Keddi programajánló: bor klub, Bohem-jam

Kisgyermekes szülőket hív közös éneklésre, játékra a Somogyi-könyvtár Tápai fiókkönyvtárába Szabó Emese zenepedagógus, szemléznek és jammelnek a Bohém Tanyán, az SZTE EHÖK pedig bor klubot tart.

Kisgyermekes szülőket hív közös éneklésre, játékra a

Somogyi-könyvtár Tápai fiókkönyvtárába

Szabó Emese

zenepedagógus. „A foglalkozáson ölbeli játékok, népi mondókák és népdalok közt kalandozunk. Höcögtetünk, cirókázunk, csiklandozunk, lovagolunk, jókat mókázunk, közben megszólal a klarinét, furulya, triangulum is” – így foglalja össze a zenés-játékos délelőtt programját Szabó Emese. A zenepedagógus Falovacska muzsika című foglalkozásain „az óvodát megelőző korosztály zenei neveléséhez kapnak mintát a szülők, a kodályi elvek alapján. Élő zeneszóval vesszük körül a gyerekeket, a legértékesebb zenei anyagból, „tiszta forrásból” merítve” – olvasható Szabó Emese

. A Falovacska muzsika résztvevői olyan dalokat tanulhatnak, amelyeket otthon is örömmel énekelnek majd, s amelyek révén közös családi játékok fűzhetik még szorosabbá szülők és gyermekeik kapcsolatát. Várnak „minden olyan anyukát, apukát, nagyszülőt, aki szívesen énekel, játszik együtt a kicsinyekkel, oldott, szeretetteli légkörben. Aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben, és segítségre, vagy az énekléssel kapcsolatban kialakult gátlásainak feloldására vágyik egy közösségben.” A Somogyi-könyvtár rendezvénye február 16-án, kedden 10 órakor kezdődik a Tápai fiókkönyvtárban (Budai Nagy Antal u. 20 – 22.). A Tápai fiókkönyvtár programja az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet közreműködésével kiírt, Családbarát ország 2015 című pályázat révén valósul meg. Az „...és boldogan élnek, míg meg nem halnak” elnevezésű pályázati programsorozat célja, hogy alkalmat teremtsen tartalmas családi együttlétekre, szülők és gyerekek lelki egészségének megőrzésére, a család belső harmóniájának erősítésére. A szegedi Somogyi-könyvtár központja és fiókhálózata 2015. november elejétől 2016. február végéig majd félszáz, a családok együttműködését támogató programmal várja a kicsiket és nagyokat. 18 órakor a

Millenniumi Kávéházban

Pintér Zsolt és Ferenczi György zenél a Sigma gitár és Suzuki szájharmonika hangszerbemutató turné keretein belül. 18 órai kezdettel a

Bohém Tanyán

az elmúlt hét történéseit, sajtótörténéseit egy vitakör keretében tárgyalhatják az érdeklődők. Az est folyamán a Bohémban járatott folyóiratokból szemléznek, de szívesen vesznek hozott témákat is. Az este moderátora: Rosta Ádám. Az SZTE EHÖK és a JATE Klub vár érdeklődőt a 2016-os borkóstoló sorozat első állomására 20 órától a

JATE Klub kistermében

. A Hajós Bajai borvidék termését Akli Tamás WSET Intermediate borszakértő mutatja be. Részletek és jelentkezés

. Első alkalommal rendezik meg a

Bohém Pincéjében

a Bohem-Jam, ahol a RoBot akusztikus formáció felvezetésével egy egész estés örömzenélés indul útjára. Azt est programja: 20 órától kötetlen beszélgetés, hangolódás, majd 21 órától a RoBot akusztik formáció lép fel, 22:30-tól pedig indul a Bohem-Jam.

Folyamatos kiállítások, programok:

„Tégy engem szívedre pecsétnek” (Énekek éneke): házasság az operairodalomban címmel nyílik kamarakiállítás a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A kiállítás a Zeneműtár Bárdi Sándor hagyatékában őrzött régi és ritka kották, valamint hazai és külföldi előadók hangfelvételeinek segítségével mutatja be a házasság szerepét a zeneirodalomban. A tárlatnak a Szegedi Nemzeti Színház operajelmezei és kellékei kölcsönzik a teátrum hangulatát. Az egyházi esküvőhöz kapcsolódó liturgikus eszközöket a Szeged-Belvárosi Római Katolikus Plébánia bocsátja rendelkezésre. A program a Házasság hete rendezvénysorozat része, amelyet Szegeden már nyolcadik alkalommal rendez meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége a házasság, mint szeretetközösség értékeinek bemutatására. A kiállítás február 13-ig tekinthető meg. Gion Nándor (1941 – 2002) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró születésének 75. évfordulója alkalmából kamarakiállítás mutatja be a alkotó életművét a

