Pedig a "pannon puma" kimúlt, Kóka köszöni, megvan valahogy, a gazdaság - melynek gazdája volt - nem hogy nem dübörög, de csikorogva, zörögve dől össze, szóval "lendületben az ország", csak az a bibi, hogy lejtmenetben vagyunk, s nem is sejtjük, milyen mélységek bugyrai nyílnak még meg előttünk.
"Az államfő bejelentette, hogy elfogadta az ország miniszterelnökének és minisztereinek lemondását. A kormány azután kényszerült lemondásra, hogy az utóbbi időben egyre népszerűtlenebbé vált az IMF-hitelért vállalt óriási megszorítások következtében..." Nem, ez nem hírlapi kacsa! Történt mindez:
- még múlt pénteken, csendben -, a hazai média érdektelensége közepette, mely hamarabb fog hírt adni az afrikai kalózok ténykedésről, egy lajhárbébi bukaresti születéséről, mint erről a tényről. Nem is csodálkozhatunk ezen egy olyan országban, ahol - egy nappal korábban - egy olyan ellenzéki párt szavazatai akadályozzák meg a parlament feloszlatását, mely szerint a kormány cselekvésképtelen. Ugyanennek a pártnak egy (az ülésen tiltakozásul részt nem vevő) képviselője szerint el kell gondolkodni azon, hogy a most bejelentett kormányprogrammal mindenki elégedetlen: a gazdaság szereplőinek kevés, a lakosságnak sok. Megint baj van a fő iránnyal:
már megint nem a kiadások drasztikus lefaragása viszi a prímet
, hanem a bevételeket próbálja növelni a kormány. Azon is el kell gondolkodni - mondja Gulyás József -, hogy a kormányfőnek nincs hitele, erőteljes program végrehajtására ő már alkalmatlan. A szocialista Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a miniszterelnök "alibicsomagot" mutatott be, amelynek semmi köze a bizalomerősítéshez, a versenyképesség helyreállításához vagy a nagy rendszerek átalakításához. Olyat is mondott Gyurcsány egyik megnyilvánulására reagálva, hogy
. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani!" Ha pedig idáig fajulnak a dolgok, jobb helyeken - ahol azért jobb, mert kevésbé rossz - lemond a kormány, és hagyja az embereket, döntsék el ők, merre tovább! Lettországban így lett, ott lehet menni szavazni, ott nem kell egy idült messianisztikus kisebbség ténykedésének fogságában várni, míg mindennek - így egyszer a mandátumuknak is - vége lesz! Pedig a "pannon puma" kimúlt, Kóka köszöni, megvan valahogy, a gazdaság - melynek gazdája volt - nem hogy nem dübörög, de csikorogva, zörögve dől össze, szóval "lendületben az ország", csak az a bibi, hogy lejtmenetben vagyunk, s nem is sejtjük, milyen mélységek bugyrai nyílnak még meg előttünk. Azt hihetnénk, ennél mélyebbre már nem süllyedhetünk,
és már annak is örülni tudunk, ha a forint valamivel a 300 körüli értékre "erősödik". Ennyire a padlón gazdaságunk legutóbb az úgynevezett "rendszerváltás"-t követően, 1991-ben volt. Most csak október óta 30 ezer ember vesztette el megélhetését, és a Reformszövetség szerint még legalább ennyien, hanem dupla ennyien jutnak hasonló helyzetbe. Január óta már több mint 3000 cég jutott csődbe, s legalább 23 ezer vállalkozás szűnhet meg év végéig, amin nincs mit csodálkozni, hiszen tovább romlott a cégek likviditása: egy év alatt jelentősen nőtt az átlagos kintlévőség-állomány, miközben 31-ről 20 százalékra zsugorodott a cégüket hitelképesnek tartók aránya. Hab a tortán, hogy idén a GDP-arányos költségvetési kiadások ismét átlépik az ötvenszázalékos határt, és jövőre tulajdonképpen a 2006-os szintre jutunk, amelyik
választási költségvetéssel és költekezéssel volt megterhelve.
Tovább is van mondjam még? Vagy elég volt? Kár, hogy a java még hátra van, miközben még akár három tanácsköztársaságnyi ideig is kihúzhatja a gyurcsányizmus! Ám e válság közepette mindenből egyre kevesebb jut, s ez az időre is igaz lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.