Trianon üzenete: “Vissza kell szeretnünk Magyarországot!”

2012. június 4., hétfő • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Gémes Sándor

Újra meg kell ismernünk a tájainkat, városainkat, hőseinket, történeteinket és lehetőségeinket. Kommunikálnunk kell a múltunkkal, saját közösségeinkkel és a Kárpát-medencében élő nem magyarokkal egyaránt. Kiemelkedő fontosságú, hogy üzeneteinket, értelmezéseinket, igazságunkat folyamatosan lefordítsuk szlovákra, románra és szerbre, nemcsak nyelvi, hanem mentális értelemben is – vallja Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány elnöke, a Rendezvényház ügyvezető igazgatója.

– Több nemzet elveszítette a háborúval együtt területeinek jelentős részét, mégis idővel túltette magát a vereségen. Nekünk ez miért nem megy, miért nyílt seb 92 év után is Trianon?

– Az a veszteség, amely a történelmi Magyarországot 1920-ban érte, több területen minőségileg mélyebb és strukturálisabb jellegű problémákat állított elő, mint a többi európai vesztes államban. A trianoni békediktátum ugyanis nemcsak a vesztes államokat sújtó szigorú katonai, gazdasági és politikai intézkedéseket tartalmazta, de gyakorlatilag az új, megcsonkított Magyarországot gazdasági, közlekedésföldrajzi, költségvetési és igazgatási értelemben is a működőképesség határára szorította. Tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy nem az országtól csatoltak el területeket, hanem – a sajátos magyar történelmi fejlődésből következően – az ország fejlettebb, urbánusabb, gazdaságilag, és hagyományaiban erős területeit szállták meg az utódállamok (a történelmi erdélyi városok, a felvidéki bányavárosok, a bácskai mezőgazdasági területek, Fiume és az adriai tengerpart, a királyi koronázó főváros, Pozsony, a leggyorsabban fejlődő közép-európai ipari metropolis, Temesvár, stb.) és a maradék részekből alakult meg az új ország, a „trianoni Magyarország”. Mindemellett rendkívül fontos körülmény, hogy a régi ország magyarjainak, a magyar nemzetnek egyharmada a nemzeti identitást lehetővé tevő alapfeltételektől brutálisan megfosztva, idegen államok uralma alá került. A magyar vasúthálózat, az erdők, a szén-és ércbányák többsége, a magyar állami iskolahálózat java, Budapesttől eltekintve a legnagyobb ipari üzemek idegen megszállás alá kerültek. Összességében azt lehet mondani, hogy 1918–1920-ban a magyar történelem és a magyar jövőalakítás nagyobbik része kikerült a nemzet kezéből.

– Volt-e esélye Magyarországnak Trianonban arra, hogy a béketerv számára kedvezőbben alakuljon, és kin múlott, hogy ez nem sikerült?

– A békediktátum egy gyakorlatilag kész helyzetet legalizált nemzetközi jogi értelemben is. A béketárgyalások menetébe Magyarországnak semmilyen érdemi szerepet, beleszólást nem engedtek, a magyar delegációt gyakorlatilag házi őrizetben tartották, a békekonferencia plenáris ülésén egyetlen egyszer felszólalni engedett delegációvezető, gróf Apponyi Albert drámai felszólalását az utódállamok tüntetőleg meg sem hallgatták.

– Miért van az, hogy a mai napig nem egységes a magyar történelemtudomány egyes események, történelmi szereplők megítélésében? Trianonra ez, véleményem szerint, hatványozottan érvényes.

– A történettudomány folyamatosan változó feltételrendszer közepette működik. A történetírás és a történetíró múlt, jelen és jövő folyamatos összevetésében és pozicionálásában fejti ki tevékenységét. Éppen ezért nagy jelentőségű, összetett történeti problémáknak adott esetben rendkívül összetett értelmezési hátországa alakulhat ki. Mivel a trianoni békediktátum és az ehhez kapcsolódó politikai rendezés a közép-európai történetírásoknak és (állam)nemzeti múltértelmezéseknek a mai napig alfája és ómegája, sokáig, hosszú évtizedekig a „Trianon problematika” a legszigorúbban ellenőrzött és deformált tudományos és közéleti kérdések közé tartozott Prágától Bukarestig és Budapesttől Belgrádig. Magyar nyelven az utóbbi években kezdődtek meg az alapvető forráskiadások, a kérdéskör sokoldalú kritikai feldolgozása. Mindebből következően a Trianonnal kapcsolatos görcsök és paranoiák oldódása prognosztizálható a következő időszakban, egy reményteli közép-európai társadalmi, tudománypolitikai és nemzetpolitikai átalakulással párhuzamosan.