Somogyi-könyvtárban

. „Írásművészetét gyakran Faulkneréhez, vagy Márquezéhez hasonlítják. Mások Bodor Ádám, Darvasi László és Tar Sándor prózájával rokonítják műveit. Jellemző elrajzolásai, ismétlései, túlzásai „pár centivel a valóság fölé” emelik írói világát” – olvasható a kiállítás ajánlójában. A „Pár centivel a valóság fölött, avagy a bácskai Márquez” – 75 éve született Gion Nándor című kiállítás február 4-től március 9-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár második emeletén. Ybl Miklós (1814 – 1891) építész halálának 125. évfordulóján kiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Művészeti albumok, folyóiratok mutatják be a 19. század egyik legjelentősebb magyar építészének életművét. Ybl Miklós munkásságát bérházak, paloták és kastélyok mellett Budapest arculatát máig meghatározó középületek fémjelzik. Ő készítette többek között a fővárosi Bazilika, Rác fürdő, közgazdaság-tudományi egyetem, valamint a Várkert Kioszk és Bazársor terveit is. „Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon” – írja a Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest mellett vidéken is lakó-, gazdasági és közösségi célokat szolgáló épületek egész sora őrzi a tervező keze nyomát (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Csongrád megyében a nagymágocsi Károlyi-uradalom magtárának, valamint a hódmezővásárhelyi római katolikus templom bővítésének tervei fűződnek Ybl Miklós nevéhez. Emlékezetére hozták létre 1953-ban az Ybl-díjat, amelyet évente ítélnek oda az ország legjelesebb építészeinek. Az Ybl Miklós-emlékkiállítás január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Angyalok útján címmel, Berkecz Éva festő- és grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Berkecz Éva a szegedi tanárképző főiskola földrajz-biológia-rajz szakának elvégzése után részt vett a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális képzésén. Tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A szegedi Gedói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanára. Munkáit önálló és csoportos kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlaton, a Szegedi Szépmíves Céh kiállításain, a hódmezővásárhelyi tavaszi tárlaton is láthatta a közönség. Szeged mellett Budapesten és számos hazai városban, valamint Szabadkán, Aradon, Temesváron, Nápolyban és Gentben is bemutatkozott. Több alkalommal részt vett a pedagógus képzőművészek kiállításain, Szeged város önkormányzatának, valamint a Szegedi Szépmíves Céh díjazottja. „Életem során átélt megpróbáltatásaim feldolgozására kértem segítséget az égiektől. Segítettek… Rajzaimon, festményeimen a szellemi világ sokszínűségét igyekeztem bemutatni. Angyalaim, angyalcsoportjaim néha tétovák, útkeresők, ápolók és gondviselők, szeretetet sugallók, mint az emberek. Jelen lehetnek a templomi csendben, a betegágynál, az élet ricsajos formáinál, csak figyelni kell rájuk…” – fogalmazta meg képeinek üzenetét az alkotóművész. Berkecz Éva Angyalok útján című kiállítása január 21-től február 17-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár első emeletén. Fazekas Mihály (1766 – 1828), a Lúdas Matyi szerzője születésének 250. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezik meg a

Somogyi-könyvtár

. „Költő, botanikus, a debreceni felvilágosult írói körnek Csokonai mellett legeredetibb tehetsége” – írja Fazekasról a Magyar Életrajzi Lexikon, jelezve az alkotó életművének gazdagságát. A Lúdas Matyi című, „eredeti magyar rege alapján”, négy levonásban megírt hexameteres elbeszélő költemény 1804-ben készült el, s napjainkig több mint negyven kiadást ért meg. Fő művén kívül azonban Fazekas Mihály nevéhez fűződik az első magyar füvészkönyv összeállítása is. A Linné-rendszer alapján készült gyűjteményt sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki Debrecenben, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette az évenként megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt. A Lúdas Matyi több kiadása mellett a füvészkönyvet, valamint a költő 1836-ban megjelent verseskötetét is bemutató kiállítás a könyvtár harmadik emeletén, március 2-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

2016. március 15-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.