Gazdaság

Sportgazdasági nagyító alatt az NB I-es labdarúgóklubok

Sportgazdasági nagyító alatt az NB I-es labdarúgóklubok

2011. július 7., csütörtök
Sportgazdasági nagyító alatt az NB I-es labdarúgóklubok

Helyes irányba mozdult el a magyar labdarúgás a 2010-es naptári évben, de még csak az út legelején jár a nemzetközi felzárkózásban - derült ki Muszbek Mihály sportközgazdász szavaiból a csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen.

Kijelentette, csak a nemzetközi középmezőnybe kerülés lehet reális cél a magyar futball számára, gyors eredmény elérése - jó Bajnokok Ligája-szereplés vagy

Dzsudzsák Balázshoz

hasonló értékű játékosok eladása - hiú ábránd, ugyanakkor nem is kívánatos. A Sportgazdasági nagyító címmel készített tanulmány szerint tavaly a Debreceni VSC-TEVA, az MTK és a Lombard FC Pápa volt jelentős tőkeerejű, stabil hátterű klub az NB I-ben, ugyanakkor a Budapest Honvéd, a ZTE, a Győri ETO FC és a Videoton kiemelten nagy adósságot kezelt az év végi állapot szerint. Az elemzés alapját az NB I-es klubokat működtető gazdasági társaságok 2010-es mérlege szolgáltatta. Az egykori ligaigazgató szerint a kutatáshoz köthető legfontosabb eredmény az, hogy végre egyáltalán vannak hiteles adatok a magyar futballról.

Muszbek

emlékeztetett arra, hogy külföldön már húsz éve készítenek ilyen jellegű elemzéseket. Elmondta azt is, hogy az élvonalbeli klubok 2010-ben megközelítőleg 11 milliárd forint bevételt értek el, a kiadásuk közel 10 milliárd volt, így összességében csaknem egymilliárdos nyereséget könyvelhettek el. A sportközgazdász pozitívumként említette, hogy a csapatok tíz év alatt 20-szorosára növelték a saját tőkéjüket, viszont negatív jelenségnek tartja, hogy a jegybevételben és a játékoskereskedelemben továbbra is jelen van az úgynevezett szürke gazdaság. "A futballisták játékjogának 90 százaléka nem jelentkezik a könyvelésekben, s a papírok alapján minden 100 nézőből csak 30 fizet belépőt" – folytatta Muszbek, aki szerint 1000 forintos jegyek mellett 6000 fős átlagnézőszámra lenne szükség a jelenlegi 2800 fővel szemben ahhoz, hogy a magyar futball jól működjön. Muszbek beszélt arról is, milyen helyet foglal el a magyar labdarúgás nemzetközi összehasonlításban. Úgy véli, Magyarország labdarúgása piacot vesztett a világ játékoskereskedelmében, a magyar futballisták átlagértéke mindössze 50 millió forint, ami Európában a 43. helyhez elegendő. Muszbek végül elmondta, terveik szerint a felmérést ezentúl minden évben elkészítik, hogy kiderüljön, milyen irányba mozdul el a magyar labdarúgás. Megállapítása szerint a magyar profi labdarúgás hátteréről ez az első, hiteles tényekre alapozott kiadvány, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felkérésére a SportUnio készített el sportközgazdászok és sportmenedzserek bevonásával.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.