Hétfői programajánló: KZ-oratórium, Haraszti Ádám Projekt, Buffo's Wake

A Grand Caféban spanyol filmnapok kezdődnek, KZ-oratóriumot tűz műsorra a Homo Ludens Projekt, az IH-ban a Haraszti Ádám Projekt, a Jazz Kocsmában pedig a Buffo's Wake ad koncertet.

Spanyol filmnapokat tartanak a

Grand Caféban

február 20-a és 22-e között. Hétfőn 19 órától az Ángel Sanz Briz válaszútja, 21 órától pedig a Virágok című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. "1944, Magyarország. A spanyol diplomata, Ángel Sanz Briz, kidolgoz egy tervet, hogy megmentse a zsidókat a holokauszt borzalmaitól. Az akkor hat éves Jaime Vándor is a diplomatának köszönheti életét. Ángel Sanz Briz, a „budapesti angyal” (Zaragoza, 1910. szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata. A második világháború alatt, amelyben Spanyolország semleges maradt, ügyvivőként szolgált Budapesten. 1944-ben „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított; kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogy szefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek. E tevékenységéért megkapta a Világ Igaza elismerést" - írja az Ángel Sanz Briz ismertetője. A Virágok című filmről így írnak a szervezők: "Ane minden héten, mindig ugyanabban az időpontban virágot kap egy ismeretlentől. Rejtélyes virágküldemények kavarják fel Lourdes és Tere érzéseit is. A két Goya-díjjal elismert alkotás az érzelmek és az emlékezés filmje. Három nő története, akikben rég elfeledett érzéseket ébreszt néhány szál virág." További részletek

. 19 órától a

ZUG művészeti tetthelyen

a Homo Ludens Project KZ-oratórium című produkciója várja az érdeklődőket. “Öregasszony, Kisfiú, R.M. Koncentrációs táborban élnek. Pilinszky János költői lágerében. Szerencsére mi, XXI. századi emberek, most nem ott lakunk. Valaki kissé zártan, valaki kissé magányosan, fogyasztva, gyűlölködve, de legalább szögesdrót és gázkamra nélkül. Ha emlékezni akarunk, képeket nézünk a borzalomról, moziba vagy jelen esetben színházba járunk, hogy ott nézzünk farkasszemet a vagonokba zárt kiáltással. El tudod képzelni, milyen lehet egy lágerben? Jó, legyen, tegyék elém a látványt, szembesülök és megpróbálok vele együtt élni valahogy? Vagy egyszerűen már a gondolatra is rázárnád az ajtót? Te keresnél közös kapcsolódási pontot a mai társadalom és szögesdrót tépte magány között? Mit jelent számodra e botrányos szentség? Milyen lehet, amikor összekulcsolódik a költői színház a valóság rettenetével? Mit jelenthet ma a halállal való összebámulás? Mit akarhat szerinted egy elnyűtt, csont és bőr, alig pislákoló test a ma emberétől?” A Haraszti Ádám Projekt ad koncertet az

IH Caféban

19 órától. "Haraszti Ádám 2015-ben kezdett el dolgozni Sheldon Agwu gitárossal és David Mrakpor basszusgitárossal. Eleinte csak saját szórakoztatásukra zenéltek, főként londoni jamsession-ökön. Később Bodo Maier trombitás is csatlakozott a csapathoz. 2016 áprilisában vették fel négy számot tartalmazó lemezüket (The First). 2016 őszén a Szegedi Jazz Napokon láthatta őket a közönség." http://www.youtube.com/watch?v=HgRUbu-GSms A Buffo's Wake lép fel a

Jazz Kocsmában

20 órától. "A Buffo's Wake egy csapat brightoni srác, akik valamiért az angol népzene helyett a káeurópai/balkán/orosz karneválpunk vonalat erősítik, sokat isznak és hangosan játszanak. A tagok a legeltérőbb zenei háttérrel rendelkeznek, drum and bass DJ ugyanúgy van köztük, mint klasszikus zenész, punk ugyanúgy, mint funky-rajongó, továbbá költők, showmanek, hegedűsök, harmonikások, gitárosok, illetve egy csávó, aki az egész koncerten csak egy cintányért üt. De ez nem biztos, mert ez az első koncertjük Magyarországon, szóval majd élőben kiderül." http://www.youtube.com/watch?v=UJkYPN5qC9w

Folyamatos kiállítások, programok:

Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a

Somogyi-könyvtár

kiállítással tiszteleg a 200 éve született költő, műfordító, szerkesztő, tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előtt. A tárlat Arany János életét és munkásságát korabeli könyvek, folyóiratok, valamint a műveihez készült illusztrációk segítségével mutatja be. A kiállítás egyik különlegessége a zeneszerző Arany János dalainak kottakönyve. A költő – aki zongorázni és gitározni is tudott – Petőfi Sándor és Amadé László verseit zenésítette meg. Saját szerzeményein kívül még népdalgyűjteménye is megjelent. Az Arany – 200 című tárlat március 15-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár aulájában. Marco Polo utazásairól és levelezéséről szóló régi kiadványokat is bemutató kamara-kiállítással kapcsolódik az ENSZ által meghirdetett, Fenntartható turizmus a fejlődésért nemzetközi évhez a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat február 1-től március 2-ig tekinthető meg a bibliotéka harmadik emeleti olvasótermében. A XIII. században élt velencei kereskedő, író, utazó még a későbbi nagy expedíciók előtt járt be olyan területeket, amelyek az európai ember számára ismeretlenek voltak. A „mesés Kelet” világa Marco Polo révén kerülhetett közelebb először az érdeklődőkhöz. A tárlaton az Újvilágban tett expedíciókról, valamint a későbbi évszázadok misszionáriusainak felfedezéseiről szóló kötetek is láthatók. A kiállítás az ENSZ programjához kapcsolódva a földrajzi felfedezésekről szóló dokumentumokra hívja fel a figyelmet, emléket állítva az első nagy európai utazóknak.

Izgalmasan sokrétű Duray Tibor képzőművész életműve, melyről ezúttal a szegedi

REÖK

látogatói is meggyőződhetnek. Az "Emberi, túlságosan is emberi" című kiállításon látható lesz a monumentális Aranykor c. mű is, mely több évtized után kerül újra a nagyközönség elé. Mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül műtermében hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. A nietzschei cím ezennel az 1988-ban el-hunyt, s a 20. századi magyar képzőművészet még felfedezendő, pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor tárlatának címeként szerepel. Részletek

.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. Három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. A Pompeji-kiállítás egészen 2017. március 5-ig látható a napfény városában. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.