Hétvégi programajánló: Live Autumn Fest, nemzeti ünnep

Folytatódik a Live Autumn Fest a Városi Rock Klubban, Don Giovanni-t közvetít a Belvárosi Mozi, valamint a a város számos pontján megemlékeznek az 1956-os eseményekről.

Kkét programra várják az érdeklődőket szombaton az

Alsóvárosi Tájházban

. Reggel 9 órától Sólyom Andrea meseterapeuta tart Boldizsár Ildikó - féle alkotó és fejlesztő meseterápiát óvodásoknak és kisiskolásoknak. A foglalkozás címe: A repülő hal. Délelőtt 10 órától pedig folytatódik a Népek Nemzetek című programsorozatok, ahol az olasz kultúrával ismerkedhetünk meg kicsit közelebbről. Az egész napos foglalkozás során maszkokat, álarcokat festhetnek a résztvevők, illetve olasz fűszerekkel és tésztákkal "varázsolhatnak". "Megismerkedünk az olasz kerámiafestés motívumaival. Firenzei liliomot és Pinocchió ügyességi játékot készítünk. De azt is megtudjuk milyen furcsa dolgok történnek Giufával. Természetesen az olasz konyhaművészetről sem feledkezünk meg" - invitálnak a szervezők. Belvárosi sétára invitál a

Tourinform Iroda

, ahonnét a szombaton 11 órakor induló séta során a résztvevőknek lehetősége adódik felfedezni a belvárost és megismerkedni az 1879-es árvíz után néhány év alatt felépült „Palotás város” épületeivel, tereivel, sugárútjaival. Mészáros Márta ‘Napló’ filmjeiből tart vetítést a

Belvárosi Mozi

18.15-től. Szombaton a "Napló apámnak, anyámnak" című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. 1956. Juli csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Juli látja, hogy ami történt az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival és Andrással Ausztriába menekülnek, de később Juli és János mégis hazatér. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások. Wolfgang Amadeus Mozart "Don Giovanni" című művének MET előadását közvetíti a

Belvárosi Mozi

olasz nyelven, angol és magyar felirattal 19 órától. A Kelda zenekar ad koncertet a

Millenniumi Kávéházban

szombaton 20 órától. A Kelda zenekar Szegeden alakult 2012 februárjában. Akusztikus felállásban szólaltatják meg dalaikat. A dalok szövegét az énekes-gitáros, Kelcz Dávid versei adják. A zenekar tagjai hivatásos zenészek, mindannyian konzervatóriumot és/vagy zeneművészeti főiskolát végeztek. 2015 novemberében jelent meg első nagylemezük, melynek bemutató koncertjét a Művészetek Palotájában tartották. 2015 végéig fennállásuk során 46 koncertet adtak a Kárpát-medencében, 21 különböző településen. A The Jack az '56-os év legnagyobb slágereit hozza a Nyugi Kertbe 20 órától. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. Horvátországból érkezik a

Jazz Kocsma

szombat esti egyik fellépője, Seine, aki mellett Höffler Norbert áll majd színpadra 20 órai kezdettel. A Seine mögött álló Ivča (‎Ivan Ščapec) még klasszikus singer-songwriter-ként, majdnem egy évvel ezelőtt játszott utoljára Magyarországon, aki el tudta csípni, annak biztos belemaródott a lelkébe az a nehány szám, amit akkor hozott magával. Az akkori mini-turnéra a buli kedvéert elkísérte Mišo is, akivel a Vlasta Popić-ban játszottak együtt. A szegedi koncerten azzal lepték meg magukat és a közönséget is, hogy Mišo (Dimitrij Petrović) beült a dobok és a xilofon mögé, s a saját zenei kreativitásával probálta meg érdekesebbé tenni Ivča szóló-projektjét. A turnét követően már közösen vonultak stúdioba, s az új felvételek már Mišo kezjegyét is magukon viselik. A szóló tehát már kezdett egyre inkább együttessé alakulni, már csak egy basszusgitáros hiányzott, akit a STRAIGHT MICKEY AND THE BOYZ-ból kölcsönözték a fiúk. Boško Mijušković már a nyáron aktívan bekapcsolódott az együttes életébe, s már rajta is múlt, hogy megnyerték Banja Luka-n a Balkán legnagyobb zenei tehetségkutató fesztiválját. Ilyen előzmények után hozták össze idén ősszel az európai turnéjukat, aminek keretében most Budapesten es Szegeden is megállnak egy-egy koncert erejéig. Újabban psycho-akusztikus-punk-nak vagy poszt-szentimentális-neuro-alter-rock-nak szokták nevezni azt, amit csinálnak. http://www.youtube.com/watch?v=xpcIiAXUbc4 Harmadik alkalommal rendezik meg a Live Autumn Festet, a két napos metálszeánsznak ezúttal a Városi Rock Klub ad otthont. Pénteken és szombaton összesen hét előadó áll színpadra, első nap a Dreamgrave, a Variola, a Molnár Róbert Band és a Dying Wish zenél majd, második nap pedig a Sentio Ergo Sum, a Lies of the Machine és az Agregator biztosítja majd a hangulatot. http://www.youtube.com/watch?v=bTSneFqUiSM Monofog feat. Matthew Mitchell, Ex You és hendrigz koncert várja a közönséget a

