„Fogadd a koronát…” címmel rendeznek konferenciát az SZTE BTK-n, az önkéntesség kerül a középpontba a Móra-kollégiumban, Juronics Tamás lesz a Függöny előtt, maszk nélkül vendége, valamint ismét doktorok muzsikálnak az IH-ban.
A 4 nap alatt 11 hangversennyel készül a
Vántus István Kortárs Zenei Napok
számos helyszínen. A rendezvény célja, hogy felhívja minden korosztály figyelmét a kortárs klasszikus zene értékeire. A programok – három kivétellel – ingyenesen látogathatóak. 1971 óta rendezik meg a Vántus István Kortárs Zenei Napokat. Az ország egyik legjelentősebb és egyben legrégibb folyamatosan működő kortárs klasszikus zenét bemutató fesztiválja elsősorban az egyetemi konzervatórium köré épült, amelynek megszervezésében haláláig jelentős szereppel bírt Vántus István Erkel-díjas zeneszerző. A november 21. és 24. között megtartott zenei napok lebonyolításába 1997-ben kapcsolódott be a Vántus István Társaság. A Részletes program
ITTérhető el. Magyarország utolsó koronázási szertartásáról tartanak konferenciát a
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán
11 órától. „Fogadd a koronát…” Ünnep és válság, hagyományok és reformkoncepciók, múltpercepciók és jövőképek Magyarország utolsó koronázási szertartása körül című kétnapos tudományos konferencia az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, az SZTE Magyar Jogtörténeti Tanszéke és Európai Jogtörténeti Tanszéke, az MTA SZAB Jogi Szakbizottsága és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szervezésében valósul meg. Bővebben
ITT. A szegedi konferencia részletes programja
ITTolvasható. 17 órai kezdettel várja az érdeklődőket a
Kisszínházban
a Függöny előtt, maszk nélkül című beszélgetéssorozat következő része. Gyüdi Sándor szerda délutáni vendége Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője lesz. A vidám hangulatú találkozón – a többi között – szóba kerül majd Juronics Tamás soron következő bemutatója is. Az ő rendezésében és koreografálásával tekinthető meg november 25-től a Nagyszínházban Tim Rice és Andrew Lloyd Webber világhírű produkciója az Evita. Szegedre is elérkezik a Láncreakció turné, szerdán 18 órától a
JATE Klubban
a Zephyr zenekar áll színpadra, majd A Kutya Vacsorája ad koncertet. "A Kutya Vacsorája Varga Liviusnak és válogatott zenésztársainak szerelemgyereke, egy igazi exkluzív zenei labor. A hangvételt és irányvonalat a zenekarvezető nagymamájának szellemi útmutatása határozza meg: "a zenélés kisunokám, nem más, mint a kutya vacsorája". Be kell látnunk, ez az étel ugyanakkor igen gazdag. Lesz itt minden, finom dzsesszektől és sanzonoktól mélabús bluesokig, elektronikus alapoktól szárnyaló grooveokig. Humor, ironikus és elgondolkodtató szövegek, kabaréhangulat, századelő és századvég: A Kutya Vacsorája igazi összművészet, változatos felfogású zenészek változatos produkciója." http://www.youtube.com/watch?v=AjUg_2l6qRg Második alkalommal rendezik meg a "Muzsikáló doktorok" koncertet az
IH Rendezvényközpontban
19 órától, a Tóth Bagi Band és az EasyDC koncertje várja a közönséget. Önkéntes workshop-ot tart a Talentum Alapítvány az
SZTE Móra Ferenc Szakkollégiumban
20 órától. "Önkénteskedni öröm, segíteni másokon felemelő érzés, de ezen az estén azt is megtanulhatod, hogy az önkéntes tapasztalataidat hogyan tudod a munkaerő-piaci fejlődésed szolgálatába állítani. Gyere el és vegyél részt a programunkon, ahol szakember segít neked a megszerzett önkéntes tapasztalataidat feldolgozni; meghívott előadóink pedig bemutatják, hogyan tudod ezeket láthatóvá tenni, érvényesíteni egy állásinterjún."
Kották, könyvek, folyóiratok s más korabeli dokumentumok mutatják be Weiner Leó (1885 – 1960) Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész munkásságát a
Somogyi-könyvtár
első emeleti kamarakiállításán. A tárlat november 17-től december 14-ig tekinthető meg. „Weiner Leó kimagasló tehetsége már a Zeneakadémián megmutatkozott, ahol Koessler János tanítványaként az utolsó évben négy ösztöndíjat, ill. pályadíjat nyert meg ragyogóan hangszerelt darabjaival. Bartók, Kodály és Dohnányi kor- és iskolatársaként ugyanabban a szellemi közegben kezdte pályafutását, zeneszerzőként azonban valamennyiüket megelőzve jelentkezett sajátosan magyaros hangvételű zenével a századfordulón. Mindössze 23 évesen lett a Zeneakadémia tanára: zeneelméletet, zeneszerzést és kamarazenét tanított egészen nyugdíjazásáig. Zenepedagógusként – elsősorban kamarazene-tanárként – hatása óriási volt, számtalan világhírű hangszeres művész tekintette őt mesterének, többek között Doráti Antal, Kurtág György, Solti György. 1950-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1957-ben visszavonult az akadémiai oktatói munkából, de otthonában ezután is adott magánórákat, egészen haláláig. 1960-ban életművéért ismét Kossuth-díjat kapott” – olvasható a kiállítás ajánlójában. Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a
Somogyi-könyvtárban
. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg. A kezdet kezdete – Von allem Anfang an címmel a kortárs német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat bemutató vándorkiállítás nyílt a
Somogyi-könyvtár
második emeletén. Német nyelvterületen évente 8 ezer gyermek- és ifjúsági könyv jelenik meg, ebből közel 6 ezer az eredeti német nyelvű mű. A kiállítás áttekintést ad a mai német gyermek-és ifjúsági irodalomról, kiemelve fő vonásait, hangsúlyait, bemutatja az elbeszélésformák és stiláris sajátosságok sokszínűségét. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg.
Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi
Kass Galéria
: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi
Nyugi Kertben
(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is.
Az olimpiák történetét mutatja be a
Móra Ferenc Múzeum
új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.
Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi
Móra Ferenc Múzeum
kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a
Szent-Györgyi Albert Agórában
. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.