Átláthatóbb viszonyokat teremtene az LMP


Az LMP módosítaná Szeged város közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatát annak érdekében, hogy a benyújtott indítványok átláthatóbbak legyenek mind a képviselők, mind pedig a civilek számára. Szentistványi István előterjesztésében konkrét pontokba szedte, hogy hol és hogyan kellene változnia a különböző beadványoknak az átláthatóság érdekében.
Az LMP-s önkormányzati képviselő indítványa részletesen szól arról, hogy milyen típusú előterjesztéseknek milyen plusz információkat kell még tartalmaznia ahhoz, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően szélesebb spektrumon ismerhessék meg az egyes előterjesztések tartalmát a képviselők és civilek. Az LMP-s indítványt ismertető sajtótájékoztatón
Oláh Péter
, a párt megye választmányának a tagja és
Málovics György,
az LMP helyi koordinátora kiemelték, melyek azok a főbb területek, ahol mindenképpen szükséges változtatni az indítványok elkészítésekor az átláthatóság érdekében. Az LMP fontosnak tarja például, hogy a pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdéseinél külön-külön legyenek azok előterjesztve, s egyesével lehessen szavazni. A rendeletmódosítások tartalmazzák a régi és az új rendeletet, váljon láthatóvá a különbség köztük, illetve indokolják a szükségességét, hasonlóan, ha az előterjesztés valamilyen szerződésmódosításra irányul. De Málovicsék ugyanilyen fontosnak tartják azt is, hogy az ingatlanokat érintő előterjesztések (adásvétel, bérlés) tartalmazzák az okokat, az érintett társadalmi csoportokat, a változás azokra gyakorolt hatását. A városi területek különböző minőségű átsorolásainál már az első mozzanatoktól tartalmaznia kellene az előterjesztéseknek a tervezett hasznosítást, az átminősítés szükségességének az okát, a jelenlegi tulajdonviszonyokat, s a megelőző tíz évben történt tulajdonszerzéseket. A politikusok szerint ezekre a lépésekre többek között azért is van szükség, hogy egy-egy önkormányzati döntés már az előkészítő szakaszban teljesen világos legyen az átlagember számára is, így nagyobb cselekvési lehetősége nyílik a polgárnak, ha nem ért vele egyet a választott képviselőjéhez, a sajtóhoz, vagy egyéb érdekvédelmi csoporthoz fordulhasson.