Grand Café Várkertben

22 órától. http://www.youtube.com/watch?v=76MX9hdvxG8&feature=youtu.be Az ’56-os forradalom eszméi először Szegeden kezdtek kicsírázni, és innen terjedtek el országszerte. Talán ennek tudható be, hogy Szegeden olyan sok fájdalmas emléke maradt fenn a forradalomnak. Idén, a forradalom 60. évfordulója alkalmat nyújt felidézni ezeket az emlékeket, hogy jobban magukévá tehessük e történelmi esemény értékét és jelentőségét. A MAI ezért múltidéző körsétát szervez, ahol az érdeklődőkkel végigjárjuk a fontosabb helyszíneket: A MEFESZ alakuló helyétől a szabadság pillangójáig, a sortüzek színhelyétől a mártírok emlékszobráig és egyebeket. Az "56 lépés Szegeden" című emlékséta az

SZTE Tanulmányi és Információs Központ elől

indul vasárnap 15 órától. Mészáros Márta ‘Napló’ filmjeiből tart vetítést a

Belvárosi Mozi

18.15-től. vasárnap a "A temetettlen halott - Nagy Imre naplója" című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörténete. Ő volt az első kommunista vezető, aki egy nemzeti forradalom - az '56-os - jelképe, miniszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a többpártrendszeren nyugvó demokráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956-ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forradalom eszméjéhez nem következett az életútból, kommunista meggyőződéséből, moszkvai múltjából, hogy valami rendkívüli katarzis, titok történt vele. "Személyes okom is van arra, hogy ezt a filmet megcsináltam: gyerekkoromban ismertem meg Nagy Erzsébetet. Végigkövettem hányatott sorsát, amikor magányosan, kitaszítva élt, majd elszánt harcát az apja rehabilitálásáért. Nagy Imrével is többször találkoztam, máig emlékszem kedves, joviális alakjára. Nálam lehetett őt először nyilvánosan látni, a "Napló" filmsorozat második részében (Napló szerelmeimnek), emlékszem az eufórikus fogadtatásra, amikor hajlott alakja föltűnt a vásznon. Régóta készülök arra, hogy filmet készítsek róla" - vallja Mészáros Márta. Mészáros Márta nem 56-ot választotta az első Nagy Imre film elsődleges témájául. Az ötvenhatos miniszterelnök életének azt a szakaszát tárja elénk, melyről a legkevesebbet tudhatunk, utolsó éveit eleveníti fel a jugoszláv nagykövetségtől a snagovi fogságon és a tárgyaláson át a kivégzésig. Ünnepi hangversenyt tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a

Szegedi Nemzeti Színházban

vasárnap 19 órától a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében. Műsor: Nógrádi Péter: Őszi zsoltárok – két szólóhangra és zenekarra, Kocsár Miklós: Emlékképek a XX. század 50-es éveiből – vázlatok szimfonikus zenekarra, Tóth Péter: Elégia – I.M. 1956, illetve Balassa Sándor: Október virágai op.77. Közreműködik: Laczák Boglárka (mezzoszoprán), Szélpál Szilveszter (bariton) és a Vaszy Viktor Kórus. Vezényel: Gyüdi Sándor.

