130 éve született Juhász Gyula - tárlattal emlékezik a Somogyi + FOTÓK

Juhász Gyula-karikatúrák, a költő saját kezű rajzai, újságírói munkái, verskéziratok, valamint Juhász Gyula és a nők - ilyen és hasonló érdekességeket kínál az Emlékek Juhász Gyula tollából - 130 éve született Juhász Gyula Szeged híres költője című kiállítás.

A

Kukkonka Judit

könyvtáros által rendezett tárlat a Somogyi-könyvtár földszint aulájában április 11-től május 22-ig tekinthető meg. A kiállításon válogatást láthatnak az érdeklődők a bibliotéka tulajdonában lévő Kilényi-gyűjtemény különlegességeiből.

Kilényi Irma

(1891-1944), a költő önkéntes titkárnője, később hagyatékának gyűjtögetője, őrzője volt (ízelítő a Kilényi-gyűjteményről a könyvtár honlapján

ITT

, valamint

ITT

, vagy oldalunkon

ITT

.) Továbbá megtekinthetjük Juhász Gyula verskéziratait, valamint a költő rajzait kéziratokon, levelekben, hivatalos iratokon, és ismert emberekkel való levelezésébe is bepillanthatunk.

A szegedi költő

Juhász Gyula

1883. április 4-én született a palánki Ipar utca 13. számú házban. Apja,

Juhász Illés

posta- és távirdafőtiszt. Anyja

Kálló Matild

.

Kossuth

és

Petőfi

rajongó tisztelete és mély vallásosság: ebben a légkörben nevelődött Juhász Gyula édesanyja és ebben nevelte gyermekeit ő maga is. 1889 szeptemberében íratták be Juhász Gyulát az új belvárosi elemi iskolába. 1893 őszén lett a piaristák nagy múltú gimnáziumának tanulója. A tárlaton megtekinthető az 1898 májusából ránk maradt ránk első versesfüzete, Tövisek és rózsák címmel.

1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én pedig a Budapesti Napló közölte Ovidius című versét. Ezen a napon vonult be a piaristák váci noviciátusába, ahonnan 1900. május 5-én távozott. "Lehetek még jó világi, de nem jó szerzetes" - írta haza. 1902-től Juhász Gyula a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. Már 1902 őszén szerepelt Juhász Gyula

Négyesy László

híressé vált stílusgyakorlati óráin, hamarosan a Négyesy szeminárium titkára lett. Itt ismerkedett meg

Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral.

1906-ban tett tanári vizsgát. 1908. szeptember 1-jén megjelenik A Holnap első kötete.

Ady Endre

, Babits Mihály,

Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás

, Juhász Gyula és

Miklós Jutka

antológiája. 1918. október 19-én a Munkásotthonban (a Fekete Házban) részt vett a Nemzeti Tanács megalakításának előkészítésében, annak jegyzője, később al-, majd társelnöke, népgyűlések szónoka, a Délmagyarország vezető publicistája. 1919. április 8-án a szegedi színház direktóriumának tagjaként új műsorpolitika megvalósításához kezdett, május 7-én a francia megszállás alatt levő Szegeden már április közepén fölülemelkedő ellenforradalom elüldözte a színház éléről. Nyugdíjat nem kapott, verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. A Munka című szociáldemokrata lap munkatársa, a munkásotthonban folyó kulturális munka irányítója lett. 1929. január 27-én Juhász Gyula volt Makón az Ady emlékének szentelt est előadója, ahonnan már betegen tért haza, februárban beutalták a Schwartzer-szanatóriumba. Magába zárkózott, senkit nem engedett magához. 1935 augusztusában megjelenik utolsó verseskötete Fiatalok még itt vagyok címmel, 1937-ben halt meg. Juhász Gyula számos induló fiatal költőről írt biztató sorokat. Az ő közbenjárásával jelent meg 1922 karácsonyán József Attila első versesfüzete, a Szépség koldusa. A fiatal költő kérésére Juhász Gyula előszót is írt a kötethez.

Juhász Gyula és a nők

A kiállítás betekintést ad a költő "múzsáival", hölgyismerőseivel való kapcsolatába. Így például váradi tanárkodása alatt ismerte meg

Sárvári Anna

színésznőt. 1908. október 25-én jelenik meg az első Anna-vers Régi szerelmes vers címen. Makón

Zöldi Vilma

színésznő dobogtatja meg a szívét, akit a Szentivánéji álom szereposztásában viselt nevén Herminaként nevezett verseiben, de nincs tudomásunk arról, hogyan viszonozta Zöldi Vilma a költő meg-megújuló vallomásait.