Csütörtöki programajánló: Gólyabál, Fonó Klub

Az SZTE ÁJTK 1956-os szerepéről emlélkeznek meg, hangversenyt tart a Szegedi Tehetségpont, Gryllus Dániel és Lackfi János lesz az SZTE vendége, indul a Fonó Klub, valamint bálaznak a kisgólyák.

Az ÁJTK 1956-os Emlékbizottsága Emléknapját tartják az

SZTE ÁJTK Kari Társalgójában

10 órától. Délelőtt előadások idézik fel a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségének és a jogi karnak az 1956-os forradalom és szabadságharc városi és országos eseményeiben játszott szerepét. 14 órától hallgatói előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik a megemlékezés, majd a MEFESZ megalakulását dokumentáló, 2006-ban készült film vetítésére kerül sor. "A spanyol polgárháború emlékezete. 1936-2016” című tudományos felolvasó ülésre várják az érdeklődőket az

MTA SZAB Székházba

10 órától a Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága, a Szegedi Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága Modern Filológiai Munkabizottságának Iberisztikai Munkacsoportja, a Magyar Történelmi Társulat Csongrád megyei tagozata és a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének közös rendezésében. Bátyi Zoltán Hálózsák a felhőn című novelláskötetét mutatják be a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

16:30-tól. A szerzővel Bene Zoltán beszélget. A program a Szegedi Írók Társasága és a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának közös rendezvénye. Lélektől lélekig tartó utazásokra invitálnak Schäffer Erzsébettel a

Somogyi-könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárába

17 órától. A Nők Lapja kivételes hangú szerzője és a magyar újságírás egyik legérdekesebb alakja. Írásai irodalmi igénnyel megírt mini-esszék, amelyek sikeresen szintetizálnak egymástól távol eső műfajokat. A lap hasábjain egyéni hangú műfajt teremtett, amely ötvözi a tárcaírás, a riport és a novella hagyományait. Interjúi különleges beszélgetések. Lázár Ervin írta róla: „Olyan erővel árad belőle a bizalom, hogy szabaddá teszi az embert.” A Szegedi Tehetségpont hangversenye várja az érdeklődőket a

Somogyi-könyvtárban

17 órától. A hangversenyen Iván Sára zeneműveit hallgathatja meg a közönség. Műsor: Temetés (zenekari fantázia), Sodródás (zongoradarab), Álom (zongoradarab), Tiszai-dalok (dalciklus), illetve Részletek az Ez történt Bécsben című operettből. Iván Sára 21 éves zeneszerző, az SZTE Zeneművészeti Karának magánének szakos MA hallgatója. Az éneklés mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. 2016-ban elnyerte az SZTE Sófi Alapítvány különdíját. Az SZTE Zeneművészeti Kar Szimfonikus Zenekarát Koczka Ferenc, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, az SZTE ZMK tanára vezényli. Közreműködik Baracskai Judit drámai koloratúrszoprán, az SZTE ZMK opera mesterszakos hallgatója. A Somogyi-könyvtár, a Tehetségpont és az SZTE Sófi Alapítvány közös szervezésében. A Szegedi Zenészek Társasága második alkalommal rendezi meg az „Azok a szegedi éjszakák…!” című programját az

IH Rendezvényközpontban

19 órától. "Emlékidéző és helyi kultúrtörténeti adatgyűjtő beszélgető sorozatunk folytatódik. Ami és aki kimaradt a nagy sikerű május 20-i estünkből... Sztorik, emlékek a Szeged Bár és a 60/70-es évek kultikus szórakozó helyeiről (Tisza-presszó, Royal-presszó, Tót Kocsma, Vígadó, Régi Hungi, Csirke Bár, Soleil Bár és a legendás Jeges…)" - invitálnak a szervezők. "Feldaraboljuk a végtelent" címmel Gryllus Dániel és Lackfi János estje várja a közönséget a

SZTE Rektori Épületében

19 órától. „Művészi hentesmunka vér nélkül, vérre menően. Hogyan daraboljuk fel a végtelent? Hát van neki eleje, közepe vége. És az elejének is van eleje, közepe, vége. Meg az eleje elejének is. Meg az eleje eleje elejének is. És így tovább... A művészet mindig a végtelent próbálja megfoghatóvá tenni, nincs ez másképpen Gryllus Dániel és Lackfi János közös estjén sem. Ők ketten fülön csípik a végtelent egy ballagó folyóban, Villon apró képeiben, a nem ingyenkonyhás lét-levesben, a hatványozottan szaporodó plüssnyuszikban, a kopaszodás folyamatában, anyós-sárkányokban és egyéb köznapi jelenségekben. A két alkotó-előadó dialógusszerűen egymást váltva szerepelnek. Lackfi János verseiből, prózai munkáiból olvas fel, Gryllus Dániel többek között Ady Endre, Szabó Lőrinc, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Arany János és természetesen Lackfi János verseit, valamint Sumonyi Zoltán bibliai parafrázisait énekli. Az est befejező játéka a zeneszerző által adott dallamra, a közönség által javasolt szavak felhasználásával írott új költemény eléneklése. Vigyázat, kultúramegjelenítést tartalmazhat! Kultúraérzékenyeknek fokozottan ajánlott...” Az országban elsőként Szegeden indít klubot a Fonó; a

