Programok a Somogyiban: családi délelőtt és monodráma

A Somogyi Könyvtár aktuális programjai:

Hogyan születnek a versek? címmel zenés családi délelőttöt rendez a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtára.

Az október 8-án, szombaton 10.30 órakor kezdődő program vendége a Mosolyra Hangolók zenekar. A gyermekek legújabb kedvence a kecskeméti Mosolyra Hangolók együttes nem csak nevével, hanem műsoraival és muzsikájával is mosolyt teremt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy alig két éves formációjuk több mint 200 koncerten varázsolta el a hallgatóságot. Eredeti, modern dallamviláguk, főként a gyerekekhez szól, de a dalok szövegei gyakran a felnőtt közönségüket is elgondolkodtatja. A rendezvényre az óvodásokat, kisiskolásokat és szüleiket várják a szervezők.

A 20. század legnagyobb férfi balett-táncosának tartott Vaclav Nizsinszkijről szóló monodrámával indul a Somogyi-könyvtár Filmklubjának őszi sorozata, Bubryák István válogatásában.

A fővárosi Spinoza Színház 2006-ban mutatta be

Norman Allen

Nizsinszkij utolsó tánca című darabját. A monodráma címszereplője

Haumann Máté

, aki egy személyben formálja meg a gyermek és felnőtt Nizsinszkijt, annak felfedezőjét, Gyagilevet, a táncos feleségét (!), a magyar Pulszky Romolát – anélkül, hogy közben jelmezt cserélne. A színlap ugyan egyetlen szereplőt ígér, Vacláv Nizsinszkijt, a XX. század legnagyobb férfi táncosát, de a színész, aki alakítja, további hat alak bőrébe bújik a monodráma során, kezdve a gyerek Vaclávtól felfedezőjén-impresszárióján-szeretőjén, Gyagileven át feleségéig (a magyar Pulszky Romoláig) anélkül, hogy jelmezét, egy formátlan zsávoly inget bármire is cserélte volna, vagy akár bármilyen apró kellékkel segítette volna változásait. Nizsinszkij (1890-ben született) felfogásában a tánc a mozgás létrehozásának és kombinálásának művészete. Nemcsak drámai cselekvést, vagy indulatot kell kifejeznie, de a táncos minden egyes mozdulatát élő gondolat kell, hogy áthassa. Tombol az avantgárd, Nizsinszkij revelatívan új táncfelfogása forradalminak hat. Hírneve végigsöpör az egész világon: fellépések Párizsban, Londonban, az Egyesült Államokban. Művészi hitvallását azonban kortársai nem értették meg, még felesége sem. 1919. január 19-én lépett fel utoljára közönség előtt. Ekkor kezdett elhatalmasodni skizofréniája. Az előadáson közel fél órán át mozdulatlanul ült, majd hirtelen táncolni kezdett. A háborút táncolta el. Hogy ez vajon nagyszerű volt-e vagy csak az őrület spontán tombolása, nem tudni. Mindenesetre innentől kezdve nem táncol többé, hátralevő évtizedeit szanatóriumokban, illetve családja őrizete mellett töltötte. 1950-ben halt meg. Az előadás és a róla szóló film rendezője

Radó Gyula

. A vetítés október 10-én, hétfőn 17 órakor kezdődik a könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében. A filmvetítés vendége

Radó Gyula

, a rendezővel

Bubryák István

beszélget.