Szódában az igazság – Az Év Vállalkozója Díjat kapott Bánffi István + FOTÓK

Több mint százéves családi vállalkozás – Bánffi Istvánnak dédnagyanyja kezdte el a szikvízkészítést. Ő talán nem is sejtette, hogy a nemzedékeken át öröklött szakma nagy elismertséget hoz majd a Bánffiknak – legutóbb, pénteken a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által adományozott Év Vállalkozója Díjat.

Szinte nincs olyan bolt Szegeden, ahol ne kaphatnánk Bánffi-szódát, de ezzel a névvel találkozunk akkor is, ha betérünk a Szent István téri víztoronyba, ahol 2006-ban a család magángyűjteményéből állandó kiállítás nyílt közel 150 darab régi, egyedi szódásüvegből, illetve a szakmához kapcsolódó tárgyból. A szegedi Bánffi szikvízkészítő családi vállalkozás idén már a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjat (MAMD) is elnyerte, de sorolhatnánk a cégvezető,

Bánffi István

számtalan kitüntetését az Aranykoszorús Szikvízkészítő Mestertől az Országos Szikvízkészítő Ipartestület életműdíjáig, tele velük a vitrin és a fal. Mi a titok, hogyan maradhat talpon az évtizedek kiszámíthatatlan változásainak közepette egy kisvállalkozás – többek között erről kérdeztük Bánffi Istvánt.

– Kezdjük nagyon elölről! Milyen múltra tekint vissza a szóda Magyarországon?

–

Jedlik Ányos

építette az első olyan berendezést, mellyel szénsavas vizet lehetett előállítani, később tervei alapján épült meg az első szikvízüzem, de még nem ismerték fel igazán a találmányban rejlő lehetőségeket. Később

Wagner Dániel

megalapította az első gyógyszergyárat, a Soroksári úton 1867-ben. Ebben a hatalmas komplexumban már működött egy szóda- és szifonfej-előállító üzem is. Az első, szikvízgyártással foglalkozó rendelet is ebből a korszakból való, 1869-ből. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az országban annyira elterjedt a szikvíz gyártása, hogy szabályozni kell. Már ekkor előírják például azt, hogy a vizet a hatóságnak be kell vizsgálnia, a szifonfejeket, illetve minden olyan gyártási eszközt, ami érintkezik a szódával, ónbevonattal kell ellátni – eredeti anyaguk ugyanis többnyire réz volt, illetve a szifonfejek ólomból készültek, ami egészségre ártalmas.

– Tehát először a gyógyszergyár készített szódát?

– Igen, ugyanis akkor még nem volt palackos gáz, hanem kémiai úton állították elő a szén-dioxidot. A szóda azonban hamarosan elterjedt a lakosság körében is. Szerintem azért alakulhatott ki ennyire Magyarországon a szikvízipar, mert szinte mindenkinek, az egyszerű parasztembernek is volt szőlője, és ebből adódóan bora. Ha kimentek a földre dolgozni, nem volt ajánlatos tisztán inni a bort, mert könnyen lerészegedtek, ha viszont szódával hígították, akkor nem.

– A fröccsön kívül még miért szeretjük a szódát?

– Remek frissítő, valamint nehéz étel után megkönnyíti az emésztést. És persze tudjuk, hogy többek között palacsintához is használják.

Fröccs után szikvízüzem