– Mi történt volna, ha Magyarország egyszerűen nem írja alá, nem fogadja el a békeszerződést?

– 1920-ban már (és még) a békediktátum aláírása megtagadásának, ergo teljes elutasításának lehetősége nem volt reális alternatíva, annak ellenére, hogy 1920 novemberében, a magyar nemzetgyűlésben több magyarországi párt és képviselő a ratifikáció megtagadása mellett nyilatkozott. Ezeknek a politikai nyilatkozatoknak azonban főképpen lélektani és propagandisztikus vonatkozásai voltak. 1920-ban Magyarország a teljes európai politikai és gazdasági blokádot és egy lehetséges katonai megszállást kockáztatott volna az aláírás megtagadásával.

– Trianon vonatkozásában milyen ismeretekkel érkeznek a fiatalok az egyetemre, mennyire befolyásolja tudásukat a tévhitek, legendák továbbélése?

– Egy folyamat kezdetén vagyunk, a félelem érezhetően oszlik, az érdeklődés és a bizalom szinte hónapról-hónapra növekszik, álláspontok, viták, családi emlékek, kúsznak lassan a felszínre. A szegedi egyetem mindig, már csak létrejöttének körülményei okán is, Trianonnal, a történelmi Magyarországgal, a nemzetiségi kérdéssel, a kárpát-medencei regionális együttműködéssel kapcsolatban kiemelkedő tudományos műhelynek számított és reményeink szerint ez a jövőben is így lesz.

– Állítólag minden tizedik autón Nagy-Magyarország térképe díszeleg, ami szomszédjaink számára akár a nagyhatalmi lét utáni sóvárgás jelképeként is értelmezhető. Így nehezen ápolható a jószomszédi viszony.

– Úgy gondolom, hogy megérett az idő egy szelíd, de határozott, a magyar és a kárpát-medencei közvélemény egésze számára is elfogadható axióma megfogalmazásához. Nekünk, magyaroknak Magyarország léte, kiterjedése és határa nem kérdéses. A trianoni rendezés következtében ennek a Magyarországnak a nagyobbik része más államok joghatósága alá került ugyan, de ennek a lelki, kulturális Magyarországnak a létezésén mit sem változtatott. El kell fogadtatnunk szomszédjainkkal, és meg kell fogalmaznunk százféle műfajban, ki kell mondanunk bármiféle lelkiismeret-furdalás nélkül, hogy számunkra ennek a lelki Magyarországnak a része volt, maradt és lesz a jövőben is Rákóczi Kassája, a Délvidék Bácskája és a Székelyföld is. Meggyőződésem, hogy ennek a létfontosságú magyar evidenciának a színvonalas megfogalmazása és kimondása nem fenyeget senkit, megszünteti az önsorsrontó magyar közösségi fóbiák nagy részét és megteremti a lehetőségét egy őszinte és hatékony kárpát-medencei nemzetek közötti együttműködésnek.

– A jelenlegi politikai kurzus mennyire táplálja azt a hamis illúziót, hogy bármilyen módon is megváltoztathatók a trianoni döntések?

– Azt hiszem, ilyesmivel nem találkozunk. A jelenlegi kormányzati politika végre megtette azokat az első lépéseket (állampolgársági törvény, Nemzeti Összetartozás Napja, „Határtalanul” iskolai kirándulások), amelyek a magyar közösség önmagához való visszatalálásának keretfeltételeit megteremtheti.

– Sokan abban bíztak, hogy az uniós tagsággal, a határok átjárhatóságával és légiesülésével a trianoni trauma is eltűnik. Nem így történt, sőt… Van esély arra, hogy egyszer – nem elfelejtjük –, hanem megemésztjük és a helyére tesszük Trianont?

– Trianont nem elfelejteni és megemészteni kell. Ahogy az ember az eltávozott szeretteit sem megemészti és elfelejti, hanem segítséget kér tőlük, a múlt és a hagyomány erejét igyekszik jelen és jövő idejűvé tenni. Ugyanez a feladat a mindenkori magyar nemzet számára is. Ma inkább, mint bármikor. Azt gondolom, hogy Magyarországot vissza kell szeretnünk. Újra meg kell ismernünk a tájainkat, városainkat, hőseinket, történeteinket és lehetőségeinket. Kommunikálnunk kell a múltunkkal, saját közösségeinkkel és a Kárpát-medencében élő nem magyarokkal egyaránt. Kiemelkedő fontosságú, hogy üzeneteinket, értelmezéseinket, igazságunkat folyamatosan lefordítsuk szlovákra, románra és szerbre, nemcsak nyelvi, hanem mentális értelemben is. Meg kell szeretni magunkat, újra kell szeretni Magyarországot és sikerre vagyunk ítélve.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig 43 hozzászólás érkezett.

