Kékharisnya, nagyárvíz és törpök a Somogyiban
Kiállítás „a legszebb kékharisnyáról”, a nagyárvízről, a népszínmű atyjáról, valamint „törpös” családi délelőtt a Somogyiban.
„A legszebb kékharisnya” – Beniczkyné Bajza Lenke
175 éve született Beniczkyné Bajza Lenke (1839-1905) író, újságíró. Életét és munkásságát felidéző kamarakiállításon korabeli napilapokat, folyóiratokat, s a szerző köteteit láthatják az érdeklődők. Beniczkyné Bajza Lenke a Nővilág című lap főmunkatársaként olyan hagyományokat indított el a nőknek szóló újságírás történetében, amelyek később, a dualizmus évtizedeiben is tovább éltek más lapokban. Tudósított a külföldi divatújdonságokról, a francia divatról, világhírű színésznők és énekesnők fellépéseiről. Emellett a lapban megjelentek a lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos hírek, és számos irodalmi mű. A tárlat március 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár második emeletén. Az írónő apja Bajza József (költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Tásaság tagja), anyja Csajághy Júlia, Vörösmarty Mihály feleségének testvére volt. Bajza Lenke 1858-ban kötött házasságot a nála 23 évvel idősebb Heckenast Gusztáv könyv- és lapkiadóval. Bár már gyermekként is írt, írói pályája 1857-ben kezdődött, s rövid idő múlva főmunkatársa lett a férje kiadásában és Vajda János szerkesztésében megjelenő Nővilágnak. Írásai egyre-másra jelentek meg a korabeli lapokban. Eleinte tárcákat és elbeszéléseket publikált, első, Beszélyek című kötetét 1858-ban adta közre. 1863. május 19-én – miután két gyermek anyjaként elvált első férjétől – feleségül ment Beniczky Ferenc földbirtokoshoz, aki később számos fontos tisztséget töltött be: Pest vármegye főispánja, belügyi államtitkár, majd a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa lett. Házassága révén az írónő a társaság és a közélet ismert szereplői közé tartozott, s bekerült abba a világba, mely egyszerre lett művei tárgya és olvasóközönsége. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett. 1905 februárjában egy színházi előadás után hirtelen rosszullét fogta el. Kilenc napig tartó szenvedés után április 2-án, hatvanöt éves korában hunyt el. Egyik nekrológját Mikszáth Kálmán írta. „Beniczkyné élete egy szép út ebben a siralom völgyében, egy szép út, göröngyök nélkül való, mindvégig fölfelé visz s ragyogó verőfény önti el... Olyan volt ő, mintha nem is az anyja szülte volna, hanem Bajza gondolta volna ki. A híres császárfürdői bálokon, a platánok alatt, a legkáprázatosabb jelenség, a legjobb csárdás tánczosné, kit országszerte emlegetnek...” Krúdy Gyula egyik írásában „a legszebb kékharisnya”-ként említette....
Aki törp, aki nem, jöhet! – Mesés, játékos délelőtt
A hupikék törpikékkel játszhatnak óvodások, kisiskolások és szüleik 2014. március 1-én, szombaton délelőtt fél 11 órától a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárának mesés családi délelőttjén. A kicsinyek maguk is törpökké válhatnak mesehallgatás, hupikék gomfoci, ügyességi és szerepjáték, hűtőmágnes-készítés közben.
A „Nagyvíz” napjai – fotón, rajzokon, versben
A Szegedet 1879. március 12-én romba döntő nagy árvíz 135. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a Somogyi-könyvtár. A válogatásban látható egykorú fényképeket, rajzokat, tudósításokat Jókai Mór írásaiból vett idézetek, költemények kötik össze. A katasztrófa másnapján a Hon című lap reggeli kiadásának vezércikkében Jókai így ír a katasztrófáról: „… s most zúdul a védtelenül hagyott városra a Tisza; nem a Tisza, hanem egy tenger…” Majd azonnali segítségre buzdít, hogy legalább az emberéleteket menteni lehessen: „Segítsünk, siessünk menteni: adjuk a kezére a mentő eszközöket annak, a ki legközelebb éri a vész szinhelyét! Kössünk legalább erre a rövid időre egymás között békét, (adja isten, hogy rövid legyen) s tegyük a jót a jótett ösztönéből.” A tárlat 2014. március 6-tól április 9-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti kiállítóterében.
Szigligeti Ede, a népszínmű atyja
200 éve született Szigligeti Ede (1814-1878) író, színész, rendező korának legtermékenyebb színpadi szerzője. Életművét a Somogyi-könyvtár kamarakiállítása mutatja be. Szigligeti Ede drámái, vígjátékai és népszínművei közel fél évszázadon keresztül a legnépszerűbb hazai színpadi művek voltak. Legismertebb vígjátéka a Liliomfi (1849), amelyet több idegen nyelvre is lefordítottak, s 1954-ben Makk Károly rendezésében minden idők egyik legnépszerűbb filmvígjátéka készült belőle. Emellett mintegy húsz szépirodalmi művet fordított magyarra (Shakespeare: Tévedések vígjátéka, III. Richárd, Victor Hugo, Goethe művei), de írt opera-szövegkönyvet is Dózsa Györgyről. A tárlat 2014. március 6-tól április 3-ig látogatható a Somogyi-könyvtár harmadik emeletén.
