Kinek játszanak a magyar operatársulatok? - Konferencia az Ybl-palotában

A magyar operajátszás kérdéseiről rendeztek fórumot a Magyar Állami Operaház Budapestben. Olyan szakemberek beszéltek a jelenről és a lehetséges jövőről, akik valamilyen módon érdekeltek a kérdésben, így a Művészetek Palotája, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál vezetője.

A valóságot visszaadni az operaszínpadon remek dolog, de még szebb kitalálni a valóságot és azt átadni a közönségnek - idézte köszöntőjében

Verdi

szellemét

Réthelyi Miklós

nemzeti erőforrás miniszter. Az operajátszás örök kérdése, hogy az eredeti mű valóságát áthangszerelheti-e idő - fűzte hozzá.

Horváth Ádám

miniszteri biztos arra kérte a megjelenteket, hogy tegyék fel az alapkérdéseket: mi ma az opera, milyen az operaközönség, keletkeznek-e érvényes, új művek, a XIX. századi irodalom képes-e megszólítani a mostani közönséget és a opera műfaja tud-e találkozni a facebook-generációval? A miniszteri biztos a MÁO falain kívül is érvényes problémák megvitatását javasolta, ami az Ybl-palotát illeti - hangsúlyozta - azt a főigazgató pályázatában fejti ki. Bár az elhangzottak nyilván érintik ezt a tartalmat is, hiszen említést tett tehetséggondozásról, tematikus zeneszerzői pályázatról.

Ioan Holender

tanácsadó megismételte a korábbi Opera Európa konferencián feltett kérdéseit: kinek játszik egy operatársulat és mit ad az adófizetők pénzéért? Újra a társulati forma mellett voksolt.

Győriványi Ráth György

főzeneigazgató az emelte ki, hogy amíg a megbízatása tart, vagyis 2012-ig a szervezettséget szeretné előmozdítani. Korábbi elképzelésével szemben nem a stagione, hanem a repertoárszínház fejlesztését látja célnak.

Kesselyák Gergely

, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője egy modern népopera vízióját vázolta föl, részben szegedi tapasztalatokra támaszkodva. Véleménye szerint meg kell változtatni a gazdaság és a kultúra viszonyát. Az ünnepi játékokat az önkormányzat 250 millió forinttal támogatta és kutatásuk nyomán kiderült, hogy az addicionális költésekből 600 milliót hozott a fesztivál. Ezt az tényt széles körűen ismertté kell tenni. Véleménye szerint négy lábra kellene állítani a fővárosi operajátszást, az Ybl-palota adná a klasszikus repertoárt, az új Erkel Színház vállalná a népoperai funkciót, de szükség lenne egy kamaraoperára és a Budapesten kívüli együttesek, valamint a Kolozsvári Magyar Opera bevonására a programba.

Káel Csaba

, a Művészetek Palotája vezetője partnerséget ajánlott valamennyi szereplőnek például a kommunikációban, a turisztikai ipar megszólításában. Felidézte: a Budapesti Wagner-napok új színt hozott nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi színtéren. Az intézmény nem rivalizálni szeretne, hanem gazdagítani az operajátszás színeit.

Halasi Imre

, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója fiatal énekeseket léptet fel,

Gyüdi Sándornak

, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának is csupán nyolc közalkalmazott énekese van.

Vidnyánszky Attila

, a Debreceni Csokonai Színház igazgatója arról számolt be, hogy három év alatt csaknem megkilencszerezték az operaközönségüket, anyagilag azonban nincsenek jobb helyzetben, mint kollégái. Az előadó-művészeti törvény változásától várják, hogy az operatagozatokat fönntartó színházak, a tevékenységüknek megfelelő finanszírozást kapjanak.

Gulyás Dénes

pécsi operaigazgató támogatta ezt az elképzelést és vitatkozott Ioan Holenderrel abban, hogy a közönség igényét kellene csupán kielégíteni, hangsúlyozta: az értékválasztásban is orientálni kell a publikumot.

Selmeczi György

, a Kolozsvári Magyar Opera zenei vezetője rámutatott: nehéz körülmények között is 17 élő szerző alkotását tarják repertoárjukon. Kolozsváron békésen, kölcsönös vendégművészekkel, de versenyben dolgoznak a Román Nemzeti Operával. Az Erkel Színház önálló működése ilyen pozitív hozadékú versenyhelyzetet teremthetne Budapesten. A fesztiválok is játszanak operákat, e témakörben

Vitézy Zsófia

a Budapesti Fesztiválközpont igazgatója, az Armel Operaverseny és Fesztivál vezetője,

Havas Ágnes

és

Bátor Tamás

, a Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezetője szólalt meg.