Szerdai programajánló: Outlét, Deadpool

Szilágyi Ágota és Tankó Erika lép fel a Reök Palotában, akusztikus estet tart a Rongy Kocsma, a Belvárosi Moziban pedig a Deadpool-t nézhetik meg az egyetemisták.

Szilágyi Ágota és Tankó Erika adja elő a Maladype Színház "Outlét" című performanszát a

Reök Palotában

19 órától. "Az önéletrajzi ihletésű eloőadás a két, Marosvásárhelyi Színmuűvészeti Egyetemen végzett és a temesvári Csiky Gergely Színházban korábban többször együtt játszó színésznő személyes gondolatain keresztül szól gyökereik kereséséről, lehetséges megerősítéséről, nőiségről és a szavak teremtő erejéről. Az összművészeti (szöveg, mozgás, animáció, videó-projekció, zene, ének) előadás különleges vizuális látványvilággal bír, Szilágyi Ágota és Tankó Erika "mélytengeri léthez" illeszkedő jelmezeit Szőllősy Attila egyedi, LED technológiával kidolgozott fényterve teszi különlegessé." Három formáció akusztikus koncertje várja a közönséget a

Rongy Kocsmában

19 órától. Az est első produkciója Szűcs Krisztián (könnyűzenész HS7) és Szálinger Balázs (szépíró) "Szűcsinger" fantáizanevű zenés, irodalmi, jopofa műsora lesz, amit a Kafkaz, vagyis Kaukazus hegység orosz elnevezése és az Átváltozás című regény szerzője Franz Kafka ötvözéséből született, posztmodern trubadúr, túlromantikus giccs és klasszikus hiperrealista lényegpontlövészet, Kardos Horváth János dalszerző, frontember szerzői estje követ, a rendezvényt pedig Péter és én zárja. A Péter és ént 2010-ben alapította Lepahin Péter és Szarka Péter, és mára a leghíresebb olyan szegedi akusztikus duóvá nőtték ki magukat, ahol a két tag keresztneve azonos. Repertoárjukban fellelhető minden a szomorú szövegű, vidám dallamú számoktól egészen a vidám szövegű, szomorú dallamú számokig. A 2014-es Split c. demót követően a 2015-ös évet kisebb megszakításokkal tarkított pihenéssel ünnepelték, jelenleg éppen új dalokat írnak, amelyek közül pár biztosan elhangzik már ezen a koncerten is. http://www.youtube.com/watch?v=44lGNh_eLw0&feature=youtu.be Az SZTE EHÖK Moziestek keretében 20:15-tól a Deadpool című filmet tekinthetik meg az egyetemisták a

Belvárosi Moziban

. Bővebben

. http://www.youtube.com/watch?v=pBHxrHiXVmk

Folyamatos kiállítások, programok:

Az 1879-es szegedi Nagy Árvízre emlékező kiállítás eleveníti föl a pusztulás és újjászületés eseményeit a

Somogyi-könyvtárban

. A földszinti kiállítótér tárlóiban a hullámsírba süllyedt városról készült fotósorozat és a tragédiát versbe foglaló dorozsmai parasztköltő, Balázs Barna Mihály költeménye mellett Bakay Nándor kötélgyáros, országgyűlési képviselő emlékiratában már az újjáépítés alapgondolatait fogalmazza meg. Az Európa-, sőt: világszerte megindult adománygyűjtés svédországi lajstromát is láthatják az érdeklődők. A város megsegítésére szervezett, jótékony célú hangversenyek párizsi programfüzete ugyancsak megtekinthető. Vágó Pál Szeged pusztulása című festménye (a Móra-múzeum kincse) keletkezésének történetét is megismerhetik a kamaratárlat látogatói. A Somogyi-könyvtár árvízi kiállítása február 25-től március 16-ig tekinthető meg, kapcsolódva a XII. Árvízi Emléknap Dóm téri rendezvényeihez.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.