Írjon nekünk

ARC

Még mindig hetente tudnak meg újabb információkat a Szent Koronáról

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

BC5K9652_szab

Most júniusban fejezte be a munkáját az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport, amelynek vezetője Pálffy Géza történész. A kutatóval a magyar államiság jelképének történetéről beszélgettünk. Habár osztatlan tisztelet övezte évszázadokon át mégis többször közel került a megsemmisülés lehetőségéhez a korona.

– Mikor vált a Szent Korona egyszerű tárgyból Magyarország szimbólumává?

– Már a középkorban kialakult, hogy a korona jóval többet jelent, mint az uralkodó. A királyi hatalom mellett a XVII. századra a magyar politikai elit jelképévé is vált. Az, hogy ma a Parlamentben van elhelyezve részben erre a hagyományra vezethető vissza, mert amikor visszatért II. Rudolf prágai udvarából, akkor a rendek a koronát magukkal kezdték azonosítani. Ezt követően szép lassan a magyar államiság, a magyar történelem, a függetlenség szimbóluma is lett. Ezt a fokozatos változást nevezzük Szent Korona-eszmének, amely a legmodernebb időszakra Szent Korona-tanná alakult át.

– Mikor következett be az, hogy csak a Szent Koronával történő megkoronázás érvényes, az is bizonyos feltételek mellett?

– A legfontosabb három alapelv szintén már a középkorban kialakult, s az a Kottanner Jánosné Wolfram Ilona rögzítette először a naplójában, aki ellopta a koronát. Itt lett kimondva először, hogy csak az lehet király, akit a Szent Koronával Székesfehérváron az esztergomi érsek koronázott meg.

BC5K9653_szabAzonban az új kutatásokból tudjuk, hogy ez közel sincs így. Pont a kutatócsoport hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország történetében öt koronázó város volt: Szent Istvánt még Esztergomban koronázták, majd jött Székesfehérvár, amely ősi koronázó várossá vált. A török miatt a XVI. században következett Pozsony, a XVII. században Sopron, s végül a XVIII. században Buda is csatlakozott. A koronázó szertartásban is következett be változás, de a Szent Korona valóban nem hiányozhatott, mindvégig nélkülözhetetlen és meghatározó szerepet játszott.

– Hogyan fogadták a magyar rendek Székesfehérvár török elfoglalását? Reagáltak-e ellenállással, kritikával a koronázási hely megváltoztatása miatt?

– Nemcsak, hogy nem álltak ellen, hanem ők maguk választották ki az új fővárost. 1543-ban esett el Székesfehérvár, az akkor uralkodó Ferdinándot 1527-ben még ott koronázták meg. 1561-63-ban az új koronázó templomot is a magyar rendek választják ki, nem nagy viták közepette, mert ekkoriban már Pozsonyban ülésezett a magyar országgyűlés, működött a Magyar Kamara és a királyi helytartók, valamint a török megszállta területekről elmenekült nemesek gyülekezőhelye is a város volt. Minden Pozsony mellett szólt, a rendek közölték az uralkodóval, hogy a Szent Márton társaskáptalan templomot választják ki a koronázás színhelyéül, s ezt a titkos tanácsi jegyzőkönyvek szerint Ferdinánd habozás nélkül elfogadta.

– Hogyan viszonyultak a szabadságharcok vezetői a Szent Koronához?

– A korábban szabadságharcnak, ma inkább Bocskai-felkelésnek nevezett küzdelemnek jelentős szerep volt abban, hogy visszakerüljön Prágából a korona, s ezt követően Pozsonyban, a vár Koronatornyában őrizték.

A Rákóczi-szabadságharc idején, majd az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban trónfosztás történt, amikor a korona és a nemzet története egy időre elvált. Ambivalens viszonyuk volt a Szent Koronához a résztvevőknek, hiszen ezekben az időszakokban a Habsburg-dinasztia tagjai uralkodtak.

– Mégis Kossuth Lajos kormányzó magával hurcolta, az emigráció előtti pillanatokban elrejtette Szemere Bertalan miniszterelnök, majd éveken keresztül a Szent Korona elásva lapult Orsova mellett. Azaz fontos volt számukra.

szentkorona_wiki

– Igen, az volt, hiszen a magyar államiság legfontosabb kincsének tekintették. Bízhattak abban, hogy egyszer helyreáll az alkotmányos Magyar Királyság, hiszen Kossuth sem a trónfosztással kezdte. A Batthyány-kormányban – amelyben ő pénzügyminiszteri tisztséget töltött be – is volt király személye körüli miniszter. Egyfajta perszonálunióban gondolkodtak, de a trónfosztás után a Szent Korona kikerül a címerből, pedig 1608-tól ott volt a címerben és 1618-ból már zászlóról is ismerjük – mindkét tényt az elmúlt években fedeztük fel. Azért sem vihették ki Kossuthék az országból a Szent Koronát, mert egy 1608-as törvény ezt megtiltotta.

