HÁBORÚ!

A hajnali támadás óta folyamatos, súlyos harcok dúlnak az Észak-Dunántúlon. Esztergom és Komárom elesett, Győr, Tatabánya körzetéből heves összecsapásokról érkeznek jelentések. Hajnalban szlovák ejtőernyősök szállták meg a pápai repülőteret. Egyes hírek szerint szlovák gépesített alakulatok tartanak Veszprém, Székesfehérvár és Budapest irányába. A kormányt evakuálták. A szlovák légierő gépei hajnalban a szolnoki és kecskeméti repülőtér ellen légitámadást hajtottak végre. Rakétatámadás érte a paksi atomerőművet, sugárveszélyről nem érkezett jelentés, az ország egyes területein akadozik az áramellátás. A NATO, az Európa Tanács és az ENSZ rendkívüli ülést hívott össze, és lépéseket fontolgat, megoldandó a háborúvá szélesedett közép-európai válságot.

Szlovákia katonai támadást indított hazánk ellen. Két nappal a legismertebb szélsőjobboldali szlovák párt pozsonyi puccsát, és szélsőségesen magyarellenes vezetőjének hatalomátvételét követően, ma hajnalban szlovák tankok lépték át a határt, a szlovák légierő pedig többször is csapást mért a magyar légierő bázisaira és egyéb katonai célpontokra. Az Észak-Dunántúlon súlyos harcok zajlanak, Tata és Tatabánya körzetében páncéloscsata dúlt, súlyos magyar veszteségekkel. Paksot nagy hatótávolságú rakétákkal támadták, az erőmű 40 %-on üzemel, sok helyen akadozik az energiaellátás, sugárveszély nincs. A harcokban érintett területekről menekültáradat indult az ország békésebb területeire, az M5-ös autópálya és az alföldi főutak egy része már bedugult. A NATO, az Európa Tanács és az ENSZ rendkívüli ülést hívott össze, egyes vélemények szerint rövidesen katonai fellépés várható Szlovákia ellen. A hazai internetszolgáltatók hálózatai túlterheléses támadások alatt állnak, a rádiókommunikációt zavarják.

Hadüzenet

A hajnali órákban a szlovák külügyminisztérium bekérette hazánk pozsonyi nagykövetét és egy jegyzéket – gyakorlatilag hadüzenetet – adott át a magyar kormány részére. A magyar külügyminisztérium tájékoztatása szerint Szlovákia azért döntött a katonai fellépés mellett, mert „minden békés politikai eszköz” hatástalan volt, amivel Szlovákia próbálta Magyarországot rábírni az „európai viselkedésmódra”. Szlovákia sérelmezi, hogy a magyar kormány politikája veszélyt jelent Szlovákia szuverenitására, Magyarország tudatosan Szlovákia megtámadására készül, és ennek jegyében a magyar kormány szélsőséges, „neonáci csoportokon keresztül” kezdte meg a felvidéki magyarok felkészítését a szlovák állam elleni terrorista és szabotázsakciókra. „Mindezzel Magyarország – áll a jegyzékben – az európai békét, az alapvető európai normákat ássa alá és árulja el, nosztalgikusan visszakacsintva a második világháborúban, utolsó náci csatlósként betöltött aljas szerepére. (…) Mindezekután Szlovákia nem lát más megoldást, mint hogy erővel szerezzen érvényt Európa akaratának és rákényszerítse Magyarországot, a szlovák állam biztonságát veszélyeztető, és a szlovák népet sértő, barbár cselekedetek befejezésére és az európai normáknak megfelelő viselkedésmód elsajátítására…” Az egyszerre hihetetlenül felháborító és a nevetségesség határát súroló, zagyva hadüzenet Európa-szerte döbbenetet váltott ki, és teljességében megmutatja, hogy valójában ki is a barbár, az agresszor. Az első légicsapásokat és a megindult szárazföldi támadást követően, a magyar kormány tagjait a kormányőrség és a titkosszolgálatok biztonságos, nem közölt helyszínre szállították. Az államfőt a titkosszolgálatok szintén biztonságos helyre szállították, annyit tudunk, hogy a két helyszín biztonsági okokból különböző kell legyen. A Parlamentet a reggel folyamán kiürítették, a minisztériumok iratanyagát szintén biztonságos helyre szállították.