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.162.125.164 IP címről szól hozzá.

  • 43. Dr. Ádok Vince hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 23:01
    Válaszolok

    42: Rá(-juk) sem kell figyelni, annál jobban semmi sem bosszantja…
    A temporális (temporobasalis)organikus pszichoszindróma fő tüneteit vélem felfedezni betegünk tüneteiben.
    A diagnózist nehezíti, hogy tünetei már a megelőzően meglévő személyiségzavar tüneteivel is keveredhetnek.

  • 42. Nyilasi_Eszti hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 20:19
    Válaszolok

    látod ez a baj hogy ritkán nézel tvt,rád férne kis müveltség:pl echo tv
    deres tv
    lélek tv
    szentkorona tv
    stb…

  • 41. Nyilasi_Eszti hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 20:18
    Válaszolok

    39 nyiro a gyurcsányi diploma munkárol nyilatkozzál már
    szépen eltünsz mindig
    kinoss?
    a sogorét másolta?nahát
    talán bódka iss?
    ne bujj el ha kérdez vki kinosat töled

  • 40. Nyilasi_Eszti hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 20:14
    Válaszolok

    jujj nyiro dániell péterke
    ugy emlékszem demokratikus választáson kettöharmaddal nyert a fidesz
    miröl is zagyválsz itt?

  • 39. Nyíró hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 19:41
    Válaszolok

    Talán nem nagy veszteség,hogy a 27-es nem olvassa az oldal vélemény rovatát sem,úgy általában sem olvas,de nagyon ír.
    (Még,hogy ír,egyszerűen skót.)Ritkán nézek TV-t,de akkor is csak a fehér európaiak számára sugárzó csatornát.Az a
    csatorna,amely kamerája elé engedi Kisimre Ferencet az már
    kiírta magát Európából.Csak önmagából képes kiindulni és csak oda is érkezik vissza az okos 29-es.
    Bádog doktor még mindig ott tart,ahol tartott elemista korában,csak már valamelyest visszafejlődött a retorikai
    készsége.Gyagyaságban a Bádogembert egy lóhosszal megelőzi
    Bulvárkacsa lexikonos,aki rémisztő komoly és komor pofával adja elő a mások által összeollózott ökörség
    halmazt.Amolyan Schmitt Plagi módra se idézőjel,se forrás megjelölés,csak lobogtatja a lopott anyagot,ami ráadásul
    orbitális ökörség.

  • 38. Eddig 37 hozzás hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 19:37
    Válaszolok

    persze ferdit a dm,voltunk vagy 5oo an

  • 37. kisfatuskocska hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 19:32
    Válaszolok

    33,a Jobbikén 10 szer többen voltak

  • 36. kisfatuskocska hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 19:31
    Válaszolok

    hol késik a Jobbik megemlékezése?
    hatalmas tömeg volt
    és a vtv is rögzitett…önök nem?

  • 35. Dr. Ádok Vince hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 17:54
    Válaszolok

    Szónok is mélyen hallgat róla. Miről is?
    Az I. Világháborút nem a harcmezőkön veszítettük el elsősorban, hanem itthon melynek eredménye Trianonban csúcsosodott ki.
    A hazai események hírére, a félig megnyert csatákból, az agyon hajszolt katonák sokszor parancsnokok nélkül a csürhe benyomását keltve érkeztek a felfordulásba, a kivéreztetett országba, haza.

  • 34. lexikonos hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 17:34
    Válaszolok

    Georges Clemenceau magyar menye…
    Sokszor találkozni azzal a nézettel, hogy a francia miniszterelnök azért volt olyan bántó és elutasító a magyarokkal szemben, mert őket okolta fia elrontott házasságáért. A fiatal Michel Clemenceau egy jó nevű párizsi középiskolába járt, majd Svájcban mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Ezután Diószegre került, ahol a Kuffner és Guttmann-féle cukorgyárban kezdett dolgozni. A huszonhét éves és fiú itt ismerte meg a tizennyolc éves, nemesi családból származó Michnay Idát. Eljegyzésükre 1900 szeptemberében került sor, majd egy évvel később házasságot kötöttek. Igaz, hogy Georges Clemenceau első reakciója nem éppen az örömé volt, de később már pozitívan nyilatkozott az új családtagról: „Michel nagyon jó. A felesége nagyon tetszik”. A fiatal párnak két fiúgyermeke született, Georges és Pierre Clemenceau. Michel nem bizonyult jó apának, hiú volt, kegyetlen és önző. Hazatérése után kétes üzletei csak bonyolították helyzetét, apjával kapcsolatuk megromlott, évekig nem is beszéltek egymással. Házassága nemsokára válással végződött: Madame Clemenceau férje távollétében engedett egy fiatal férfi ostromának, melyről Michel is értesült, azonnal elvált a nőtől, fiait elvitte tőle és mindenféle kapcsolatot megszakított vele. A francia miniszterelnöknek tehát valóban volt magyar menye, de szerepét és jelentőségét mérlegelni kell.

