője, s így vált írásai nyomán Szeged könyvtára és múzeuma az ország egyik legismertebb kulturális intézményévé. Kezdő könyvtárosi pályájára így tekintett vissza: „Tudatos könyvtárpolitika az én idekerülésemmel kezdődött. A közönséget mindenféle furfanggal becsalogattam a könyvtárba, amivel nagy segítségemre volt az újságírás.” Móra Tömörkény hirtelen halála után, 1917. július 12-én örökölte elődjének igazgatói székét. Az állomány gyarapítása mellett új gyűjteményeket is szervezett, megkezdte az aprónyomtatványok gyűjtését és rendszerezését, valamint kézirattár fölállítását. A térképtár katalogizálását a könyvtár és a múzeum régi külső munkatársa, „berendelt polgári iskolai igazgató”, szakdíjnok
Cs. Sebestyén Károly
végezte. Az első szegedi könyvtárosnő,
Fischhof Ágota
, aki Berlinben könyvtárosi főiskolát végzett, szintén ez idő tájt lépett a könyvtár szolgálatába, s folytatta a Móra által még Tömörkény idejében megkezdett tárgyszókatalógust bővítését. „Drága ház ez nekem, kriptája fiatalságom holttestének és méhese életem legtisztább örömeinek” – írta a Kultúrpalotáról a Szegedi Napló 1919. április 20-i számában Móra Ferenc.
A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig
Móra Ferenc születésének 135., halálának 80. évfordulóján októberig tartó rendezvénysorozattal emlékezik jeles igazgatójára a Somogyi-könyvtár. Június 29-ig látható a könyvtár aulájában A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című kiállítás, amely fotók, kéziratok, plakátok, helyismereti aprónyomtatványok, korabeli újságok, könyvritkaságok és kisfilmek tükrében mutatja be a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alakját.
Móra szegedi életének emlékhelyeit okostelefon alkalmazására épülő, interaktív irodalmi sétán járhatják végig az érdeklődők. A Szeged-napi program, a már hagyományosnak számító Egy város – egy könyv idei rendezvényei, s a Múzeumok éjszakája is Móra Ferenc sokoldalú egyéniségének színfoltjait villantják föl. Részletes program
Ny. P.