Millenniumi Kávéházban és Klubban

havonta egyszer előadásokkal, beszélgetésekkel, koncertekkel várják a népzene és néptánc kedvelőit. A 18 órakor kezdődő beszélgetéseknek, előadásoknak és a 20 órakor kezdődő koncertnek és táncháznak a szegedi Millenniumi Kávéház és Klub ad otthont, ahova erre a havi egy estére Fonós hangulat költözik. A programban erdélyi vonós és balkáni táncház éppen úgy megtalálható, mint délszláv tamburamuzsika és moldvai zenék. A szegedi Fonó Klubot 19.45-kor nyitja meg Horváth László, a Fonó igazgatója és Varga Kornél, a Fonó Klub Szeged művészeti vezetője, a Zűrös Banda alapító tagja. Ezen az első estén a Fanfara Complexa lép fel, akik itthon szokatlan felállásban, a zenekarban két szaxofonnal játszanak moldvai román zenét. Mulatság hajnalig! Idén is megrendezik a báli szezon nyitányaként az Össszegyetemi Gólyabált, mely különleges ötvözete a standard báli hangulatnak, valamint a könnyűzenei fesztiváloknak. A 20 órakor a

Városi Sportcsarnokban

induló rendezvényen a hangulatról a Wellhello, a Fásy Mulató és a Báli zenekar gondoskodik. Az 5309 ad koncertet a

Jazz Kocsmában

20 órától. Az 5309-re (five-three-o-nine) a 80-as évek őszinte gengszter rap zenéje és a zsarufilmek betétdalait vannak a legnagyobb hatással, mindezt egy kis jazz-el összerázva művelik. Az este folyamán majdnem csak saját szerzemények és improvizációk hangzanak el. http://www.youtube.com/watch?v=QCJ_0kSe_1M

Folyamatos kiállítások, programok:

Új régészeti kiállítással jelentkezik a szegedi

Kass Galéria

: a tárlat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történt a mai Szeged és Csongrád megye területén abban az időszakban, amikor a Vezúv kitörése elpusztította Pompejit. A rómaiak ekkoriban mindenkire barbárként tekintettek, aki nem volt római polgár. A barbárok közé tartoztak a szarmaták is, akik Szeged környékét lakták. Háborús időkben csatáztak a rómaiakkal, békeidőben azonban aktív kereskedelem folyt közöttük, s így sok Római Birodalomból származó tárgy maradt ránk Szeged környékén is. A kiállításon látható két „in situ” sír: a csontvázakat eredeti, feltáráskori helyzetükben mutatja be a tárlat. Emellett női sírokban megtalált csontfésű, tükör, festékes tégely, piperekészlet is látható a Kass Galériában, valamint olyan különleges nyakláncokat, karékeket is bemutatnak, melyek talizmánjai óvó-védő, bajelhárító vagy fájdaloműző szereppel is bírhattak. A barbár szarmata harcosokat félelmetes ellenségeknek tekintették a rómaiak: rettegtek mérgezett nyilaiktól, félelmetes fegyvereiktől és kinézetüktől. A Pompeji katasztrófájakor elhunyt római történetíró, idősebb Plinius arról is beszámolt, hogy a szarmata férfiak tetoválták testüket. A tárlaton a szarmaták fegyvereit is megismerhetik az érdeklődők. „Az Alföld barbárjai” című kiállítás december 31-ig látható a szegedi Kass Galériában. „Egy nemzet szíve lüktet…” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendez a Somogyi-könyvtár a szegedi

Nyugi Kertben

(Vitéz u. 28.). Az Ady téri TIK szomszédságában működő étterem, kávézó és sörkert az 1956-os emlékév alkalmából, november végéig tartó rendezvénysorozattal mutatja be az ötvenes évek világát, a forradalom szegedi eseményeit. A Somogyi-könyvtár szeptember 5-től november 30-ig megtekinthető korfestő kiállítása fényképek, plakátok, újságcikkek, karikatúrák révén idézi a Rákosi-korszak hétköznapjainak hangulatát, fölvillantva a korabeli divat, zene, sport képeit is. Hazánk Nobel-díjas tudósairól megemlékező kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

harmadik emeleti olvasótermében. A könyvtár régi gyűjteményéből válogatott anyag a kimagasló teljesítményükért Nobel-díjjal kitüntetett magyar, ill. magyar származású személyiségek műveit, valamint a róluk szóló irodalmat mutatja be az érdeklődőknek. A Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka című kamarakiállítás október 26-ig tekinthető meg.

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. A tárlat fél éven keresztül, 2016 júniusától decemberéig tart nyitva és három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.