Csütörtök programajánló: Az ezredik éjszaka, Egyasszony

Színes programfelhozatalt vonultat fel az Egyetemi Tavasz, kiállítással és könyvbemutatóval készül a Somogyi-könyvtár, a Kisszínházban szintén kiállítás nyílik, koncertet ad a Kalungu és a Nikriz trió, a színházkedvelőket pedig Az ezredik éjszaka és az Egyasszony című előadások várják.

A

Szegedi Tudományegyetem

13. alkalommal rendezi meg Egyetemi Tavasz elnevezésű programsorozatát, amely hagyományosan az egyetem korábbi névadója, József Attila születésnapján, a Költészet Napján kezdődik az SZTE Kulturális Iroda szervezésében. A fesztiválon az egyetem hallgatói, oktatói, dolgozói is bemutatják művészeti tehetségüket. A fesztivál öt hét alatt 60 helyszínen 250 programot kínál városszerte, a komolyzenétől a kiállításokon át a tudományos témájú előadásokig, színházi produkciókig, könyvbemutatókig április 11. és május 4. között. Az Egyetemi Tavasz hivatalos programfüzete letölthető

. Ki tudja merre… címmel, Hermkens Edit festményeiből rendez kiállítást a

Somogyi-könyvtár

az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségeket bemutató programja tavaszi rendezvénysorozatának keretében. A tárlatot 17 órakor Kántor Ágnes Barcsay-díjas festőművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-művészettörténeti Tanszék tanársegédje nyitja meg a könyvtár első emeleti folyóirat-olvasótermében. A kiállítás május 11-ig tekinthető meg. Hermkens Edit alkotóként az érzéki világ megörökítésére törekszik. Intenzív, élénk színekkel reflektál a látvány impulzusaira, elsődleges eszközeként a színek hangulati hatását használva. A kedvenc témáit jelentő enterieurök és csendéletek mellett mégis, talán állatábrázolásai sűrítik magukba leginkább művészi célkitűzéseit; a képalkotó formák és színek kontraszthatásán túl munkái erejét az állatok sajátos karakterének magabiztos és szellemes ábrázolása jelenti. Képei túlmutatnak a hagyományos állatábrázolás kliséin, ahogyan csendéletei, szobabelsői sem a rajtuk, bennük látható tárgyakról mesélnek leginkább. Inkább Mesélnek arról a megfoghatatlan pillanatról, az időről, ami a tárgy megpillantása és aközött telik el, hogy képesek vagyunk megnevezni a tárgyat, kimondani a nevét. A program a Somogyi-könyvtár, a Szegedi Tehetségpont és az SZTE Sófi Alapítvány szervezésében valósul meg. Fekete Vince József Attila-díjas költő, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi szerkesztője Vak visszhang című új kötetét mutatják be a

Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában

(Stefánia 2.) 16.30-as kezdettel. A szerzővel Bene Zoltán író beszélget. Fekete Vince így vall a költészetről: „Én egyébként mindenik verssel újrakezdem. Teljesen elölről. Mintha soha nem írtam volna semmit addig, ugyanazzal a várakozással, kilátástalansággal és bizonytalansággal. És reménykedéssel. Amikor aztán végre befejezek egy-egy verset, és meg is vagyok elégedve vele, ott van mindig a szorongás, hogy lehet, ez volt a legutolsó. Mert soha nem lehet senki biztos abban, hogy tud még igazi, önmagából sugárzó, nagyon jó (Isten bocsá’: nagy) verset írni. És – tegyük fel – nem saját epigonjaként ismételgeti azokat a sémákat meg kliséket, amelyek egyszer már « bejöttek», a végtelenségig. Amit pedig már megírtam, ami kész van, az már annyira nem érdekes. Csak az, amit a semmiből fel kell építeni újra, amit a legelső betűtől meg kell csinálni, fel kell emelni, létre kell hozni. A versből, versírásból, versolvasásból, a vers szeretetéből, népszerűsítéséből, fejlődésének, változásainak, alakulásának figyelemmel követéséből pedig – úgy gondolom – egy költőnek nem szabad kiesni soha. A vers ma már – tudjuk – nem ugyanaz, mint száz, de akár tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt volt. Noha bizonyos szempontból nem sokat, szinte semmit sem változott.” A program a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja, a Fiatal Írók Szövetsége és a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának közös rendezvénye. A Csongrád Megyei Építészkamara és az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont vár minden érdeklődőt 17 órára a

Kápolna Galériába

(Szeged, Mátyás tér 26.) a "Volt egyszer egy híd" című kiállításra, mely a régi szegedi vasúti híd terveit, dokumentációs anyagát mutatja be Áy Zoltán "Ívek a Tisza felett" című könyve és a Móra Ferenc Múzeum archívumának régi fényképei alapján. A kiállítást megnyitja Tóth István történész, muzeológus, a kiállítás megtekinthető június 3-ig naponta 10-17 óráig (hétfő, kedd kivételével). Széman Richárd utcaszínházi fotóiból nyílik kiállítás "A fényíró álma" címmel a

