"Csúcs" ez az érzés?

Amerika kábé úgy élt jól eddig, mint mi a Kádár-rendszerben. Hitelből. És most a hiteleik egy nagy része hiteltelenné vált. Hát fogyasztanak majd ezek a jól élő amerikaiak kevesebbet, és azt majd recessziónak hívjuk. Van hová süllyedniük, visszavenniük a fogyasztásból, de nekünk már nincs hová hátrálunk. A szakadék szélén - ahol már nincs min tanakodni - nem "nemzeti csúcsot kell összehívni", hanem a felelősnek döntenie, cselekednie kell.

Magyarországot megtámadták! (Tette ezt - csak ennyi bizonyos - a gaz spekuláns "burzsujtőke" a pénzügyi piacokon.) Ezt naponta több tucatszor mondja el az ország miniszterelnöke, bizonyos Gy. F., aki ifjú szocialistából vált gazdag és befolyásos újkapitalistává a rendszerváltozásnak nevezett időszak kezdetével. Összetartásra - ahogy ő fogalmaz: "összezárásra" - buzdít, de máris látszik, a csúcsra sokan nem mennek el a meghívottak közül, mert minek. A politikai tényezők csúcsra járatását (tetemre hívását?) megelőzően hazánk polgárainak védelmében még annyit tett, hogy elintézte: a Parlament megszavazta, hogy a betétbiztosítás 6 milliós összeghatárát 13 milliósra emeli, egyúttal eltörölte azt a szabályt, amely szerint a kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalék, a felett pedig 90 százalék, vagyis megszűnt az önrész. Nagy dolog ez az ország (és az adófizetők) életében! Jelenleg 13 ezer milliárd forint betét van a magyar bankokban. A 6 milliós határ alá 7-8 milliárd forint esett, ebből a garantált összeg 5-6 milliárd forintra volt tehető. A 13 millióra emelt értékhatár viszont már biztosítottá teszi a betétek 90 százalékát, amelyre az Országos Biztosítási Alap akár hitelt is felvesz, amelyre az állam garanciát vállal, amennyiben a rendesen adózó (egyre olvadó) középosztálytól befolyó összegek erre nem elégségesek. Jegyezzük meg, a lakosság kilencven százalékának nem volt (és egy jó darabig nem is lesz) 6 milliója se bankban tartva, sem készpénzben... Kinek, kiknek is adtunk hát garanciát közpénzből, államhitelből? - kérdezhetnénk demagóg módon, ha nem tudnánk, hogy a bankbetétek külföldre menekítését hivatott visszafogni a rendelet. Betétek nélkül nem működik a bankszféra, a hitelezés, mely nélkül (de azzal együtt is) a jövőben bedől egy csomó vállalkozás, család, egzisztencia. Mégis, a várható megszorítások ismét csak a legkiszolgáltatottabb és a magyar társadalmat eltartó középrétegeket érintik majd... Mint az Európai Unió gazdaságának leggyengébb láncszeme, úgy vagyunk itthon a válsággal, mint Leninnel annak idején Gyurcsányék a KISZ-bizottság ülésén: "élt, él, élni fog", csak az a kérdés, meddig bírjuk mi. Mi vajon túléljük-e a válságot? Mert az USA és Európa fejlődőképes országai ki fogják heverni e folyamatot, bármeddig is tartson az elkövetkező recesszió. Sőt nekik (némi jóindulattal) még jót is fog tenni, mint túlsúlyos embernek a fogyókúra. Pedig mostanában nem jó gazdagnak lenni. A világ vezető tőzsdéi naponta buktak 10 százalék körül. A New York-i tőzsdén jegyzett cégek összesen alsó hangon 25 ezer milliárd dollárt képviseltek két éve. Egy 10 százalékos bukta egyetlen nap alatt 3 ezer milliárd dollárt radíroz ki a nemzetközi pénzvilágból. Igen, 3000 milliárdot, ami jóval több, mint a rendszerváltozás óta összesen megtermelt 19 évi magyar GDP. Egyetlen nap alatt. Csak New Yorkban. Csak a tőzsdén. Persze a Budapesti Értéktőzsde sem képez kivételt. Soros György szerint: "Amerika eddig hatszor, hétszer többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A számla kiegyenlítése mostanra esedékessé vált." Amerika kábé úgy élt jól eddig, mint mi a Kádár-rendszerben. Hitelből. És most a hiteleik egy nagy része hiteltelenné vált. Hát fogyasztanak majd ezek a jól élő amerikaiak kevesebbet, és azt majd recessziónak hívjuk. Van hová süllyedniük, visszavenniük a fogyasztásból, de nekünk már nincs hová hátrálunk. A szakadék szélén - ahol már nincs min tanakodni - nem "nemzeti csúcsot kell összehívni", hanem a felelősnek döntenie, cselekednie kell. Mert ha addig halogatjuk a dolgokat mint az ukránok, még nálunk is bejöhet a kommunikációs blama, miszerint nincs annyi pénz a köztársaság költségvetésben, hogy választást tartsunk, kvázi a kormányon úgy lehet spórolni, ha marad a régi... Ne tessék ezt viccesnek tartani, mert már hallom a hangokat, melyek szerint ilyen válságos időkben előrehozott választásokat tartani luxus (pénzkidobás) és felelőtlenség (mert a választási kampány van). Pedig ennyi pénznek kell lennie tartalékban (mire másra, ha erre nem?), és a végeredmény kihirdetéséig ügyvezetőként a mostani kormány felelős az ország állapotaiért. Úgy vélem, a szombati akadémiai "nemzeti csúcson" mindenről lesz szó, csak ezekről nem, akkor meg tényleg minek?