Magyar-magyar-szerb politikai fiaskó
Hol ünnepeljen a köztársasági elnök?
A látogatás lemondása kétségtelenül diplomáciai baklövés volt, azon túlmenően, hogy tiszteletlenség is. Sólyom László és vendéglátóinak nevében nem dönthettek volna arról, jöjjön-e az elnök a Vajdaságba, vagy sem. Ha az elmondottak miatt lett nemkívánatos személy Sólyom, mi lesz majd akkor, ha a délvidéki magyarok előhozakodnak a nemzeti autonómia érzékeny kérdésével? Akkor majd megszakad a két ország közötti diplomáciai kapcsolat?
Sólyom László köztársasági elnök március 15-ei, háromnaposra tervezett, majd lemondott délvidéki látogatása több szempontból is politikai kudarcnak számít legalább három szereplő számára. A legnagyobb és leghangosabb pofon talán magát az elnököt érte, aki útja kapcsán nyilván ezúttal is elfelejtett egyeztetni szerb kollégájával. Magánjellegű partizánakciója során (mint a közelmúltban Szlovákiában, ahonnan kis híján kiutasították) bejelentette, részt vesz a március 15-ei bácskossuthfalvi és szabadkai megemlékezéseken, majd ellátogat Nyugat- Bácskába, felkeresi a politikusok által rendre elhanyagolt Bácskertest, Gombost, Doroszlót, Zombort és Szilágyit. E mellett találkozik az újvidéki, a temerini, a tiszakálmánfalvi, a nagybecskereki, a magyarkanizsai és a törökkanizsai magyarsággal is. Pénteken hidegzuhanyként érkezett a hír: a vendéglátó szerepét magára vállaló Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közleményt adott ki, melyből kiderül, Sólyom László látogatására nem néz jó szemmel Boris Tadic szerb államfő kabinetje, megkérdőjelezvén a magyar államfő jogát, hogy saját döntése alapján magánjellegű látogatást tegyen a Vajdaságban. A közleményből az is kiolvasható, hogy Tadic kabinetje a vajdasági statútum és más fontos kérdés megnyugtató rendezésének veszélyeztetéseként élte meg a kilátásba helyezett, a VMSZ- szel előre egyeztetett látogatást és annak programját. Ezt követően Budapestről olyan üzenet érkezett Szabadkára, hogy a magyar államfő lerövidítette látogatását, és csak egy napra érkezik a Délvidékre. Nem utazik el 13 településre, és jobb időkre halasztja az 1942-es újvidéki razzia áldozatai emlékművének megkoszorúzását, mint ahogy arról is lemond, hogy fejet hajtson a csúrogi dögtemetőben nyugvó, 1944-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok tömegsírját jelző, többszörösen megcsonkított emléktáblája előtt. A fiaskó másik szereplője a VMSZ, amely nyilván azért mondta le a látogatást, mert úgy volt vele, nem kell borzolni a kedélyeket, hergelni az alvó szerb oroszlánt pont most, amikor a parlament elé kerül a Vajdaság statútuma, melyet a szerb nacionalisták és a pravoszláv egyház igencsak elleneznek. El kell kerülni azt a szégyent, hogy a saját nemzeti tartásukra olyannyira büszke szerb vezetők belegázoljanak a mi nemzeti érzelmeinkbe. Hogy a botrány nagyobb legyen, a VMSZ mögött felsorakozott még két magyar párt, a VMDP és a VMDK. Íme Ágoston Andrásnak, a VMDP elnökének a magyarázata: „A VMDK elnöke, Páll Sándor és jómagam is helyesléssel vettük tudomásul, hogy a VMSZ lemondta a magyar köztársasági elnök látogatását, miután belgrádi intervencióra az lerövidült volna egy napra. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van arra, hogy Magyarország és Szerbia bilaterális kapcsolatokat tartson fenn, de ezt csak az egyenrangúság alapján látjuk megvalósíthatónak." A látogatás lemondása kétségtelenül diplomáciai baklövés volt, azon túlmenően, hogy tiszteletlenség is. Sólyom László és vendéglátóinak nevében nem dönthettek volna arról, jöjjön-e az elnök a Vajdaságba, vagy sem. Ha az elmondottak miatt lett nemkívánatos személy Sólyom, mi lesz majd akkor, ha a délvidéki magyarok előhozakodnak a nemzeti autonómia érzékeny kérdésével? Akkor majd megszakad a két ország közötti diplomáciai kapcsolat? A politikai kalamajka harmadik hunyója Boris Tadic szerb államfő. Szerbia ezerrel igyekszik Európába, valószínűleg még az idén megszűnik a polgáraival szembeni vízumkényszer. Demokratikus elveket valló párt vezetője nem teheti meg azt, hogy különböző, számára kényelmetlen és kellemetlen kérdések miatt (1944-45-ös magyarok elleni megtorlás, az áldozatok rehabilitálása, a magyar autonómia ügye stb.) megtagadja egy vele szomszédos baráti ország államfőjének fogadását. Európa a számára így egyre távolabb kerül. Térjünk ismét haza. Mai hír: március 15-én Székelyudvarhelyre várják Sólyom Lászlót. Az államfő még nem döntött, hogy Székelyföldre, ezen belül Hargita megyébe látogasson vagy Udvarhelyre. Mindegy is hova, csak szívesen lássák!