Hajnali légicsapások, szlovák légifölény

Hajnali fél négy körül, később szlovákként azonosított repülőgépek sértették meg a magyar légteret, ezt követően a kecskeméti és a szolnoki katonai repülőtereket ért támadásokról érkeztek jelentések. A készültséget adó magyar vadászgépek rövid légiharcot vívtak a támadókkal, akik közül egy gépet sikerült lelőni, ez szántóföldre zuhant, a pilóta sorsa ismeretlen. A kecskeméti repülőbázist ért légicsapásról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, annyi biztos, hogy a Magyar Légierő legmodernebb, Gripen típusú gépeinek mintegy fele megsemmisült. A szolnoki légibázis is súlyos veszteségeket szenvedett, a légiszállító kapacitás megbénult, a szállító- és támadóhelikopterek kisebb veszteségeket szenvedtek. A két helyszínen összesen mintegy 20 fő vesztette életét. A szlovák légierő a kora reggeli órák óta több hullámban is behatolt az ország légterébe. Budapestet is támadás érte a reggeli órákban, egy lakótömböt közvetlen találat ért, többet repeszek rongáltak meg. Az eltalált lakótömbben többen meghaltak, sok a sérült is. A támadás célpontjai talán kormányzati vagy a honvédségi infrastruktúrához tartozó épületek lehettek. A hidak is célpontok lehettek, azonban egyik sem sérült meg, szemtanúk bombákat és rakétákat láttak a Dunába csapódni. A Budapest elleni légitámadások nem ismétlődtek meg, ebben szerepe lehet a folyamatosan őrjáratozó és harci bevetéseket teljesítő, minden bizonnyal erőn felül teljesítő Magyar Légierő vadászgépeinek is. Szolnokon folyamatosan érvényben van a légiriadó, a vonatok sem járnak, miután reggel hat óra körül bombák csapódtak be a szolnoki pályaudvar környékén, szerencsére csak minimális károkat okozva. Légitámadás érte a kaposvári logisztikai központot is, veszteségekről még nem kaptunk jelentést, de szemtanúk szerint nagy a füst a város felett. Reggel nyolc óra előtt légicsata zajlott a Vértes felett, légierőnk maradéka két támadót lőtt le, két saját veszteség mellett. A magyar légvédelem a délelőtt folyamán további két szlovák harci gépet lőtt le Győr környékén, a pilótákat elfogták. A délelőtti légitámadások célpontja a veszprémi légtérellőrző központ lehetett. A szlovák légitámadások órák óta szünetelnek, a Magyar Légierő maradék Gripenjei és még bevethető MiG-29-esei folyamatosan járőröznek és készültséget adnak.

Harcok az Észak-Dunántúlon

Az első légitámadásokat követően hajnali négy óra előtt gépesített egységeket láttak átkelni az esztergomi Mária Valéria hídon, továbbá Komárom és Komárno között, emellett feltételezhető, hogy a Dunán több helyen is történt átkelés pontonhidakon. Esztergom és Komárom gyorsan szlovák kézre került, míg Győrben utcáról utcára folyik a harc, de a szlovák támadás egyelőre megrekedt. Az Esztergomnál a Dunán átkelt és a várost elfoglaló erők állítólag Budapest irányába tartanak. Mindenesetre a főváros északi részét folyamatos tüzérségi tűz éri, Békásmegyeren és a III. kerületben rendszeresen gránátok csapódnak be. A környékbeli kórházak megteltek, sokan elmenekültek otthonaikból. Komáromtól délkeletre Tata és Tatabánya körzetében a reggeli órákban heves páncéloscsata dúlt, állítólag súlyos magyar veszteségekkel. A szlovák állami televízió híradásai szerint a harci helikopterekkel és alacsonyan támadó harci repülőgépekkel is támogatott szlovák gépesített erők megsemmisítették a Klapka lövészdandár jelentős részét. A Honvédelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban még nem adott ki tájékoztatást, de mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy a debreceni központú Bocskai lövészdandár egyes egységei elindultak a háborús övezetbe. A csata során a magyar csapatlégvédelem számos – négy, más források szerint hat – alacsonytámadó repülőgépet lelőtt. Dél körül magyar harci helikopterek rajtaütöttek a Budapest felé tartó gépesített egységeken, nagy károkat okozva, saját veszteségekről nem érkezett jelentés. A pápai bázisrepülőteret szlovák ejtőernyős alakulatok foglalták el. A többnemzetiségű kiszolgálóállomány heves tűzharcot vívott a támadókkal, majd a délelőtt folyamán megadásra kényszerültek. A jelentések szerint a repülőteret bázisul használó három szállító-repülőgépet épségben kerítették kézre. Katonai szakértők szerint a szlovák szárazföldi erők célja a Győr–Pápa–Veszprém és az Esztergom–Tata–Tatabánya–Székesfehérvár vonalon az Észak-Dunántúl katonai központjainak elfoglalása, míg az Esztergom–Budapest vonalon a főváros elfoglalása vagy körbezárása lehet.

