Európa egységét mutató hangulatban ért véget az EU-csúcs
A magyar miniszterelnök szerint Európa-párti és az európai egység felé mutató hangulatban és szándékban értek véget a vasárnapi tárgyalások Brüsszelben az EU-tagországok állam- és kormányfői között.
Mindenki szeretné, ha a mostani nehézségeket a 27-ek együttmaradásával lehetne megoldani - fogalmazott
Orbán Viktor
a csúcsértekezletet lezáró sajtótájékoztatón. Hozzátette: mindenkiben megvan a szándék, hogy a jelenlegi válság kezeléséhez szükséges döntések megszülessenek. Orbán Viktor megerősítette, hogy a csúcstalálkozót "szemben a látszattal nem befejezték, hanem félbehagyták", mert szerdán este újra találkozik a 27 EU-tagország miniszterelnöke. Most döntések nem születtek - fűzte hozzá. A konklúzió szerinte világosság teszi a nyilvánosság és a piacok számára is: a kormányfők eléggé elszántak abban, hogy a jövő héten dűlőre jussanak a legfontosabb kérdésekben. Ezek között említette a görög válság kezelésének jövőbeni útját, azt, hogy sikerül-e megakadályozni, hogy a válság átterjedjen más országokra, továbbá azt, hogy a tagországok rendbe tudják-e tenni azokat a bankokat, amelyek bajban vannak. A miniszterelnök szerint ez utóbbi volt az igazi téma a 27-es körű találkozón, miután világossá vált, hogy az európai bankok egy része 2008 után ismét komoly bajba került. Jelezte azt is, hogy ez nagy csalódás számára. Orbán Viktor elmondta: ahhoz, hogy az említett baj pontos mértéke kiderüljön, egy újabb válságtűrő próbát kell tartani. A tárgyalt intézkedések között a miniszterelnök megemlítette: kilencszázalékos tőketartalék-szintre fel kell emelni a bankok tartalékképzését. Át kell értékelni továbbá mostani reális áron a bankokban lévő értékpapírok értékét, és a kettőt összevetve meg kell nézni, hogy a bankok rendelkeznek-e a biztonságos működésükhöz szükséges tőkeerővel. Úgy vélte, az EU-nak sikeres és felelősségteljes bankokra lenne szüksége, amelyek képesek finanszírozni a gazdaságot, és képesek helytállni saját kockázataikért. A kormányfő meglátása szerint körvonalazódik egy olyan megegyezés, hogy minden banknak elsősorban saját magának kell vállalnia a kockázatát, bár a közös kockázatvállalás sem kerülhető el. Amennyiben egy pénzintézetnek saját erejéből ez nem megy, az adott anyaországnak kell a bank segítségére sietni, és csak ezt követheti az uniós források igénybe vétele. Egyetlen uniós állam sem szeretné saját polgárainak adóforintjait más országok bankjainak megsegítésére fordítani - fogalmazott Orbán Viktor. Hangoztatta: az európai pénzintézeti rendszerre nézve több tanulság is levonható a vitából. Ezek egyike szerinte, hogy vissza kell térni ahhoz a világhoz, amikor a befektetési bankokat és a takarékbankokat világosan különválasztották. Úgy vélte, ha ezt nem teszik meg, a második bankválságot egy harmadik is követni fogja. Másik tanulság, hogy bizonyos spekulációs formákat bizonyosan be kell tiltani,. "Az lehetetlen, hogy büntetlenül lehessen nemzetgazdaságok csődbejutására spekulálni a pénzpiacon" - szögezte le. Emlékeztetett Orbán Viktor arra is: Magyarországnak egyetlen európai jelentőségű pénzintézete van, és az a legutolsó válságpróbát messze a legsikeresebb bankok csoportjában zárta. Jó esély van így arra, hogy továbbra sem szorul állami segítségre, még akkor sem, ha az Európában ismert nehézségeken túl minden magyarországi pénzintézetnek a magyar devizahitelesek problémájával is meg kell küzdenie. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a bankszektor többsége külföldi kézben van, nagyon fontos kérdés az, hogy amikor a bajba jutott bankok feltőkésítéséről lesz szó, sikerül-e a segítségnyújtás olyan feltételében megállapodni, amely előírja, hogy a pénzből az anyaországuk területén kívül működő leánybankok hitelnyújtási képességeit is javítani tudják - fejtette ki a miniszterelnök. Csak Magyarországon az elmúlt másfél-két évben 1500-1700 milliárd forintnyi hitelkapacitás-csökkentés zajlott le - emlékeztetett, hozzátéve: ez nem csak magyar probléma. Van olyan ország, amelyen a piac 95 százaléka leánybankokból áll. Orbán Viktor szerint várhatóan még jó ideig nem változik az sem, hogy a forint árfolyammozgását elsősorban az euró gyengesége határozza meg. Ebből szintén azt a következtetést vonta le, hogy folytatni kell azt a politikát, amellyel a devizahiteleseket kiszabadítják az adósságcsapdából. A miniszterelnök elmondta azt is: a csúcsértekezleten megerősödött az a személyes benyomása, hogy az unióban további intézményes változtatásokra is szükség van. Az EU jelenlegi intézményrendszerét ugyanis olyan pillanatban alkották meg, amikor a meghatározó hangulat az optimizmus volt, a meghatározó világgazdasági tendencia pedig a konjunktúra. Lassan három éve azonban Európa már nem ilyen időszakban él, hanem a pesszimizmus és a dekonjunktúra korszakában. Az ilyen időkben szükséges döntéseket viszont a mostani intézményrendszer csak nagy nehézségek árán, lassan tudja meghozni. Tárgyalások folytak ezért Brüsszelben az uniós alapszerződés módosításának lehetőségéről és módjáról, az intézményrendszer újragondolásáról is - erősítette meg Orbán Viktor.