  • 33. nemfelejtünk hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 17:29
    Válaszolok

    sajnos nagyon kevesen voltak a megemlékezésen, ráadásul mindíg ugyan azokat az arcokat lehet látni. pedig ezeket gondolatokat minél többeknek meg kellene ismerni és szívlelni.

  • 32. Dr. Ádok Vince hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 17:23
    Válaszolok

    Trianon sebének gyógyulásában nem ilyen rózsás a helyzet.
    A kedvezményezett országok, “megérik Ők a pénzüket”, véleményük változását is igényelné a jelenlegi helyzet, mely rossz v. még rosszabb.
    Az EU-t nem tudják ugyan átlépni, de Szovjetunió internacionalizmusától sokkal jobban tartottak.

    Magatartásuk, fegyvertelen országunkat, melynek katonai erejéről a portálon is megfelelő képet kaphattunk, kizárólag az EU-n belüli maradás alternatívájára készteti.

  • 31. kisember hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 16:48
    Válaszolok

    Fontos dolgok ezek, de a jelenkor magyarjaival is foglalkozni kellene. Lassan már mindenki tüntet és utcára vonul, az emberek nem értik mi és miért történik, a szocialisták riogatnak, a választók kiábrándultak és egyre elkeseredettebbek.

  • 30. revolver hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 16:18
    Válaszolok

    szeretni és nem szerezni. ebből sokan sokat tanulhatnának…

  • 29. Kóngeorge_vasas hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 16:12
    Válaszolok

    :lol:
    szegeny nyiro rágjad a lábtörlöket
    hátha elörébb jutsz a ranglétrán
    hehe

  • 28. Kóngeorge_vasas hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 16:10
    Válaszolok

    nyiro ma reggel nézted-e a magyar 1-es tv csatornát?
    Kisimre nyilatkozott ott.
    rágtad a csepüt addig?te mikor kerülsz képernyöre?sose?
    nahát

  • 27. Kóngeorge_vasas hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 16:09
    Válaszolok

    nyiro az osztrákokrol irjál már
    kinoss hogy kerülöd a témát?megértem

  • 26. Nyíró hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 15:57
    Válaszolok

    “Sem csellel,sem erővel” vésették a minap az okos vezetők a komáromi Turul szobor talapzatára.Jelentése egyértelmű.
    Sem csellel,sem erővel nem vagyunk képesek visszaszerezni
    azt az egyébként csak elvi jelentőséggel bíró kis Duna
    szakaszt,amit szerződésszegésünk miatt a Szlovákok tőlünk
    eltereltek.Az 1998-as választás előtt lehengerlő magabiz-
    tossággal tudatta a világgal a felcsúti Napóleon:két hét
    alatt Duna ügyben megfelelő megállapodást kötünk Szlováki-
    ával.Hat év uralkodása,uralgása telt el azóta Orbánnak.
    Két hét alatt megállapodunk,két hét alatt rendet teszünk !
    Nem valami két hét fóbiában szenved a Fidesz ?
    Esetleg dadog a Szegedma és mindent kétszer mond,kétszer
    mond ? A vélemény rovatban ugyan ezt a Tuti Fruttit szopogatja Kisimre Ferenc is,még csak nem is jobb ízléssel,ugyan ezzel a szélsőjobboldali nyálazással.

  • 25. Nyilasi_Eszti hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 14:33
    Válaszolok

    jozko a hit gyülisek propagandája ez-semmi más
    akik 99 évre kapnak ingatlant
    csak ugy”

  • 24. Nyilasi_Eszti hozzászólt ekkor: 2012. június 4., hétfő, 14:32
    Válaszolok

    ezek a politikusok megzakkkantak?nyilván nem jártak még erdélyben soha és nem beszéltek az ottaniakkal…
    Erdély Magyarország része
    volt és lesz.

Ugrás az oldal tetejére