Kossuth – Szemere elmondása alapján – a Szent Korona összetöretését, vagy a Dunába dobását javasolta, azaz megváltozott a viszonya a tárggyal. Azonban habár Szemere teljességgel republikánus tanokat valló személynek számított, mégsem pusztította el, hanem elásta Orsovánál titokban, így itt maradt Magyarországon.

– S igaz lehet a legenda, hogy titokban felpróbálta a koronát Kossuth?

– Biztos, hogy nem. A koronával tisztelettel bántak a korabeli politikusok. Ez igaz a korábbi történelmi szereplőkre is, például Bethlen Gáborra. Ez egy használatbeli, de nagyon erős szellemiséggel, eszmeiséggel bíró tárgy.

– Hogyan került elő a korona?

– 1853-ban találták meg a Szent Koronát. Egy magyar, de Bécsnek is dolgozó kettősügynök, Wargha István szerezte meg a helyszínt feloldó kódot. Később, az alkotmányos rendezés után, 1867-ben felkerülhetett ez a korona Ferenc József fejére is.

BC5K9648_szab– Miért Budán koronázták meg őt? Buda ugyan az ország fővárosa, királyi székhely volt, de jelentős koronázó városként nem tekintettek rá a megelőző évszázadokban.

– 1792-ben már volt itt koronázás, s korábban is felmerült helyszínként a magyar politikai elit szemében. Azonban 1848-ig az egyik főváros még Pozsony, viszont 1867-ben már egyértelműen csak Buda tölti be ezt a szerepet. Sem Pozsony, sem Székesfehérvár nem tudta megőrizni a kiegyezés után régi pozícióját, így 1916-ban is Budapesten zajlott a koronázás.

– Miben különbözött a két utolsó koronázás? Az első esetében egy sikeres jövő előtt álló államot látunk, a másodiknál viszont egy összeomlás előtt álló birodalmat a világháború közepén.

– Nemcsak különbségek, hanem hasonlóságok is vannak. Ferenc József koronázása pompázatos, jól előkészített volt, a magyar múltat, az uralkodó és az elit közötti kiegyezést, magát a kiegyezést megkoronázó szertartás. IV. Károly megkoronázására viszont rányomta a bélyegét a világháború, a takarékoskodás, a szűk körülmények, s nem Budán és Pesten zajlott, mint az 1867-es, hanem csak a budai várban. Lovaggá avatás Ferenc Józsefnél külön templomban zajlott, 1916-ban már nem, s a soproni, székesfehérvári hagyományokat is kevésbé őrizték. Azonban az I. világháború alatt sem mondtak le a koronázásról, mert e nélkül nem működhetett a magyar alkotmányos berendezkedés, nem lehetett elfogadni a büdzsét uralkodó hiányában.

Mindkét koronázásban közös, de a korábbi időszaktól eltérő, hogy egy szertartás keretében koronázták meg a királyt és a királynét.

– Meddig vizsgálják a korona történetét? Mit kell tudni a kutatócsoportjukról?

– A kutatócsoport 2012 közepén alakult meg, elsősorban a Szent Korona modernebb kori szereplését, a koronázásokat vizsgáljuk rendkívül sokrétűen, interdiszciplinárisan – az Szapolyai János 1526-os székesfehérvári koronázástól egészen 1916-ig.

Történészek, a korona eszmeiségét vizsgáló filológusok, a korona ábrázolásait kutató muzeológusok, a koronázás alkalmára vert érmeket kutató pénztörténészek is részt vesznek a kutatócsoport tagjaként a vizsgálatokban. Szinte minden héten fedeznek valamilyen újdonságot, mert bőségesen vannak feltáratlan képi és írott dokumentumok. Ezeket gyűjtjük össze Európa különböző levéltáraiból, múzeumaiból. Születtek könyveink és egy DVD-nk is ebben az öt évben.

Hirdetés

Kommentek

ARC

Bayer Zsolt: Férfitestbe kényszerített leszbikus nő vagyok

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A liberalizmusból mára komplett elmebaj lett, az eszmét körüllengő gondolatiság teljesen eltorzult – mondta nekünk a jobboldalon népszerű publicista, aki az új könyvét mutatta be Szegeden.

Tovább olvasom

ARC

Szeged Szépe imádja, ha keményen földhöz vágják

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Kékegyi Szimonetta, azaz Szeged Szépe december kilencedikén átadja koronáját és címét egy új szépségnek, aki egy évig viselheti majd azt.

Tovább olvasom

ARC

Az illatok gyógyítják a testet és a lelket is!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És erről Szegeden hamarosan bárki meggyőződhet akár saját maga is.

Tovább olvasom

Aktuál