Írjon nekünk

Sport

Az újabb botrányt már nem élte túl a FIFA vezetője – Rippel-Szabó Péter sportjogász a Blatter-ügyről

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

joseph_blatter_fifa

Forr a levegő a nemzetközi labdarúgásban május vége óta: bár az európai top bajnokságok véget értek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hat magas rangú tisztviselőjét május 27-én őrizetbe vette a rendőrség korrupció vádjával. Bár a testület elnökét, Sepp Blattert újraválasztották két nappal később, a sportvezető végül pár nappal később lemondott, a botrányról pedig az óta is egyre több információ kerül világra. Az ügyről kérdeztük Rippel-Szabó Péter sportjogászt.

Bár többször is korrupciós vádak árnyékában végezte feladatát a FIFA, május 27-én viszont a svájci Sepp Blatter által vezetett szervezet legkomolyabbnak tűnő botránya robbant ki, hiszen több tisztviselőt őrizetbe vett a rendőrség. A gyanú szerint a FIFA-nál dolgozók kenőpénzt fogadtak el sporttal foglalkozó média- és értékesítési cégektől, amelyek cserébe megkapták különböző egyesült államokbeli és latin-amerikai tornák média- és értékesítési jogait, de a svájci főügyészség a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezésének odaítélését is vizsgálja. Főleg utóbbi, a katari rendezésű világbajnoksággal kapcsolatban merültek fel korábban is aggályok, hiszen az országban megszokott extrém nyári hőség nagyban rányomhatja a bélyegét az eseményre. „Sepp Blatter 1998-ban került a FIFA élére, előtte majd’ 20 évig a FIFA főtitkára volt. Egyes hírek szerint Blatter már az 1998-as elnökké való választásakor is vesztegetés gyanújába keveredett. Emellett voltak további botrányok már korábban is, például kb. 10 évvel ez előtt a Visa-MasterCard szponzorcsere esetében, vagy a FIFA marketing társaságánál a média és különböző közvetítési jogoknál is bűncselekmény gyanúja merült fel. Tulajdonképpen a korrupciós híresztelések évek óta folyamatosan érintették a FIFA-t, de maga Sepp Blatter közvetlenül sosem keveredett gyanúba. Blatter azt gondolhatta a jelenlegi botránnyal kapcsolatban is, hogy ő valahogy még ezt is “túl tudja élni”. Később mégis meggondolhatta magát, és nyolcvan órával a megválasztását követően lemondott. Ehhez kapcsolódóan említésre méltó, Andrew Jennings – a FIFA ügyeiben régóta nyomozó újságíró – rávehette Chuck Blazert, a korábbi FIFA-funkcionáriust arra, hogy az FBI-nak beismerő vallomásokat tegyen, melyek folyományaként elképzelhető, hogy most már magát Blatter is kihallgatják vagy már korábban ki is hallgatták, és akár meg is gyanúsíthatják” – mondta el portálunknak Rippel-Szabó Péter sportjogász, aki hozzátette: azt is el tudja képzelni, hogy Blatter a lemondásával el akarta kerülni, hogy közvetlenül a FIFA elnökét, mint intézményt meggyanúsítsák, másrészt az FBI Blatternek belengethetett egy “vádalkut” is, amely szerint ha most lemond, akkor az ő ügyét “eltussolják”. „Egyébként Blattert tényleg motiválhatta, hogy tegyen a játékért, hiszen a legszegényebb tagországokkal próbált jó kapcsolatot felépíteni, ahol épültek pályák, vagy elvitte a vb-t Afrikába is. Azaz valahol ő szereti a focit” – mondta el véleményét a FIFA elnökének tevékenységéről és a megválasztását követő lemondásáról Rippel-Szabó Péter.

A sportjogász kifejtette, az alapszabálya szerint a FIFA-t illeti meg az összes vagyoni értékű jog, így a például a világbajnoksághoz kapcsolódó valamennyi jog értékesítése is. „A vb-t megrendező ország személyéről a FIFA 22 tagú végrehajtó bizottsága dönt. A vb megrendezése bármelyik országnak óriási sportpolitikai elismerés és jelentős gazdasági potenciállal is kecsegtet. Így a kandidáló országok mindent módszert bevetnek a rendezési jog megszerzéséért. Lehetséges például, hogy ha a végrehajtó biztosság egy tagja egy adott kandidáló országra szavaz, úgy cserébe ezen ország valamely vállalata a végrehajtó bizottsági tag országában beruházást hajt végre. Büntetőjogi szempontból valószínűleg vesztegetésről beszélhetünk, hiszen ennek nem csak az a formája létezik, hogy készpénzt adnak át egy bőröndben, hanem az is annak minősülhet, ha ígéretért cserébe szavaz a végrehajtó bizottság tagja” – válaszolta kérdésünkre Rippel-Szabó Péter, erre pedig a német Zeit újság szerint a németek különböző ígéretekkel és beruházásokkal próbálták elérni a 2006-os világbajnokság előtt, hogy elegendő szavazatot kapjanak a végrehajtó bizottságban, és elnyerjék a rendezést. Végül a német pályázat 12, míg a dél-afrikai 11 szavazatot kapott. Az ügy fejleményeként a svájci hatóságok már Blatter irodájából is vittek el számítógépeket, ahogyan Jerome Valcke főtitkár és Markus Kattner gazdasági igazgató irodájából is, a FIFA pedig a 2026-os vb pályázási folyamatát is leállította addig, amíg a ’18-as és ’22-es tornákkal kapcsolatos nyomozás le nem zárul.

