A Magyar Demokrata Fórum (MDF) azon pártok közé tartozik, amelyek kétségtelenül meghatározó szerepet töltöttek be a harmadik Magyar Köztársaság történetének első két évtizedében. Ugyanez elmondható a Szabad Demokraták Szövetségéről (SZDSZ) is.
Kiemelt szerepük volt a rendszerváltás idején, valamint a mögöttünk hagyott húsz esztendőben az SZDSZ tíz, az MDF pedig nyolc évig vallhatta magát kormánypártnak. Az azonban eddig még soha sem fordult elő - és vélhetően már nem is fog -, hogy egy és ugyanazon időben kormányoztak volna. Magyarán egyszer sem voltak egymás koalíciós partnerei. Az idők azonban változnak. Az elmúlt napokban egyre többször hallhattunk arról, hogy - adott esetben - a tavaszi országgyűlési választásokon közös listát állít az MDF és az SZDSZ. Egyesek már a közös nevüket is tudni vélik: Demokratikus Centrum… Herényi Károly, az MDF pártökle, Dávid Ibolya hű fegyverhordozója cáfolta ezen értesüléseket, annyit azonban fogcsikorgatva elismert, hogy valóban tárgyalnak! Viszont gyorsan hozzá tette, hogy nem az SZDSZ-szel, hanem csak bizonyos SZDSZ-es politikusokkal. (Ki érti ezt!?) Hogy kikkel, az a hétpecsétes titkok kategóriájába tartozik… No, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egy esetleges közös listával a cél - mindkét párt esetében - egyértelműen a parlamenti tagság megőrzése. Sportnyelven szólva mindkét párt kiesés elleni küzdelmet folytat, és könnyen lehet, hogy ezt a harcot közösen vívják meg! Az idők változnak: hol van már kormányzati szerepkör gondolata! A Demokrata Fórum azonban kedvezőbb pozícióból várja a megmérettetést. A Dávid-Herényi-tandem már a tavalyi EP-választások előtt belátta, hogy sürgősen cselekedniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az MDF - záros határidőn belül - eltűnjön a magyar politika süllyesztőjében. Zseniális megoldást eszeltek ki! Pártjuk „keretének” megerősítése érdekében „leigazolták” Bokros Lajost! Az „természetesen” mellékes, hogy a volt pénzügyminiszter értékrendje köszönő viszonyban sincs az MDF alapértékeivel… A lényeg, hogy bejött a húzás: 5,31%. A párt átlépte a parlamenti küszöböt és bent maradt az Európai Parlamentben. A sikeren fellelkesülve a pártvezetés további „sztárigazolásokat” hajtott végre: az országgyűlési választásokra ugyanis már Somogyi Zoltán politikai szakértővel, valamint Debreczeni József „közíróval” készülnek. Úgy tűnik, hogy a „dávidi” vezetés is belátta: a jobboldalon olyannyira lejáratták a szebb napokat is megélt MDF-et, hogy innen már hiába várnak szavazatokat. (Azért ismerjük be, hogy ez nagy bravúr volt! Ellenzékben, katasztrofális baloldali kormányzás alatt… hihetetlen!) Így megcélozták a „balos” szavazótábort, és egy huszárvágással betörtek a balliberális oldalra, hogy az MSZP-ből kiábrándult baloldali szavazók voksaira utazzanak. Arra, hogy ez morális szempontból milyen megítélés alá esik, most inkább nem térnék ki. Mindenki döntse el saját maga… Az viszont tény, hogy - bármilyen furcsán is hangzik - ezekkel a lépésekkel nem elképzelhetetlen, hogy - ha csak kevéssel is - de az MDF átlépi az öt százalékos küszöböt és még négy évig parlamenti párt marad. Az SZDSZ kilátásai viszont sokkal borúsabbak. A „magyar liberális” párt vezetői ugyanis hibáztak, amikor a „háromigenes” népszavazási bukta következtében úgy vélték, hogy az életben maradás érdekében elég csak kilépni a szocikkal alkotta koalícióból. A főpróba ugyanis - és ez most szigorúan csak a párt szemszögéből értelmezendő - borzasztóra sikeredett. EP-választás: SZDSZ: 2,16%. Talán más eredmény született volna, ha az mondjuk MDF kezéről lecsapják Herényi Károlyt… vagy ha példának okáért „leszerződtetik” az időközben „szabadon igazolhatóvá” vált Almássy Kornélt... No, de a tréfát félre téve, nagyon úgy néz ki, hogy a tavaszi országgyűlési választások alkalmával az SZDSZ már csak egy másik párt hajójára szállva képes bejutni a parlamentbe. Azonban az „ex-kisebbik kormánypártnak” nincs sok választása, ugyanis az MDF kivételével mára már az összes párt hajója elhagyta a kikötőt. A szabad demokraták így - jobb híján - megpróbálnak belekapaszkodni az utolsó vitorlába és már tárgyalnak is a Demokrata Fórummal egy közös indulásról. Azonban könnyen lehet, hogy erről a járatról is lemaradnak, ugyanis le merném fogadni, hogy Dávid Ibolya szakértői - Somogyival az élen - már lázasan számolgatnak: a kérdés, hogy vajon az MDF számára szavazatokat hozna, avagy szavazatokat vinne az SZDSZ felkarolása. Arra is fogadnék, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy a közösködés akár csak - kis túlzással élve - egy vokssal is kevesebbet hoz, mint amennyit visz már nem lesz MDF-SZDSZ lista. Szóval a Szabad Demokraták izgulhatnak… A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai pedig elgondolkodhatnak azon, hogy vajon hogyan süllyedhettek odáig, hogy 2010-ben, a magyar demokrácia huszadik évében, talán csak egymással közösen indulva maradhatnak bent - véleményem szerint ez esetben is csupán négy évig - a magyar országgyűlésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.