Folyamatos kiállítások, programok:

Ale Ildikó festőművész, művészetpedagógus, valamint tanítványai: Borda Sára, Csatlós Kitti, Kosztándi Orsolya közös kiállítása tekinthető meg a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében

. „A három kiállítótárs egykor kisiskolásként kopogtatott be szüleivel a művészeti iskola és a műtermem ajtaján. Az első pillanattól kezdve mindhárman különleges erővel, érdeklődéssel és kitartással adták át magukat a megoldandó képi feladatoknak. A művészetek sokszínűségét kínáltam számukra, hogy teljességként tapasztalhassák és élhessék meg azt munkáikban. Közös kiállításunkkal az együtt töltött örömteli tanulmányi éveket idézzük fel és a jelen eredményeire irányítjuk a figyelmet. Útra keltek!” – ajánlja tanítványai alkotásait az érdeklődők figyelmébe Ale Ildikó. A kiállítás november 5-ig tekinthető meg. Kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

az intézmény alapítója, Somogyi Károly (1811 – 1888) esztergomi kanonok születésének 205. évfordulójáról. A tárlat az alapító életével, munkásságával kapcsolatos korabeli dokumentumokból ad válogatást. Látható többek között Somogyi Károly rajzkönyve, édesanyja, Kelemen Borbála imakönyve (Somogyi bejegyzésével). Az érdeklődő betekinthet a Religio és Nevelés című folyóirat egyik számába – a lapnak Somogyi Károly 1843-1848-ig szerkesztője volt. Ő alapította a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot, amely később Szent István Társulat néven működött tovább. A bemutatott anyagban szerepel Somogyi akadémiai tagságáról szóló oklevele, valamint, kézírásos formában, a leendő szegedi könyvtár rendszerezési terve. Az emlékkiállítást Barabás Miklós Somogyi Károlyról készült litográfiájának másolata, Lapis András és Fritz Mihály emlékérmei és kisgrafikák zárják. A tárlat november 16-ig látható. Millennium 120 címmel, az államalapítás ezredéves évfordulója alkalmából rendezett, egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat eseményeit fölelevenítő kiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtárban

. A tárlat kiemelten mutatja be a millennium szegedi eseményeit a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében. Korabeli színes plakátok és alkalmi albumok, az 1896. május 3-tól október 31-ig tartó programokról szóló füzetek, képes útmutatók, kalauzok és kézikönyvek, az ünnepségekről készült fotók között nézelődhet a Dóm téri bibliotéka földszintjét betöltő kiállítás látogatója. Követheti a földalatti villamosvasút, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd, az Iparművészeti Múzeum vagy a Vaskapu-csatorna átadásának eseményeit, bepillanthat a hivatalos rendezvényeket kísérő „vigasságok” (mint a léghajó-kirándulás) színes világába is. A millennium szegedi eseményeiről szóló összeállítás korabeli fotókon mutatja az akkor átadott Közművelődési palotát, gőzfürdőt, vasúti internátust, Az ezeréves ünnepen avatták föl a Szent Dömötör templom előtti Szentháromság szobrot és a szőregi csata emlékoszlopát – mindkettő Köllő Miklós alkotása – s ekkor került Szegedre Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének eredeti vázlata is. A tárlat november 30-ig tekinthető meg. Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) halálának 400. évfordulójáról kiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. Az első emeleti folyóiratolvasó-teremben rendezett tárlat középpontjában Cervantes legismertebb műve, a Don Quijote áll. A kiállítás bemutatja, hogy a nagy hatású mű és annak főszereplője miképpen jelenik meg az egyes művészeti ágakban. Megtekinthetők a regény 19. századi magyar és külföldi kiadású példányai, illusztrációk és más képzőművészeti alkotások reprodukciói, valamint a zenei, filmes és színházi adaptációkból készült válogatás. A Don Quijote arcai – Cervantes regénye a művészetekben című kiállítás november 16-ig tekinthető meg. A kezdet kezdete – Von allem Anfang an címmel a kortárs német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat bemutató vándorkiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeletén. Német nyelvterületen évente 8 ezer gyermek- és ifjúsági könyv jelenik meg, ebből közel 6 ezer az eredeti német nyelvű mű. A kiállítás áttekintést ad a mai német gyermek-és ifjúsági irodalomról, kiemelve fő vonásait, hangsúlyait, bemutatja az elbeszélésformák és stiláris sajátosságok sokszínűségét. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. Kittenberger Kálmán (1881 – 1958) Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író születésének 135. évfordulóján kamarakiállítás nyílt a

Somogyi-könyvtár

második emeleti kölcsönzőjében. A 135 éve született Kittenberger Kálmán, a „Nagy Vadász” című tárlat az Afrika-kutató úti élményeit leíró, fotókkal illusztrált könyvek, korabeli képes folyóiratok segítségével ad áttekintést az utazó kalandos életéről. Kittenberger Kálmánnak kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A budapesti állatkert egzotikus vadállományának létrehozása ugyancsak az ő nevéhez fűződik. A kiállítás november 9-ig tekinthető meg.

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is. Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.