Kultúra

A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK

A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK

2012. február 15., szerda
A „Balkán Kolumbuszáról” nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában + FOTÓK
Kanitzcal Szerbián át - „A Duna etnográfusa” címmel nyílt kiállítás a Nemzetiségek Házában kedden este. A háromnyelvű tárlat a Balkán képeivel várja az érdeklődőket a kultúraközvetítés jegyében. Felix Kanitz a „Balkán Kolumbuszának” is nevezhető, aki megmutatta a világnak Európa e régiónak országait - így összegezte a 19. századi utazó tevékenységét Sajtos Natália, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása elnöke a megnyitón. A szerb-magyar-német nyelvű tárlat széleskörű együttműködés révén jött létre az Osztrák Kulturális Fórum, a Nemzetiségek Háza, a szegedi Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék, valamint a Belgrádi Nemzeti Múzeum és a Felix Kanitz Egyesület közreműködésével. Bombitz Attila, az osztrák tanszék vezetője elmondta, a kiállítás Felix Kanitz életmű-keresztmetszetét kínálja, a látogatók osztrák-magyar-szerb háromszögben vethetnek pillantást Kanitz 19. századi térbejárására. A tanszékvezető emlékeztetett, az elmúlt félévben Adalbert Stiftert, egy másik 19. századi, hasonlóan nagy művész életművét mutathatták be a Grand Caféban. Akár együtt is lehetne a két alkotót említeni, hiszen mindkettőjük életében nagy hangsúlyt kapott a kulturális igény, a kultúraköziség és a kultúraközvetítés, időket és tereket áthidalóan - így Bombitz Attila.

Előítélet nélkül

Kanitz 1829-ben született Óbudán, jómódú zsidó családba. Grafikusművésznek kezdett tanulni, fiatalon már a császárvárosban találjuk. Megörökítette többek között a bécsi forradalmat, a Leipziger Illustrierte Zeitungnak is dolgozott - ennek a lapnak küldte el képeit és úti beszámolóit, amikor beutazta a Balkánt, Szerbiától Montenegrón át Bulgáriáig - ismertette Kranitz pályáját Catherine Horel, a Felix Kanitz Egyesület titkárhelyettese. Hangsúlyozta: Kanitz semlegesen, előítélet nélkül ír útiélményeiről és a látottakról. Két könyve is napvilágot látott útja után, melyeket német nyelven írt, az egyik kötetben Szerbiáról, a másikban Bulgáriáról értekezett - ezen országok igazi szakértőjévé vált, mint kiváló etnográfust, illetve geográfust tartották számon.

Örökség határok nélkül

A Felix Kanitz Egyesület egyik legfontosabb célja három nyelven megismertetni a grafikus utazó nagyságát és személyiségét, illetve a fiataloknak ihletet adni, hogy kutassák ezt a területet - mondta a megnyitón Zoran Hamović, az egyesület alelnöke. 2010-ben egy nemzetközi konferencia eredményeit kiadványban is megjelentették. Hozzátette, szeretnék, ha tisztelet ébredne az emberekben e kulturális örökség iránt, mely nem ismer határokat: fennmarad és állandóan növekszik annak függvényében, mennyire becsülik meg. Ezt elősegítendő pályázatot is kiír az egyesület, melyben a - balkáni országokból, illetve német nyelvterületről érkező - résztvevők Kanitzhoz hasonlóan írhatják meg úti élményeiket azokról a tájakról, melyeken ő is járt. Az egyesület másik fókuszpontja, a művészetek találkozása is jól tetten érhető a kiállításon. Végül az alelnök arról szólt, hogy Felix Kanitztól többek között azt is megtanulhatjuk, hogy a tudományon, a megértésen és az egymás iránti tolerancián keresztül eljuthatunk ahhoz, amit úgy hívunk: Európa.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.