Koszovóban és megemlékeztek az aradi vértanúkra

Október 6-án reggel az aradi vértanúk emlékére félárbocra engedték a magyar nemzeti zászlót a pristinai Slim Lines táborban.

Az esti órákban megemlékezéssel tisztelegtek a missziós katonák a nemzet mártírjai előtt.

Kovács Attila

alezredes, a kontingens parancsnoka beszédében megemlékezett az október 6-i eseményekről, elsorolta a mártírok neveit, majd

Vécsey Károly

utolsó mondatának idézésével zárta beszédét: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Dudás Ferenc

hadnagy, a kontingens református tábori lelkésze az emléknap vezérgondolatát a Szentírásból merítette: „Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. Megvan az ideje a sírásnak és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a háborúnak és megvan az ideje a békének.” Számunkra, katonák számára a megemlékezésnek van itt az ideje – mondta. Beszédében dicsérte a hősök példamutatását, majd hozzátette: „Kiváló emberek áldozták életüket a magyar nemzetért és egész Európa szabadságáért, ezért igyekezzünk méltók lenni hozzájuk!” A beszédek után a kontingens 13 katonája (a 13 alegységet képviselve) elhelyezte az emlékezés gyertyáit a „magyar kertben”.

Papp Béla főhadnagy