Változhat a döntéshozás

A FIFA döntési mechanizmusával kapcsolatban, akárcsak az Aranylabda odaítélésénél sokszor felmerül problémaként, hogy az egyes tagországok szavazatai ugyanannyit érnek, pedig sokan közülük futballkultúrával lényegében nem is rendelkeznek. Ahogy Rippel-Szabó Péter elmondta, két különböző szavazásról beszélünk a FIFA esetében, az elnökválasztásról és a vb rendezés odaítéléséről. „Az elnökválasztáson mind a 209 tagállam leadhatja a voksát. Az elnökválasztást az nyeri, aki több szavazatot kap, a FIFA elnökének lenni pedig mindenképpen presztízs. Ha arra gondolunk, hogy a valódi futballkultúrával rendelkező országoknak – mint például Anglia, Németország, Spanyolország, Olaszország – futballtörténelmükkel, fogyasztói hátterükkel, regisztrált játékosaik számával, klubjaikkal ugyanannyi szavazatuk van, mint mondjuk a Kajmán-szigeteknek, ahonnan két embert is letartóztattak, és mindössze 58 ezren élnek, ez valóban figyelemre méltó tény. Ugyanakkor a FIFA is egy, a svájci jog szerint létrehozott és működő egyesület, és ezért tulajdonképpen úgy működik, mint minden más egyesület, azaz a közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Ettől az alapszabály módosításával valószínűleg el lehetne térni, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben súlyozzák a tagszövetségi szavazatokat – a svájci egyesületi jognak is megfelelő – elvek alapján. Egyébként nehezen elképzelhető, hogy ezt az alapszabály-módosítást a kis országok meg is szavaznák. A világbajnokság rendezési jogának odaítélésénél pedig csak a végrehajtó bizottság 22 tagja szavaz.

Tehát ez a 22 ember dönti el, hogy hol rendezzék meg a vb-t, és ez óriási melegágya lehet a korrupciónak. A tervek között van, hogy ezen változtassanak, és ne a végrehajtó bizottság, hanem a közgyűlés döntsön a világbajnokság odaítéléséről.

“Ez logikus is lenne, hiszen egyrészt jobban megfelelne az egyesületi jogi demokratikus elveknek, másrészt 22 embert sokkal könnyebb megvesztegetni, mint 209-et” – tette hozzá a sportjogász.

A szponzorok és a csapatok maradnak

A korrupciós botrány kapcsán több szponzor is aggodalmát fejezte ki a FIFA működésével kapcsolatban, majd később Sepp Blatter lemondását is üdvözölték a szervezetet támogató cégek, így felmerül a kérdés, nem járhat-e anyagi következményekkel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél kirobbant ügy a szervezetre tekintve? „Szinte bizonyos, hogy a szponzori szerződésekben olyan generális felmondási klauzulák is vannak, melyek szerint, ha olyan események, cselekmények történnek, amelyek a FIFA személyét a közvélemény szemében negatívan befolyásolják, úgy a szponzor egyoldalúan felmondhatja a szerződést. Az más kérdés, hogy valóban felmondják-e, mert hiába van benne nyakig a FIFA a korrupciós botrányban, ettől még a következő labdarúgó világbajnoksághoz kapcsolódóan közvetlenül csak a fő szponzorok fognak megjelenni. Ez az exkluzív megjelenés a szponzoroknak jelentős marketingértékét képvisel, hiszen közvetítések során, a stadionokban, a szurkolói zónákban – lényegében tehát mindenhol – csak ők jelennek meg, ennek pedig még mindig óriási értéke van. Persze kiadhatnak a botrányoktól való elhatárolódásra vonatkozó nyilatkozatokat, de szinte bizonyos, ha az egyik szponzor felmondaná a szerződést, a vetélytársa rögtön a helyére ugrana” – tért ki a szponzorok és a FIFA kapcsolatára Rippel-Szabó Péter.

Főleg a katari világbajnoksággal kapcsolatos visszásságok miatt olyan hírek is megjelentek, hogy egyes nemzeti együttesek akár bojkottálhatják is majd a 2022-es világbajnokságot, annak ellenére, hogy sikerrel veszik a selejtezőket. Rippel-Szabó Péter szerint elképzelhető, hogy önszándékból visszaléphet egy ország, viszont ezt a döntést akár komoly kártérítési perek követhetik. „A világbajnokság értékét mégiscsak a komoly európai országok és a két dél amerikai nagycsapat adja. Ezen országok a vb-n való részvételt valószínűleg akkor tagadnák meg, ha létrehoznának egy másik világbajnokságot a saját maguk számára. Mindazonáltal nehezen gondolom azt, hogy a FIFA “felbomlana”, hiszen egy ilyen folyamat például újból elindíthatná a már többször felvetett európai szuperliga ötletét is az UEFA rovására. Akármilyen botrányok is vannak jelenleg, a jó csapatok anyagilag még mindig jól járnak” – fogalmazott az esetleges visszalépéssel kapcsolatban a sportjogász.

"A vb megrendezése bármelyik országnak óriási sportpolitikai elismerés és jelentős gazdasági potenciállal is kecsegtet. …

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 14.

Hirdetés

Kommentek

Hírzóna

Kézilabda: újabb spanyol világbajnok költözhet Szegedre

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Sajtóhírek szerint a 2018-as nyári átigazolási időszakban játékost cserélhet a BL-címvédő Vardar Szkopje és a MOL-Pick Szeged.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem ütötte ki a Ceglédet a MOL-Pick Szeged

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Pedig úgy indult a találkozó, hogy nagy verésnek lesz kisgazdája a hazai csapat.

Tovább olvasom

Hírzóna

Ekkora felújításon még soha nem esett át az újszegedi sportuszoda

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Meg is mutatjuk, hogy néz ki a felújított uszoda!

Tovább olvasom

Aktuál