Cigány politikusok zsákutcában

A határon túli etnikai magyar pártok köréből is ismert a szervezeti széttagolódás, a dezintegrálódás, de Magyarországon mind a cigány pártok, mind a cigány szavazóbázis jóval elmaradottabbak a szervezeti fejlettség és a politikai szervezetekhez kötődés terén.

A ránehezedő politikai és jogi terhek elől Kolompár Orbán OCÖ-vezető egyetlen menekülési útvonala az ez évi országgyűlési választásokba torkolhat, minthogy mentelmi jog a képviselőjelölteknek is jár. Ezért is kellett a Kolompár Orbán (és más cigány politikus) elleni bírósági tárgyalást felfüggeszteni a választási kampányban. Ez a legvégén mentelmi joggal kikövezett út azonban zsákutcának is bizonyulhat. A tavalyi uniós választáson a listán Kolompár Orbánt is jelölő MCF Roma Összefogás Párt 13 431 szavazatot (0,46%) kapott, ami az SZDSZ rasszizmus-, kirekesztés-, Gárda- és Jobbikellenes kampányának fényében megdöbbentően kevésnek bizonyult. Az SZDSZ szinte ingyen reklámot csinált Kolompáréknak a nyilvánosságban, ami azzal kecsegtetett, hogy a cigányok között személyesen folytatott kampány - Mohácsi Viktória szabad demokrata uniós képviselő korábbi nyilvános szereplésére is alapozva – képes lesz mobilizálni a cigány választó polgárokat. Az uniós választáson a mandátumszerzéshez szükséges 5%-os küszöb átlépése 144 808 szavazatot jelentett. Miért nem volt 145 ezer cigány szavazó ebben az országban, aki hajlandó lett volna cigány pártra szavazni? Örök vita folyik arról, hogy ténylegesen nagyjából hány cigány él Magyarországon. A két véglet 500 000 és 1 000 000, azaz a lakosság 5 és 10 százaléka. A tíz millió magyar állampolgár 80%-a választó polgár, ami az 500 000–es cigány kisebbségre kivetítve nagyjából 400 000 cigány szavazót, 1 000 000 esetében 800 000-et felételez! Kellő mobilizálás után, de viszonylag alacsony, 40%-os (cigány) részvétel mellett 160 000 és 320 000 cigány szavazatra számíthatnának hát a cigány pártok. Az 5 %-os határ 2006-ban 270 402 szavazat volt 64,39 %-os részvétel mellett, amiből az következik, hogy önálló cigánypárt önálló parlamenti jelenléte elvileg nem lehetetlen politikai vállalkozás. Az MCF Roma Összefogás Párt 2006-ban is indult az országgyűlési választáson, de csak 4 459 szavazatot (0,08 %) kapott. A párt szavazói támogatottsága két év alatt majdnem megháromszorozódott ugyan, de ha a továbbiakban is ebben a ritmusban nő a szavazóbázis, belátható időn belül még az - állami finanszírozáshoz fontos - egy százalékos határ átlépése is rendkívüli feladat marad. Egy kifejezetten etnikai-nemzetiségi pártot Magyarországon csak a cigányság lehet képes releváns párttá tenni. Ennek irrealitását sok minden magyarázza: a cigányok politikai alulkultúráltsága; az egyébként is szűk cigány politikai elitcsoportok – tisztelet a kivételeknek - kétes volta és tekintélyének hiánya; a politikai etnobiznisz; a „magyar” pártok törekvése a cigányok és általában a mélyszegénységben élők szavazatainak bagóért megvásárlására; a cigányok öntudatának és politikai tudatának politikai manipulálása stb. Ezek közül ki kell emelni a cigánypártok magalapítását és működtetését övező anarchiát. Bármennyire is hihetetlen, a rendszerváltás óta se szeri, se száma a cigányokat megszervezni és cigányszavazatokat megszerezni akaró cigánypároknak: Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja, Cigányok Szolidaritás Pártja, Magyar Cigányok Békepártja, Magyar Cigányok Demokrata Pártja, Magyarországi Roma Párt, Demokratikus Roma Párt, Magyarországi Romák Demokratikus Pártja, Magyarországi Roma összefogás Párt, Liberális Roma Unió Párt, MCF Roma Összefogás Párt, Összefogás Esélyegyenlőségért Párt, Magyarországi Kisebbségek Párt. A határon túli etnikai magyar pártok köréből is ismert a szervezeti széttagolódás, a dezintegrálódás, de Magyarországon mind a cigány pártok, mind a cigány szavazóbázis jóval elmaradottabbak a szervezeti fejlettség és a politikai szervezetekhez kötődés terén. Ennek az elmaradottságnak súlyos tünete az, hogy Kolompár Orbán még mindig úgy pályázhat eséllyel az országgyűlési képviselői jelöltségre, mintha misem történt volna: sem rendőrségi és ügyészségi eljárás, sem bírósági tárgyalás.