Paksot rakétatámadás érte

A hajnali támadással egyidőben a paksi atomerőmű területére nagy hatótávolságú rakéták csapódtak be. A nagyerejű robbanásokban súlyos károkat szenvedett az 1-es és 2-es reaktorblokk. Sugárveszélyről egyelőre nem kaptunk jelentést, szakértői vélemények szerint kizárható. Az erőmű jelenleg kb. 40 %-on üzemel, az ország egyes területein bizonytalan az áramellátás. A mentőcsapatok és a szakemberek erejüket megfeszítve dolgoznak a romok alatt rekedt túlélők kimentése és a sérült blokkok biztonságos lezárása érdekében. Bár sugárveszélyről nem tudunk, a helyi és környékbeli lakosok nagy számban hagyják el otthonaikat, és a keleti országrész felé tartanak. Szegeden, Szentesen és Békéscsabán az önkormányzatok megkezdték az előkészületeket a paksi, észak-dunántúli és fővárosi menekültek fogadására, ideiglenes táborok létesítésével.

Európa és a NATO lépni készül

Az Európai Unió tagállamai és gyakorlatilag minden európai állam elítélte a szlovák agressziót. Rendkívüli ülést hívott vissza a NATO, az Európa Tanács és az ENSZ is. NATO-berkekben már Szlovákia kizárásáról és egy Szlovákia elleni katonai fellépés lehetőségeiről is hallani lehet, ezek azonban csak valószínűsíthető, de hivatalosan meg nem erősített információk. Az Európai Unió az agresszor kizárását fontolgatja. A környező országok mindegyike elítélte a szlovák agressziót, bár a szerb miniszterelnök, illetve a román radikálisok vezetője kiemelte, hogy a magyar kormány is felelős, amiért határontúli magyarjait hazáik ellen uszítja. Az esetleges NATO-fellépés valószínűségét növeli, hogy az Egyesült Államok elnöke biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt, és készültséget rendelt el az avianoi légitámaszpont amerikai erőinél. Meg nem erősített honvédelmi források szerint már délutánra várható a magyar légierő őrjáratozó egységeinek megsegítése és támogatása az amerikai légierő részéről. Esetleges szlovák katonai célpontok elleni válaszcsapással kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium nem nyilatkozott. A határozott amerikai fellépés azért sem kizárható, mert többek között Pápán is számos amerikai katona is szolgál, akik bizonyosan részt vettek a harcokban és veszteségeket szenvedtek.

Szombaton kezdődött

A szélsőségesen magyarellenes kijelentéseiről ismert szlovák nacionalista vezető és pártja szombaton ragadta magához a hatalmat Pozsonyban. A rendvédelmi szervek és a hadsereg nem léptek fel a puccs ellen, ez arra utal, hogy a párt és szervezetei az elmúlt években eredményesen épültek be az állam vérkeringésébe, hatalmi tényezővé váltak egy ilyesfajta kalandorpolitika véghezviteléhez. A hétvége folyamán a felvidéki magyarság köréből hírek érkeztek letartóztatásokról és szélsőjobboldali szabadcsapatok garázdálkodásairól erőszakoskodásairól. Utólag a háború előkészületeihez tartozónak tekinthető, a szombat óta a magyar internethálózatok és rádiókommunikáció elleni hadjárat is. Folyamatos túlterheléses támadások bénítják meg a hazai szolgáltatók hálózatait, az internetelérés akadozó. Emellett folyamatos zavarás tapasztalható a földi sugárzású televízió és rádióadók vételében, valamint számos frekvencián. Nos, egyelőre ennyiben tudjuk összefoglalni a mai nap eddigi történéseit. A továbbiakról folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

(A fent leírtak természetesen és szerencsére csupán a képzelet szüleményei. A fenti áltudósítást egy könnyen beazonosítható szlovák nacionalista vezető heves magyarellenes, gyakran fantazmagórikus megnyilatkozásai inspirálták. A harccselekmények leírása nem követ semmilyen hivatalos forgatókönyvet – legalábbis nem tudunk róla. Az események ilyetén valószínűsítése a magyar katonai infrastruktúra összetevőinek elhelyezkedését, a vélhetően elsődlegesnek tekinthető célpontokat és ezek alapján meghatározott támadási irányokat és harccselekményeket veszi alapul. A valóságban azonban a szlovák haderő aligha tekinthető erősebbnek, mint a magyar, és egy ilyen mértékű hadművelethez – véleményünk szerint – csak maximum elméleti síkon rendelkezik elégséges erőkkel, ám valószínűbb, hogy még úgy sem. Egy egymással szembeni, komoly háború megvívásához egyik ország sem rendelkezik megfelelő méretű hadsereggel, haditechnikával, sem elégséges gazdasági háttérrel. Éppen ezért egy ilyen háború eleve korlátozott mind időben, mind térben, arról nem is beszélve, hogy mindkét fél számára komoly gazdasági visszaesést jelentene. A jelen európai politikai környezetben ilyesfajta kalandorpolitikát szerencsére senki nem engedhet meg magának – az EU-n belül biztosan nem. NATO-n belüli katonai konfliktusra már volt példa, elég csak a görög-török viszályra, vagy az angol-izlandi ún. tőkehalháborúkra gondolnunk. A fenti tudósítás tehát nem más, mint fikció.)