Kisszínházban

18 órától. Megnyitja: Spergel Anna bábszínész, közreműködik: Garamvölgyi Anett kobzos, énekes. A kiállítás kurátora: Kémeri Attila. Széman Richárd Budapesten él, ám rendszeresen fotózza a vidéki utcaszínházi produkciókat és az utcaszínházasok különös életét. A nyírbátori Szárnyas Sárkány Fesztivál hivatalos fotósa volt 2015-ig. Számos bábszínházról, utcaszínházról szóló könyv, kiadvány illusztrátora. A Széman Richárd által alkalmazott technika leképezi az univerzum egységét. Az üres tér, a játékkal megtöltendő színpad, az utcai, mezei fesztiválok hősei: a régi, múlt század eleji használt üveg- és celluloid negatívok másolt, színezett felületére digitálisan elrendezett, az utóbbi két évtizedben kattin­tott képelemek kerülnek. A Széman-féle kétdimenziós állószínházban elvarázsolt alakok jelennek meg, csepűrágóink, akik koboldok, tündérek, sárkányok alakjában töltik meg a formálódó univerzumot. A kiállítás megtekinthető június 12-ig, előadás napokon 18.00 órától. A Kalungu zenekar koncertje várja a közönséget a

Szent-Györgyi Albert Agórában

19 órától. A Kalungu több mint 10 éves múltjával jelentős sikereket ért el hazánkban. A zenekar kreatív módon ötvözi az ősi tradicionális, elsősorban afrikai dobolást a modern klasszikus és könnyűzenével (rock, jazz, dnb), és gyakran lepik meg közönségüket egyedi hangszerekkel is. Koncertjeiken a zenével, az erőteljes látványvilággal, humorral és a közönséggel való interaktivitással igazi közösségi élményt teremtenek. A zenekar tagjai: Mészáros László, Takács Ádám, Bereczky Zsolt, Tóth Gellért, Bubla Bence. Vendég: Vígh Dániel (gitár). Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című művét adja elő a Szegedi Egyetemi színház (SZESZ) a

Pinceszínházban

19:30-tól. “Dorde Lebovic műve szürreális játékra szólít. A két barát Hap és Hep története ott kezdődik, amikor munkából hazafelé menet folyton arról beszélnek, hová is tart az életük és a világ, nap mint nap ugyanazok a kérdések, válaszok és félelmek kerülnek elő. Félelmeikre és kérdéseikre talán válaszul megjelenik egy varázsló, s fölajánlja azt a komoly emberfeletti lehetőséget, ami után már semmi sem lehet ugyanaz, mint előtte…” Az Egyasszony című előadással indul a Tavaszi Kollekció a

Régi Zsinagógában

. A tavaly ősszel bemutatott produkció az évad egyik leghangosabb sikere, amit 19:30-tól a MASZK Egyesület „Szólóban 2016” sorozatának nyitódarabjaként láthatnak a szegedi nézők. „Forszírozott, rohamos szülés során somatomentálisan és mentálisan súlyosan sérült csecsemő.” Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól ezt a diagnózist kapta, akinek megmutatta egyre súlyosabb állapotba kerülő kislányát, a pár hónapos Zsuzsit. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig Egyasszony címmel színházi előadás, amelyet nem csak a közönség szeret, hanem a kritikusok is nagyra értékelnek, a 7 óra 7 színházi portál például beválasztotta a tavalyi év legfontosabb 40 előadása közé. Péterfy-Novák Éva történetét Tasnádi István alkalmazta színpadra, az előadás az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE Produkció együttműködésében készült, Paczolay Béla rendezésében. Az anya szerepében Tenki Réka nyújt felejthetetlen alakítást. „Minden élet impozáns, ha őszintén mesélik el. Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Se letenni, se elfelejteni nem lehet.” – nyilatkozta Mácsai Pál a könyvről. Az Egyasszony egy igaz történet az élet fájdalmas titkairól, egy tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. További információ

és

. http://www.youtube.com/watch?v=O6FSs0ZgR40 A Nikriz trió és barátai koncertje kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. A bolgár népzenei koncertet adó zenekar tagjai: Jankov Gyöngyvér (ének, tambura), Krisztin Róbert (úd), Szalkai Dénes (gitár, ütősök). Meghívott zenészek: Lovas Gábor (bolgár kaval, buzuki, gitár, ütősök), Schäfer Szilveszter (hegedű).

Folyamatos kiállítások, programok:

A londoni Globe Színház kicsinyített mása, a Hamlet, Othello 19. századi magyar fordításai mellett a Romeo szerepét Szegeden alakító Lugosi Béla fényképe is látható a

Somogyi-könyvtár

Shakespeare-emlékkiállításán, amelyet az „avoni hattyú” halálának 400. évfordulója alkalmából rendeztek. Az Angliában a nemzet dalnokaként („Bard of Avon”, „The Bard”) tisztelt drámaíró, költő és színész életművét a bibliotéka régi, angol, német Shakespeare-kiadásai, első magyar nyelvű fordításai, századfordulós, színes nyomatokkal gazdagított díszkiadásai, valamint műveinek 20. századi illusztrációi révén mutatják be. Igazi kuriózum a Szegedi Nemzeti Színház 1910-es „Romeo és Julia” előadásának plakátja, amelyen a férfi főszerep megformálójaként Lugosi Béla neve (a későbbi Drakula) neve olvasható, fényképe pedig az ugyancsak szegedi Színházi Ujság címoldaláról néz ránk. A Szegedi Egyetemi Színjátszó Társaság legendás „szegedi Hamletjének” rendezője, a tragikus sorsú ifj. Horváth István Örök színház című kötetét ugyancsak láthatják az érdeklődők. A könyvtár földszinti kiállítóterének üvegfalán Shakespeare műveinek illusztrációban gyönyörködhet a közönség. Kass János, Gyulai Líviusz, Borsos Miklós, Reich Károly, Würtz Ádám mellett kevésbé ismert, ám jelentős művészek munkái egészítik ki a válogatást. A tárlat plakátján a kortárs drámaíró Ben Johnson elismerő sorai olvashatók: „Nem kőbe vésve él tovább neved: / azért élsz, mert olvassák könyvedet.” A Somogyi-könyvtár Shakespeare-emlékkiállítása május 4-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.