A változékony időjárás nyomában + VIDEÓ

Az utóbbi években egyre feltűnőbb, milyen jelentős eltérések vannak térségünk éghajlati jellemzői és a mindennapok időjárása között: például a tél már nem olyan hideg, mint régen volt. Ennek fő oka a globális felmelegedés, ami miatt akár 15-20 fokos különbségek is adódhatnak a hőmérsékletben egyik napról a másikra – ismertette tapasztalatait a Telin TV-ben Makra László, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi tanszékének docense.

A szakember elmondta: Magyarország történelme során már többször feljegyeztek hasonló éghajlatváltozást. Példaként említette, hogy az 1700-as évek végén Budán januárban érett az eper, amihez azt megelőzően legalább 5-6 heti melegre volt szükség – ugyanakkor néhány évvel később Debrecenben egy júliusi napon hóesést és fagyot említettek a krónikák.

Makra László

beszélt arról is, milyen előrejelzési módszereket alkalmaznak a meteorológiai jelentéseknél. A fél éves előrejelzés adatairól elmondta, a hatodik hónap vége felé szereplő adatokban mindössze 50 százalékos eséllyel lehet bízni – ezért használják előszeretettel az ún. analógiás eljárást, mely az elmúlt évtizedek átlagértékeire alapozva néhány hónapra előre viszonylag megbízható adatokat kínál. Azt is hozzátette, hogy a Kárpát-medence időjárásában a globális felmelegedés lassú, de érzékelhető változásokat okoz a következő 20-30 évben: a nyaraink melegebbek és szárazabbak lesznek, az ősz hosszabbá válik és akár egészen decemberig is eltarthat. A tél lerövidül egy-két hónapra és hó helyett inkább az eső lesz az időszak jellemző csapadéka. Az alföldiek, főleg a Szegeden és környékén élők egy idő után már nem is fognak havat látni egész évben. A tavasz időtartama is rövidebbé válik, ezzel szemben a nyár már májustól elkezdődhet.