Hétfői programajánló: reneszánsz táncház, A Démon Gyermekei, beerpong

Kávékóstolót és beerpong bajnokságot szervez az SZTE EHÖK, reneszánsz és korabarokk táncházat tart a Millenniumi Kávéház, a Pinceszínházban A Démon Gyermekei kerül a műsorra, a Somogyi-könyvtárban pedig Nizsinszkij utolsó táncát lehet majd megtekinteni.

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Kultúrális és Szabadidő Bizottsága minden érdeklődőt vár egy kávékostolóra, amely keretein belül négy kávé kostolására lesz lehetőség a

Center caféban

17 órától. Részletek és jelentkezés

. "Fohász" címmel zenés versösszeállítást adnak elő Simai Mihály költészetéből a

Somogyi-könyvtár Odesszai fiókkönyvtárában

17 órától. Zeneszerző-zongoraművész: Klebniczki György. A verseket bemutatják: Antal Anikó és Fabulya Andrea. Közreműködik: Barkos Bea festőművész. Díszvendég: Simai Mihály József Attila-díjas költő. A 20. század legnagyobb férfi balett-táncosának tartott Vaclav Nizsinszkijről szóló monodrámával indul a

Somogyi-könyvtár

Filmklubjának őszi sorozata, Bubryák István válogatásában. A fővárosi Spinoza Színház 2006-ban mutatta be Norman Allen Nizsinszkij utolsó tánca című darabját. A monodráma címszereplője Haumann Máté, aki egy személyben formálja meg a gyermek és felnőtt Nizsinszkijt, annak felfedezőjét, Gyagilevet, a táncos feleségét (!), a magyar Pulszky Romolát – anélkül, hogy közben jelmezt cserélne. Az előadás és a róla szóló film rendezője Radó Gyula. A vetítés 17 órakor kezdődik a könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében. A filmvetítés vendége Radó Gyula, a rendezővel Bubryák István beszélget. Reneszánsz és korabarokk táncházzal várja az érdeklődőket a

Millenniumi Kávéház

19 órától. "Egy 4 alkalomból álló sorozat első estéjére invitáljuk a táncolni vágyó érdeklődőket, ahol a reneszánsz és a korabarokk bálok világával ismerkedhetnek meg. A táncokat Kovács Gábor tanítja, aki a Tánctörténészek Európai Szövetségének tagjaként autentikus forrásokból és nemzetközi kutatásokból meríti ismereteit. Rendszeresen tanít magyarországi és külföldi kurzusokon, több táncos produkció koreográfusaként is dolgozott. Az este folyamán a tánctanítás mellett az Al Fresco Régizene Együttes rövid ízelítőt is ad az érintett tájak zenéjéből. Az együttes tagjai: Kovács Gábor (furulyák, tekerőlant, tánc), Kémenes Anikó (furulyák), Egri Ági (hegedű, brácsa, koboz), Péntekné Bíró Edit (viola da gamba). Pintér Béla A Démon Gyermekei című művét viszi színpadra a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) a

Pinceszínházban

19:30-tól. “A Moszkva tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por. Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb csa­ládhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret…” Az SZTE EHÖK Kulturális és Szabadidő Bizottsága minden hallgatót vár az EHÖK Beerpong bajnokság első fordulójára a

Bohém Tanyára

20 órától. Részletek és jelentkezés

.

Folyamatos kiállítások, programok:

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. Hieronymus Bosch (születési nevén: Jeroen Anthoniszoon van Aken) németalföldi festő halálának 500. évfordulójáról Szabó András festő- és grafikusművész munkáiból összeállított kiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Van Aken mester ötszáz év távlatából is ránk köszön. A bűnös embert szimbolizáló fantasztikus figurái ott nyüzsögnek a képeken, talányos kompozíciókba megfestve, a moralizáló egyetemes tanítást hirdetve. Pompás műveit kutatva készültek a kamaratárlat inspirációs replikái.” (Szabó András). A tárlat október 3-ig tekinthető meg. A filmzene történetéről nyílik kamarakiállítás a

Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében

. A filmtörténeti albumokból, folyóiratokból és digitális dokumentumokból (CD, DVD) összeállított kamaratárlat szeptember 8-től október 5-ig látható. Az érdeklődők megismerhetik a filmeket kísérő zene fejlődését a némafilmek jeleneteihez ajánlott kottákat tartalmazó „dallamkönyvektől”, a lemezre rögzített filmzenén át, John Williams, Ennio Morricone és Philip Glass munkásságáig. „A filmzene egyidős magával a filmmel. Első megjelenési formája a kísérőzene volt, amely a vetítés során élőben szólalt meg. Eleinte improvizáltak az előadók, majd bevált kliséket alkalmaztak. A hangosfilmmel együtt már az önálló filmzene is megjelent: a filmzeneszerzés különleges területe a művészeteknek. A filmzene születését nemcsak az alkotó teremtő kreativitása határozza meg, hanem egy másik művészeti ág, a vizualitásra építő filmművészet igényei is” – olvashatjuk a kiállítás ajánlójában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is. Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

A nyomtatott betű mesterei – Érdekességek a könyvnyomtatás és könyvillusztráció történetének évszázadaiból címmel rendezi idei nyári kiállítását a

Somogyi-könyvtár

. A Somogyi-könyvtár muzeális értékeit bemutató tárlat a szakmájukat mesterként és művészként végző, elkötelezett nyomdászok műveit és törekvéseit foglalja össze. Az ősnyomtatványok korától az 1940-es évekig nyúló válogatás az európai és magyar nyomdák kiadványai mellett az első állandó szegedi nyomdában készült műveket is felvonultatja. A kiállítás könyvillusztrációs technikákat bemutató része a fametszés fejlődését és kiemelkedő művészeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A Somogyi-könyvtár régi könyves gyűjteményéből válogatott tárlaton megelevenednek a nyomdászat európai és hazai történetében úttörőnek számító nyomdászmesterek remekei, valamint a nyomdászat munkafolyamatai. A látogatók gyönyörködhetnek az illusztrált könyvek műalkotásnak számító metszeteiben is. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.