Kultúra

Képregényfesztivál szegedi alkotókkal a Somogyiban

Képregényfesztivál szegedi alkotókkal a Somogyiban

2009. november 12., csütörtök
Képregényfesztivál szegedi alkotókkal a Somogyiban
November 14-én szombaton a Somogyi-könyvtárban rendezik meg az Első Szegedi Képregényfesztivál és Vásárt, melyen szegedi képregénykészítők is megmutatták magukat.

A Somogyi-könyvtárban a műfaj jeles művelői, gyűjtői, kiadói és legjobb ismerői mutatják be a képregény hazai és „világtörténetét.” A könyvtár a keretrendszert biztosítja az eseménynek, de a szervezésben részt vevők remélik, hogy a képregényfogyasztó réteg is szívesen találja majd magát a bibliotéka falai között – mondta el portálunknak

Andóczi Balogh Éva

, a könyvtár PR-munkatársa. A rajzolt főszereplők közt Kajla és Vuk mellett a „szegedi születésű”

Kalyber Joe,

Pszicho Dzsánki

és az X-Embörök is fölsorakoznak. Az érdeklődők találkozhatnak az alkotókkal, jelen lesz

Pilcz Roland, Mráz István, Oravecz Gergely, Rozgonyi Zalán

és

Váradi Gábor

. Sok más mellett egy kiállítást is megtekinthetnek a résztvevők, amely a nemrég elhunyt

Dargay Attila

jelentős képregényes munkásságába ad betekintést: nyomtatás előtti munkái is láthatók lesznek, a kiállítók a kArton Galériától is kaptak kölcsön oldalakat. Dargay munkássága egyébként

Kiss Ferenc

előadásában is előkerül majd, illetve szintén itt lesz a képregényes témákban nemrég két kötetet is publikált

Kertész Sándor.

Honnan jött Kalyber Joe?

„Már óvodás koromban nagy filmrajongó voltam: Star Wars, Indiana Jones és társaik érdekeltek, amiket a német kereskedelmi csatornákon láthattunk” – meséli az esemény plakátján is szereplő, közel másfél évtizedes pályafutásra visszatekintő Kalyber Joe figura megalkotója, Pilcz Roland

(képünkön jobbra)

. A képregény első része egy kitalált város főiskoláján, színes, idilli világban játszódik. Az „Eső” címet viselő második rész pedig New York-ban folytatódik, a valós világba lépünk ki ebből az idillből, sokkal sötétebb, szürkébb és kékebb. És így tovább, szabályos váltakozás figyelhető meg a részek között: az egyik kicsit kalandosabb, ponyvásabb, a másik földhöz ragadtabb. „Szeretem ezt a hullámzást: azonosulni tud vele egy hétköznapi ember, de senki sem szeretne ugyanakkor olyan dolgokat olvasni, amiben semmi extra nincs. Valós problémák, megfűszerezve nem hétköznapi kalandokkal” – adja meg a receptet Pilcz Roland. Bár az alkotó szegedi, a képregény abszolút nem Magyarországon játszódik – igaz, Roland a későbbiekben gondolkodik egy ilyen megoldáson is.

A szociopata – fecskendővel

Mráz István (képünkön középen) 14 éves kora óta irogat novellákat, és körülbelül ugyanennyi idő óta foglalkoztatja az amatőrfilmezés is. 18 évesen vette komolyabban kezébe a képregényeket, és rajzolt egy karaktert – így született Pszicho Dzsánki. „Először filmben gondolkoztam, de túl sok minden kellett volna hozzá” – meséli István. Társalkotója, Oravez Gergely rajzolja a képregényt, a kitalált világ nagyon sokat módosult neki köszönhetően is. „Mivel szerzői kiadásban készítjük a képregényeket, hosszabb történeteket nem lehet feldolgozni. Gergő dolgozik, én egyetemre járok, így egyelőre ilyen töredékes formában működik az alkotómunka – de látjuk, hogy vannak benne lehetőségek, és kicsit hosszabb történetekkel is szeretnénk próbálkozni” – tudtuk meg Mráz Istvántól. A képregény különlegessége egyébként, hogy próbálják a hangokat a szokottól eltérően megjeleníteni, és különleges szerepet szánnak a zenének.

Magyarított mutánsok

A harmadik befutó lehet Szeged fronton az X-Embörök, mely egy paródia az X-Men és a magyar világ számára egyaránt – mondja Rozgonyi Zalán (képünkön balra), aki egy a fesztiválon bemutatkozó új képregény társalkotója az azt író és részben rajzoló Váradi Gábor mellett. Az ötlet eredeti apropóját az X-Men film adta. „Kijött a közönségfilm, és olyanok fordították, akik nem igazán ismerték a képregényt. Sok nevet megváltoztattak – a rajongók nagy bosszúságára” – magyarázza Zalán. A bevett „Rozsomák” helyett „Farkast”, „Vihar” helyett „Ciklont” stb. kaptak a X-Men-rajongók. „Ekkor kezdtünk azon gondolkodni, hogy miként tudnánk rosszabbul lefordítani a neveket” – fejtegeti a paródia keletkezésének körülményeit az ifjú alkotó. Így lett Rozsomákból a még nevetségesebben hangzó Torkos Borz, Mysticből Titokzat és így tovább. Egyébként Mr. Sinister paródiájától, Baljós úrtól eltekintve a képregény a mai időkben játszódik, és társadalomkritikát is szeretne megfogalmazni: a közgondolkodást, a magyar társadalom hangulatát szeretné visszatükrözni. Az ifjú titánoktól előadások is hallhatók majd a fesztiválon, melynek részletes programja a könyvtár honlapján olvasható.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.