Nevet kaptak a szegedi hópárduckölykök + FOTÓK

A látogatók javaslatai alapján a Börte, a Sagar és a Tenzing nevet kapta a Szegedi Vadasparkban májusban született három hópárduckölyök (Uncia uncia) – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A szakember elmondta, hagyomány, hogy az állatkertben születő kicsinyek nevére a látogatóktól várnak javaslatokat. Soha korábban nem érkezett azonban ennyi ötlet, összesen ötszáznyolcvanan küldtek jobbnál jobb, esetenként érdekes és furcsa névjavaslatokat. Amikor a vadasparkban egy ritka faj egyedének nevet adnak, mindig igyekeznek olyat választani, amely utal az állat élőhelyére vagy az ott élő népek hagyományaira. Ezért a Gáspár, a Zeusz, a Hópihe és hasonló nevek hamar kihullottak a rostán.

Emellett fontos, hogy a név rövid, illetve könnyen kiejthető legyen, így például a Brahmabandhab elnevezés sem aratott sikert a gondozók között. A három nyertes javaslat így a Börte – Dzsingisz kán szerelme -, Tenzing – az Edmund Hillaryvel a Csomolungmát elsőként meghódító serpa neve – és Sagar – a Csomolungma nepáli elnevezésének, Sagarmathának a rövid alakja – lett. Az, hogy Gonggának, a Szegedi Vadaspark nőstény hópárducának három kicsinye született, nemzetközileg is ritkaságnak számít, mivel a Közép-Ázsia hegységeiben élő nagymacskaféle általában egy, legfeljebb két utódot hoz világra.

hoparduc_itb-14 A látogatók augusztus közepétől láthatják a kifutóban a kölyköket, melyek másfél éves korukig maradnak anyjukkal, ezt követően Európa más állatkertjeibe kerülnek. A hópárducok Közép-Ázsia hegységeiben élnek kétezer méter fölötti magasságban. Számukat 4-6,5 ezer közöttire teszik, de ez a viszonylag nagy állomány mintegy 3 millió négyzetkilométeren szétszórva él, ezért nagy a populációk szétszakadásának és a beltenyészet kialakulásának veszélye. Fogságban mintegy 450 hópárducot nevelnek. A fekete-fehér pöttyös, bársonyos szőrű jövevények szülei egy tenyészprogram keretében érkeztek nagyon fiatalon Francia- és Lengyelországból Szegedre. Speciális mikroklímájú, árnyas kifutójukban nagyon jól érzik magukat, talán ennek is köszönhető, hogy a párnak korábban már három kölyköt sikerült felnevelnie.

A negyven-ötven kilós, másfél méteres állatok farka is csaknem egy méter hosszú. A párzási időszak kivételével magányosan élnek, akár száz négyzetkilométeres területet is bebarangolnak egy nap. Áldozatukat lopakodva közelítik meg, és hatalmas ugrással vetődnek zsákmányukra. Főleg vadjuhra, vadkecskére, szarvasra, nyúlra és madarakra vadásznak. Időnként a háziállatokra is rátámadnak, ezért a pásztorok csapdával, puskával és méreggel is irtják őket. Az orvvadászat is csökkenti állományukat, értékes prémjük – amelyből egy bunda ára a tízmillió forintot is meghaladhatja – mellett a hagyományos ázsiai gyógyászatban használt csontjuk miatt is elejtik őket.

Tekintse meg az állatok bemutatásakor készített galériánkat!

0 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.